CCL

Összesen 15 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM046973
Első szerző:Aranyos Tibor (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Komposzt kezelés hatása homoktalaj fizikai tulajdonságaira / Aranyos Tibor József, Blaskó Lajos, Tomócsik Attila, Makádi Marianna
Dátum:2013
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A komposztált szennyvíziszap jól alkalmazható a kolloidokban szegény homoktalajok javítása céljából, melyek közös jellemzője az előnytelen víz- és tápanyag-gazdálkodás. A homoktalajokra általános jellemző a könnyű mechanikai összetétel, az alacsony humusz- és ásványi kolloid tartalom, a nagy pórusméret, valamint kötőanyagok hiányában a rossz aggregátumstabilitás. Tápanyag-szolgáltató képességük rossz, a talajba került szervesanyag a levegős viszonyok következtében gyorsan elbomlik (Stefanovits et al., 1999). A komposzt talajba juttatása során ásványi és szerves kolloidokban gazdagítjuk a talajt, ezáltal javul a talaj szerkezete. A komposzt talajjavító hatásaként javul a talaj víz- és tápanyag-szolgáltató képessége, csökken a talaj térfogattömege, illetve nő az összporozitás (Martens és Frankenberger, 1992). Nyíregyházi komposzt kísérletünkben talajfizikai méréseket folytattunk a komposzt kezelés talajtulajdonságokra gyakorolt hatásának megállapítására, melynek első évi eredményit mutatjuk be.The sewage sludge compost is suitable to improve the colloid-poor sandy soils, which are common characteristics of poor water- and nutrientholding capacity. The general characteristics of sandy soils are the light mechanical composition, the low content of humus and mineral colloids, large pore size and a bad aggregate stability. They have a poor nutrient supply capacity, due to its high porosity the organic matter is degraded very quickly to mineral colloids (Stefanovits et al., 1999). By the compost application the soil is enriched mineral and organic colloids, thereby improving the soil structure. The effect of addition of compost to soil the water- and nutrient-holding capacity and porosity could be increased and the bulk density could be decreased (Martens and Frankenberger, 1992). The aim of our experiment is to carry out physical measurements to determine the effects of compost treatment. In this study the results of the first year are presented.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 51 (2013), p. 67-70. -
További szerzők:Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Tomócsik Attila (1978-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Makádi Marianna (1968-) (biológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM037490
Első szerző:Aranyos Tibor (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:A talaj toxikus elem tartalmának alakulása szennyvíziszap kezelés hatására egy energiafűz ültetvényen / Aranyos Tibor József, Makádi Marianna, Tomócsik Attila
Dátum:2012
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A kísérlet elsődleges célja a kommunális fölösiszap kezelésénekmeg oldása megújuló energiaforrásként alkalmazható fűz (Salix vimi -nalis L.) ültetvényen. A vizsgálatokat annak megállapítására vé gez -tük, hogy a kijuttatott szennyvíziszap hatására tapasztalható-e toxi kuselem felhalmozódás az egyes talajszintekben, és az eredmé nyek a lap -ján az energiafűz ültetvény alkalmas-e a kommunális szenny víziszapkezelésére.A fölösiszap (víztelenítés előtti iszap) a fűz számára azért kedvező, mert 3?5% szárazanyag-tartalma mellett sok vizet tartalmaz,ami biztosítja a fűz intenzív növekedéséhez szükséges magas víz i gé -nyét, másrészt a szennyvíztisztítási folyamat költségének mintegy30%-át kitevő víztelenítési eljárás költségét a szennyvíztisztító telepmeg takaríthatja.A kijuttatott szennyvíziszap mennyiséget az összes-nitrogén tartalom alapján számítottuk ki. A következő kezeléseket alkalmaztuk:kontroll, 170 kg/ha/év összes-N-terhelés, 250 kg/ha/év összes-Nterhelés.A szennyvíziszapban található toxikus elemek koncentráci ó -jának átlag étékei egyik elemnél sem lépték át a termőföldön történőel helyezéshez megengedett határértékeket.A talaj toxikus elemtartalmának eredményeit az 50/2001. (IV.3.)Korm. rendeletben szereplő határértékekkel vetettük össze. A N-tartalom alapján kijuttatható maximális szennyvíziszap-mennyiség nemo kozott nehézfém felhalmozódást a talajban, és a kezelt növények isegészségesek voltak, toxicitásra utaló tüneteket nem tapasztaltunk.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
energiafűz
szennyvíziszap hasznosítás
nehézfém toxicitás
talaj
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 46 (2012), p. 7-10. -
További szerzők:Makádi Marianna (1968-) (biológus) Tomócsik Attila (1978-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM075536
Első szerző:Erdős Zsuzsa (agrár-közgazdász)
Cím:A genotípus és az évjárat hatása a spárga (Asparagus officinalis L.) főbb agronómiai paramétereire / Erdős Zsuzsa
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Vizsgálataimat a Debreceni Egyetem ATK Nyíregyházi Kutatóintézet 1500 m2-es spárgaültetvényén vé gez tem. A 2011-ben történt telepítés óta folyamatosan felvételeztük a hajtásszámot, a növénymagasságot és a bazális hajtásátmérőt, melyek se gítségével a spárga növekedési ütemét is folyamatosan elemezni tudjuk. Az ültetvény 2013-ban fordult termőre így a szedés során a síphozamot is mérjük. Míg a 2011-es és 2012-es években a meleg időjárás mellett a fő növekedési szakaszban (áprilistól júliusig) kiegyenlített csapadékeloszlást és mennyiséget figyelhettünk meg, ezzel szemben 2013-ban a késői fagyokat nagyon meleg és aszályos időjárás követte. A legnagyobb síp hozamot a Vitalim hibrid produ - kálta, majd ezt követte a Cumulus és a Grolim hibrid. Hajtásszám és növénymagasság tekintetében szintén ezt a sorrendet tapasztaltuk, míg a legvastagabb hajtásátmérővel a Grolim hibrid rendelkezett.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
spárga
évjárat
genotípus
termés
hajtásszám
növénymagasság
hajtásvastagság
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 55 (2014), p. 31-34. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM075530
Első szerző:Erdős Zsuzsa (agrár-közgazdász)
Cím:Az évjárat hatása a különböző spárga (Asparagus officinalis L.) hibridek termésére és agronómiai paramétereire / Erdős Zsuzsa
Dátum:2015
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 63 (2015), p. 53-58. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM075524
Első szerző:Erdős Zsuzsa (agrár-közgazdász)
Cím:A halványított spárga (Asparagus officinalis L.) síphozamának alakulása eltérő tápanyag ellátási rendszerekben / Erdős Zsuzsa
Dátum:2016
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 67 (2016), p. 33-37. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM118995
Első szerző:Györgyi Gyuláné (kertészmérnök)
Cím:A zöldbab fajták vizsgálata bio- és konvencionális termesztés esetén a Nyíregyházi Kutató Központban / Györgyi Gyuláné
Dátum:2009
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 34 (2009), p. 87-99. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM005135
Első szerző:Györgyi Gyuláné (kertészmérnök)
Cím:A BU-16 zöldbab (Phaseolus vulgaris L.) fajtajelölt értékelése / Györgyi Gyuláné
Dátum:2008
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
zöldbab
értékelés
fajtajelölt
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 29 (2008), p. 75-81. -
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM112596
Első szerző:Juhász Csaba (okleveles növényorvos, mezőgazdasági mérnök)
Cím:Results of weed surveys in greening plants / Juhász Csaba, Pál Vivien, Zsombik László
Dátum:2023
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 1 : 1 (2023), p. 53-57. -
További szerzők:Pál Vivien (1995-) (agrármérnök) Zsombik László (1976-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:KDP-2021
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM070786
Első szerző:Kiss László (növényvédő agrármérnök)
Cím:Hibridbúza néhány fiziológiai paraméterének vizsgálata eltérő mennyiségű nitrogénellátásnál / Kiss László, Zsombik László, Veres Szilvia
Dátum:2016
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 68 (2016), p. 49-53. -
További szerzők:Zsombik László (1976-) (agrármérnök) Veres Szilvia (1972-) (biológus, biológia középiskolai tanár, angol-magyar szakfordító)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM116571
Első szerző:Magyarné Tábori Katalin (kertészmérnök)
Cím:Citokinin- és auxin szintek szerepe a Red Fuji és a McIntosh almafajták mikroszaporításában / Magyarné Tábori Katalin, Dobránszki Judit, Ferenczy Antal, Jámborné Benczúr Erzsébet, Lazányi János
Dátum:2001
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 1 : 1 (2001), p. 53-59. -
További szerzők:Dobránszki Judit (1967-) (biológus) Ferenczy Antal Jámborné Benczúr Erzsébet (1948-2017) (okleveles kertészmérnök) Lazányi János (1951-) (mezőgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM049134
Első szerző:Mendlerné Drienyovszki Nóra (agrármérnök)
Cím:A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon / Mendlerné Drienyovszki Nóra, Mándi Lajosné
Dátum:2003
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 10 különszám (2003), p. 157-160. -
További szerzők:Mándi Lajosné (1947-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM108838
Első szerző:Pál Vivien (agrármérnök)
Cím:Evaluation of the role of common vetch (Vicia sativa L.) green manure in crop rotations / Vivien Pál, László Zsombik
Dátum:2022
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Common vetch (Vicia sativa L.) is an annual legume, grown as green manure provide rapid soil cover, can increase soil moisture and organic matter content and reduce soil erosion during fall. During the fallow period, legumes grown as catch crops are known by releasing large amounts of mineral nitrogen (N) for the subsequent crop. By taking advantage of these benefits, it is possible to increase the yield of the next crop in an environmentally friendly and sustainable way. The goal of this study was to determine the value of common vetch as a green manure, considering its effect on soil conditions and the yield of next crops. We examined three different common vetch seed rate as a green manure in a crop rotation with triticale, oat and corn. Next to the green manured treatments, we used fertilized and bare fallow control treatment for comparison. In our study we evaluated the aboveground biomass weight of spring vetch green manure and its effect on the moisture content of the soil. We examined the green manure's effect on the next crops plant height and yield. We found that the moisture content of the green manured plots was significantly higher during summer drought. On the green manured plots, 37.9% higher triticale yield, 50% higher oat yield and 44% higher corn yield were measured compared to the control plots. The insertion of spring vetch green manuring into crop rotations could be a good alternative to sustainable nutrient replenishment methods. It can be used to reduce the input needs of farming, reduce carbon footprint, contribute to the protection of soils and increase the organic matter content of the soil.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
common vetch
catch crop
green manure
soil moisture
yield
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 1 : 1 (2022), p. 161-171. -
További szerzők:Zsombik László (1976-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.