CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM115704
Első szerző:Kovács Gábor
Cím:Módszertani ajánlás : A járművezetés bódult állapotban bűncselekmény orvosszakértői véleményezésének egyes kérdéseiről / Kovács Gábor, Gergely Péter, Kosztya Sándor, Kozma Zsolt, Simon Gábor, Szabados György, Tóth Réka Anita, Törő Klára, Weiczner Roland
Dátum:2023
ISSN:2062-9494 2677-1632
Megjegyzések:A hazai igazságügyi orvosszakértői gyakorlat segítése, aszakértők és a jogalkalmazók tájékoztatása, továbbá az igazságügyi orvosszakértői véleményalkotás egységesítése céljából a BM Egészségügyi Szakmai Kollégium Igazságügyi Orvostan, Orvosszakértés és Biztosítási Orvostan Tagozata, az orvostudományi egyetemek igazságügyi orvostani intézetei (Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem), a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) egységes módszertani ajánlást állított össze az igazságügyi orvosszakértők részére.Cél: A gépjárművezetésre hátrányosan ható szerek által előidézett befolyásoltság (bódult állapot) egységes igazságügyi orvosszakértői véleményezésének elősegítése.Módszertan: A tanulmány elkészítéséhez a szerzők megvizsgálták a hazai jogi környezetet, az irányadó joganyagot, továbbá feldolgozták a témakör releváns nemzetközi és hazai szakirodalmát.Megállapítások: A bódult állapotban elkövetett járművezetés miatt ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt évtizedben jelentősen megnövekedett. A szerzők vizsgálata alapján megállapítható, hogy a gyakorlatban vizsgált klinikai tünetek nem adnak megfelelő diagnosztikai támpontot a befolyásoltság fennállására. Az egyes hatóanyagok emberi szervezeten belüli lebomlására vonatkozóan egyik hatóanyagtípusnál sem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű tudományos eredmény ahhoz, hogy a cselekményt követően biztosított mintákból a cselekmény időpontjára vonatkozó mennyiségi megállapítást lehetne tenni. Ezért a toxikológiai vizsgálati eredményekből, vagy laboratóriumi leleteken megjelölt értékből a cselekménykor fennálló hatóanyag-koncentrációra vonatkozóan a jelenlegi adatok szerint orvosszakértői módszerekkel visszaszámolás nem végezhető el. A bódult állapotot előidéző hatóanyagok esetében nem lehet a befolyásoltság pontos mértékére vonatkozóan megalapozott orvosszakértői megállapítást tenni, mert a hatás jellege egyénenként nagy különbséget mutat, továbbá a rendelkezésre álló természettudományos eredmények sem elegendőek. Az egyes hatóanyagok fogyasztásának kimutatására alkalmazott gyorstesztek csak tájékozódó vizsgálatra alkalmasak. A tesztek eredménye alapján a cselekménykori bódult állapot (befolyásoltság) fennállására vonatkozó orvosszakértői vélemény nem adható.Érték: A szerzők Magyarországon elsőként fogalmaznak meg ajánlást a bódult állapot orvosszakértői véleményezésére.
Tárgyszavak:Orvostudományok Gyógyszerészeti tudományok módszertani levél
folyóiratcikk
járművezetés bódult állapotban
igazságügyi orvostan
kábítószeres befolyásoltság
szakértői bizonyítás
módszertani ajánlás
Megjelenés:Belügyi Szemle. - 71 : 7 (2023), p. 1141-1168. -
További szerzők:Gergely Péter (1974-) (igazságügyi orvosszakértő) Kosztya Sándor Kozma Zsolt Simon Gábor Szabados György (1974-) (gazdasági agrármérnök) Tóth Réka Anita Törő Klára Weiczner Roland
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM076163
Első szerző:Schneider, Philipp
Cím:Testi sértés vagy emberölési kísérlet? : a pontatlan orvosi szakkifejezések használatának hatása a büntetőeljárás kimenetelére / Philipp Schneider, Patonai Zoltán, Gergely Péter, Fogarasi Katalin
Dátum:2018
Megjegyzések:Problémafelvetés: A sérüléseket ellátó orvosok gyakran nincsenek tudatában, milyen jogi következményekkel járhat, ha a dokumentáció készítésekor csak a gyakorlati szempontokat veszik figyelembe. Módszerek Jelen tanulmány célja a baleseti sebészeti ambulanciákon keletkezett látleletek büntetőjogi szempontok szerint történő vizsgálata. A látleletek egy 2012-ben publikált nyelvészeti tanulmány anyagából származnak. 1 A tanulmány a különböző lágyrészsérülésekről készült látleletek terminológiai problémáit vizsgálta, valamint e hiányosságok hatását a sérülések igazságügyi orvosszakértői megítélésére. Eredmények A sérülésekről készült látleletekben három, büntetőjogi szempontból jelentős típushibát találtunk. A dokumentációk egy része nem tartalmazta a megítélhetőség szempontjából fontos részleteket; egy másik részében a szakkifejezések következetes felcserélése történt, a leletek egy harmadik csoportjában pedig a "Kórismék" és a "Külsérelmi nyomok leírása" című részekben ugyanaz a sérülés eltérő megnevezéssel szerepelt. Mindhárom hiba jelentősen befolyásolhatja a büntetőeljárás menetét, és nehezítheti a büntetés tételének megállapítását. Következtetés Amennyiben a látlelet nem elég részletes, és a részletek hiánya például a vágott sérülés kifejezés indokolatlan használatával párosul, a nyomozóhatóság a többségében könnyű testi sértésnek minősülő metszett sérülés eseteit is súlyos testi sértésként kell, hogy kezelje. Összegzésként megállapítható, hogy mindhárom dokumentációs hibatípus következménye lehet a bűncselekmény téves besorolására, ami a büntetési tétel megállapításakor-amennyiben szabadságvesztés büntetési neme kerül kiszabásra-akár több év különbséget is jelenthet.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Belügyi szemle. - 66 : 9 (2018), p. 147-163. -
További szerzők:Patonai Zoltán Gergely Péter (1974-) (igazságügyi orvosszakértő) Fogarasi Katalin
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1