CCL

Összesen 15 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM096520
Első szerző:Bencze Dóra
Cím:Az I-es típusú interferonok jelentősége COVID-19-ben / Bencze Dóra, Fekete Tünde, Pázmándi Kitti Linda
Dátum:2021
Megjegyzések:2019-ben a kínai Vuhan városából indult a koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19), melyet a cseppfert©ozéssel terjed©o, szimpla szálú RNS-vírus, a súlyos akut légz©oszervi szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) idézett el©o. A vírus által kiváltott pandémia jelenleg is még javában tombol a világban, mivel a fert©oz©oképesebb új vírusvariánsok megjelenése a járvány sokadik hullámához vezetett hazánkban, illetve más országokban egyaránt. Habár a COVID-19 esetszámra vetített átlagos halálozási aránya (~ 2%) meghaladja a szezonális influenzajárványokét (~ 0,1-0,2%), a korábbi koronavírustörzsek által okozott megbetegedések, úgymint a SARS (~ 10%) és a közel-keleti légúti szindróma (MERS; ~ 37%) jóval magasabb halálozási arányt mutatnak. Ennek ellenére a SARS-CoV-2 eddig több halálos áldozatot követelt, mint a SARS-CoV és MERSCoV törzsek együttvéve, mivel a SARS-CoV-2 sokkal nagyobb infekciós rátával bír. Ugyanakkor a COVID-19 a krónikus betegségekben, úgymint például cukorbetegségben, magas vérnyomásban, illetve szív- és érrendszeri betegségekben szenved©oket különösen súlyosan érinti, így ezen betegcsoportokban a SARS-CoV-2 fert©ozés által okozott halálesetek száma is jóval több. Továbbá magasabb a halálozási arány az id©osek, a férfiak, a várandósok és az elhízott betegek körében is, melynek hátterében az antivirális immunválasz esszenciális elemének, az I-es típusú interferon (IFN) válasznak a csökkent kapacitása vagy diszregulációja állhat. Ezen kívül alapbetegségekben nem szenved©o, fiatal áldozatai is vannak a járványnak, mely összefüggésben állhat az antivirális válasz jelátviteli útvonalainak genetikai defektusaival vagy az I-es típusú IFN-ok ellen termel©od©o autoantitestekkel, melyek semlegesítik ezen citokinek vírusreplikációt gátló hatását. Tehát az adott egyén I-es típusú IFN-szignatúrája nagymértékben befolyásolja a COVID-19 kimenetelét és a csökkent I-es típusú IFNtermeléssel asszociált állapotok rosszabb prognózist vetítenek el©o. Így az I-es típusú IFN-ok terápiás alkalmazhatósága COVID-19-ben a jelenleg is zajló klinikai kutatások célkeresztjébe került. Jelen összefoglaló közleményünkben szeretnénk röviden bemutatni az I-es típusú IFN-válaszok jelent©oségét, COVID-19-ben tapasztalható diszregulációjukat, valamint a COVID-19 I-es típusú IFN-függ©o rizikófaktorait, melyek magyarázattal szolgálhatnak az egyéni antivirális válaszokban tapasztalt nagyfokú diverzitásra is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Type I IFN
IFN signature
SARS-CoV-2
COVID-19
antiviral immunity
risk factor
therapy
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 13 : 2 (2021), p. 4-27. -
További szerzők:Fekete Tünde (1984-) (immunológus, molekuláris biológus, mikrobiológus) Pázmándi Kitti Linda (1984-) (molekuláris biológus, immunológus)
Pályázati támogatás:FK 128294
OTKA
GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
ÚNKP-20-05-DE-3
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM091606
Első szerző:Bencze Dóra
Cím:A vírusok ellenségei : a humán plazmacitoid dendritikus sejtek / Bencze Dóra, Fekete Tünde, Ágics Beatrix, Pázmándi Kitti
Dátum:2020
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 12 : 2 (2020), p. 4-20. -
További szerzők:Fekete Tünde (1984-) (immunológus, molekuláris biológus, mikrobiológus) Ágics Beatrix (1995-) Pázmándi Kitti Linda (1984-) (molekuláris biológus, immunológus)
Pályázati támogatás:FK 128294
NKFIH
GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
ÚNKP-19-3
Egyéb
ÚNKP-19-4
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM080273
Első szerző:Bene Krisztián (Biológus)
Cím:A humán bélmikrobiom szerepe fiziológiás és patológiás immunológiai folyamatokban / Bene Krisztián, Tóth Márta, Al-Taani Szábit, Tóth Lehel, Türk-Mázló Anett, Rajnavölgyi Éva, Bácsi Attila
Dátum:2019
Megjegyzések:A mikrobióta és a humán szervezet közötti kölcsönhatások egyre több, az orvostudomány szempontjából jelentős területet érintenek. Különös figyelem kíséri a mikrobióta és az idegrendszer közötti kölcsönhatásokat, illetve a mikrobióta és az emberi szervezet anyagcseréje között zajló folyamatokat. Ahogy nő az ismeretünk a mikrobióta és a gazdaszervezet közötti szabályozó folyamatokról, mindinkább fény derül arra, hogy táplálkozásunk mennyire meghatározza a bélben élő mikroorganizmusok viselkedését. Az emlősök bélrendszere az evolúció során összetett ökoszisztémává fejlődött, amelyben számos mikroorganizmus él együtt a gazdaszervezet sejtjeivel, beleértve az immunsejtekkel. A tudomány fejlődésével a mikrobióta egyre több, a gazdaszervezetre előnyös lokális és szisztémás hatására derült fény. A bélben élő szimbionta vagy kommenzális baktériumok már jelenlétükkel is kiemelt szereppel bírnak a patogén és opportunista mikrobák féken tartásában, de bizonyos fajok immunmoduláló hatásuk révén csökkenthetik a mikrobiális eredetű gyulladás mértékét vagy bizonyos effektor limfocita populációk kialakítását segítik elő. A táplálkozás során bekerülő szénhidrátok lebontásából származó anyagcseretermékek által a mikrobióta közvetett módon is képes befolyásolni a különböző szervrendszerekben jelen lévő nem immun- és immunsejtek funkcióit. Azonban a legújabb kutatások arra világítanak rá, hogy az immunrendszer hibás működése esetén, úgymint az autoimmun betegségek, allergia vagy a tumorok kialakulásának folyamatában a mikrobiom olyan lehetséges faktorként szerepel, amelyet egyénileg meghatározott komplex hálózatként kell értelmezni és számításba venni a potenciális terápiák kialakítása során.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
mikrobiom
immunrendszer
táplálkozás
nyálkahártya
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 11 : 2 (2019), p. 14-24. -
További szerzők:Tóth Márta (1986-) (biológus) Al-Taani Szábit Tóth Lehel Türk-Mázló Anett (1989-) (molekuláris biológus) Rajnavölgyi Éva (1950-) (immunológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
UNKP-17-1
UNKP
UNKP-17-4-1
UNKP
UNKP-18-3
UNKP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM081075
Első szerző:Feketéné Posta Edit (reumatológus)
Cím:Ioncsatornák szerepe immunmediált kórképekben / Feketéné Posta Edit, Szekanecz Zoltán, Bácsi Attila, Panyi György, Tarr Tünde, Szűcs Gabriella, Szamosi Szilvia
Dátum:2019
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 11 : 2 (2019), p. 4-13. -
További szerzők:Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus) Panyi György (1966-) (biofizikus) Tarr Tünde (1976-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001
TÁMOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00015
GINOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM074101
Első szerző:Hajas György (biológus)
Cím:A 2-es típusú természetes lymphoid sejtek és szerepük légúti allergiás betegségekben / Hajas György, Dávid Zoltán, Bíró Tamás, Bácsi Attila
Dátum:2018
Megjegyzések:A veleszületett limphoid sejtek (ILC-k) olyan szövetrezidens immunsejtek, amelyek feladata az epithelialis határfelületek (bél, tüdő, bőr) védelme a különféle patogénekkel szemben, de fontos szerepük van a gyulladásos folyamatokban, szövetregenerálásban és a helyi homeosztázis fenntartásában is. Citokintermelésük és transzkripciósfaktor-profiljuk alapján három altípusba sorolják ezeket a sejteket (ILC1, ILC2 és ILC3). A sérült epitheliumból származó veszélyszignálok hatására (pl. TSLP, IL-33, IL-25) aktiválódnak, osztódnak és a helyi környezetnek megfelelő citokineket kezdenek termelni (IFN?, IL-4, IL-5, IL-13, IL-17, IL-22). Mivel az ILC sejtek érzékenyek a szöveti mikrokörnyezet zavaraira, ezért nem megfelelően kontrollált működésük estén kulcsszerepet tölthetnek be a patológiás folyamatokban is. Számos tanulmány igazolta az ILC2 sejtek jelentőségét allergiában, krónikus gyulladásokban, fertőzéseknél valamint bizonyos tumorok esetében is. Mivel az ILC2 sejtek szerepe kritikus a tüdő mucosalis homeosztázisának fenntartásában, ezért különösen fontosak az allergiás légúti betegségek kialakulásának megakadályozásában.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
veleszületett lymphoid sejtek
mucusalis felszínek
citokinek
allergia
Megjelenés:Immunológiai Szemle 10 : 1 (2018), p. 39-45. -
További szerzők:Dávid Zoltán Bíró Tamás (1968-) (élettanász) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM097931
Első szerző:Halász Hajnalka Emese (Molekuláris biológus)
Cím:A fagocitózistól az immunmoduláló hatásig : a neutrofil granulociták sokszínűsége / Halász Hajnalka Emese, Gogolák Péter
Dátum:2021
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
neutrofil granulocita
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 13 : 3 (2021), p. 64-73. -
További szerzők:Gogolák Péter (1968-) (biológus, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM077349
Első szerző:Miltner Noémi (molekuláris biológus)
Cím:Assessment of the anti-inflammatory effects of fluorinated semi-synthetic phytocannabinoids in human in vitro inflammatory keratinocyte model systems / Noémi Miltner, Johanna Mihály, Vilmos Tubak, Raphael Mechoulam, Ethan Russo, Tamás Bíró
Dátum:2017
ISSN:2061-0203
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 3 : 3 (2017), p. 42. -
További szerzők:Mihály Johanna (1982-) (biológus, vegyész) Tubak Vilmos Mechoulam, Raphael Russo, Ethan Bíró Tamás (1968-) (élettanász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM070478
Első szerző:Oláh Attila (élettanász)
Cím:A kannabinoid jelátvitel immunpatológiai vonatkozásai / Oláh Attila, Bácsi Attila, Bíró Tamás
Dátum:2016
Megjegyzések:Az ókor óta ismert, hogy a vadkender (Cannabis sativa) egyes részeinek különböz©o módokon történ©o fogyasztása speciálisélettani és pszichés hatások kialakulásához vezet. Ezeknek a hatásoknak a tudományos igény©u vizsgálata nyomán, dönt©oenaz elmúlt két-három évtizedben derült fény arra, hogy a növény hatásaiért felel©os speciális vegyületeknek, az ún.fitokannabinoidoknak (pCB) az emberi szervezetben is léteznek funkcionális analógjai (endokannabinoidok [eCB]). Ezek amolekulák az érzékelésükért felel©os receptorokkal, az ©oket felépít©o és lebontó enzimapparátussal, valamint transzporterekkelegyütt egy rendkívül összetett jelátviteli hálózatot alkotnak, melyet endokannabinoid rendszernek (ECS) nevezünk,és amelynek különböz©o tagjait az emberi szervezet szinte minden sejttípusán és szövetén leírták már. Jelen áttekint©oközlemény arra vállalkozik, hogy az elmúlt évek legfontosabb kutatási eredményeire támaszkodva összegezze az ECS-selkapcsolatos immunológiai vonatkozású ismereteket, és rámutasson az ebben rejl©o ígéretes jöv©obeli terápiás lehet©oségekre.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
kannabinoid
gyulladás
immunmoduláció
endokannabinoid
fitokannabinoid
CB1
CB2
Megjelenés:Immunológiai Szemle 8 : 2 (2016), p. 5-15. -
További szerzők:Bácsi Attila (1967-) (immunológus) Bíró Tamás (1968-) (élettanász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM060943
Első szerző:Pázmándi Kitti Linda (molekuláris biológus, immunológus)
Cím:Effect of native and oxidatively modified exogenous mitochondrial dna on the functions of human plasmacytoid dendritic cells / Kitti Linda Pázmándi, Viktória Sógor, István Boldogh, Éva Rajnavölgyi, Attila Bácsi
Dátum:2013
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 5 : 3 (2013), p. 38. -
További szerzők:Somogyi Viktória (1989-) (biotechnológus) Boldogh István Rajnavölgyi Éva (1950-) (immunológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM060942
Első szerző:Pázmándi Kitti Linda (molekuláris biológus, immunológus)
Cím:Parlagfű szubpollen partikulák NAD(P)H oxidáz enzimei által termelt reaktív oxigén gyökök hatásainak vizsgálata humán dendritikus sejteken / Pázmándi Kitti, Brahma V. Kumar, Szabó Krisztina, Boldogh István, Szöőr Árpád, Veréb György, Rajnavölgyi Éva, Bácsi Attila
Dátum:2012
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idézhető absztrakt
Megjelenés:Immunológiai Szemle 4 : 3 (2012), p. 30. -
További szerzők:Kumar, Brahma V. Szabó Krisztina (1987-) (Molekuláris biológus) Boldogh István Szöőr Árpád (1984-) (orvos) Vereb György (1965-) (absztraktok, könyvfejezetek) Rajnavölgyi Éva (1950-) (immunológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM101140
Első szerző:Prechl József
Cím:A SARS-CoV-2 aktivált adaptív immunválasz és a vakcinációindukált védelem komponensei / Prechl József, Szöllősi Attila, Koncz Gábor
Dátum:2021
Megjegyzések:A véd©ooltások az immunrendszer aktiválása és immunológiai memória kialakítása révén biztosítanak védelmet a kórokozók ellen. Míg az oltást közvetlenül követ©o id©oszakban, az aktív immunválasz szakaszában egyszer©ubben jellemezhet©o a válasz és a védettség összefüggése, a hosszú távú védelem a fennmaradó memória függvénye. Az egyes kórokozók ellen egyedi vakcinációs stratégiák kialakítására lehet szükség, amiben az immunológiai memória komponenseinek együttes hatását érdemes figyelembe venni. Összefoglalónkban bemutatjuk az immunológiai memóriáért felel©os sejteket és mechanizmusokat, valamint ezek szerepét a SARS-CoV-2 fert©ozést és vakcinációt követ©oen.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
SARS-CoV-2
immunológiai memória
vakcináció
neutralizáció
szerológia
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 13 : 4 (2021), p. 22-30. -
További szerzők:Szöllősi Attila Gábor (1982-) (élettanász) Koncz Gábor (1970-) (biológus, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM103692
Első szerző:Szénási Tibor
Cím:A BCG-oltás és a koronavírus-fertőzés immunológiai kapcsolata / Szénási Tibor, Varga Aliz, Tóth Márta, Hajas György, Muzsai Szabolcs, Czimmerer Zsolt, Bácsi Attila
Dátum:2022
Megjegyzések:Már több mint két éve, hogy a koronavírus-járvány (COVID-19) kitört Kínában, és az ezt okozó SARS-CoV-2 vírus ez idő alatt a világ csaknem minden tájára eljutott, eddig több mint 248 millió embert megfertőzve, akik közül 5 milliónál is több életét vesztette a betegségben, vagy annak komplikációiban. Mivel a betegség terápiája ma sem megoldott univerzálisan, és a szigorú járványügyi intézkedések is csak a SARS-CoV-2 terjedésének lassítására képesek, ezért a pandémia legyőzésének jelenleg egyetlen lehetséges útja a vakcináció. A rekord sebességű vakcinafejlesztési programoknak hála, mára már több, különböző mechanizmusú vakcina van használatban, és még több klinikai kipróbálás alatt. A teljes emberiség beoltásához elegendő mennyiségű vakcina gyártása monumentális feladat, ezért nagy szükség van olyan átmeneti megoldásokra, amely a legveszélyeztetettebb csoportokban (idősek, egészségügyi dolgozók) csökkenti a megbetegedés esélyét, időtartamát vagy súlyosságát. Ebben jelenthet nagy segítséget az immár egy évszázada használatban lévő védőoltás, a BCG. Az eredetileg a tuberkulózis legyőzésére létrehozott vakcina esetében egyre több bizonyíték mutat abba az irányba, hogy ennél jóval többre képes. Egyrészről heterológ, nem specifikus védelmet nyújt számos patogén ellen a veleszületett immunrendszer modulációjával, amit ?trained" immunitásnak nevezünk. Továbbá felmerült annak is az elméleti lehetősége, hogy egyes, a BCG ellen termelt antitestek a SARS-CoV-2-vel keresztreaktivitást mutatnak. Annak eldöntésére, hogy a BCG-vakcina képes-e segítséget nyújtani a COVID-19 hatásainak enyhítésére, jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték, azonban több országban is zajlanak klinikai tesztek ennek eldöntésére, amelyek tapasztalatai nemcsak a SARS-CoV-2 által okozott fertőzés, hanem a későbbi járványos betegségek megállításában is hasznosak lehetnek.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
BCG-vakcináció
COVID-19
"trained" immunitás
keresztreaktivitás
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 14 : 1 (2022), p. 23-29. -
További szerzők:Varga Alíz (1983-) (immunológus) Tóth Márta (1986-) (biológus) Hajas György (1970-) (biológus) Muzsai Szabolcs Czimmerer Zsolt (1981-) (molekuláris biológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.