CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM035628
Első szerző:Csanádi Zoltán (kardiológus)
Cím:Supraventricularis tachycardiák mechanizmusai és ablatiós kezelése = Mechanisms and catheter ablation of supraventricular tachycardias / Csanádi Zoltán
Dátum:2008
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
supravetricularis tachycardia
ablatiós kezelés
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosképzés. - 83 : 2 (2008), p. 189-191. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM035630
Első szerző:Csanádi Zoltán (kardiológus)
Cím:Az intracardialis mapping jelentősége az aritmológiai diagnosztikában és terápiában / Csanádi Zoltán
Dátum:2009
Megjegyzések:Az intracardialis térképezés konvencionális technikái az 1960-70-es évekbenalakultak ki, és a programozott stimulációval együtt lehetővé tették a klinikai arrhythmiák mechanizmusánakpontos megismerését és végső soron az invazív szív-elektrofiziológia kialakulását.A katéterabláció térhódítása, egyre összetettebb ritmuszavarokban történő alkalmazásateremtette meg az igényt olyan mapping technikák kialakítására, amelyek háromdimenziósanatómiai leképezés mellett a gyors, akár "real-time" elektromos rekonstrukciót is biztosítják
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
3D navigáció
elektroanatómiai térképezés
katéter abláció
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosképzés. - 84 : 2 (2009), p. 93-96. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM035539
Első szerző:Csanádi Zoltán (kardiológus)
Cím:Supraventricularis tachycardiák mechanizmusai és ablatiós kezelése / Csanádi Zoltán
Dátum:2011
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosképzés. - 86 : 2-3 (2011), p. 209-211. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM019421
Első szerző:Czuriga István (kardiológus)
Cím:Diastolés szívelégtelenség = Diastolic heart failure / Czuriga István, Czuriga Dániel, Borbély Attila
Dátum:2010
Megjegyzések:A diastolés szívelégtelenség (DSZE) egy klinikai szindróma, amelyben a szívelégtelenségre jellemzõ tünetek és panaszok, normális vagy közel normális bal kamrai ejekciós frakció (EF >50%) és a diastolés diszfunkció (DD) objektív jelei észlelhetõk. Prevalenciája az életkorral növekszik, és elõfordulása nõkben gyakoribb, mint férfiakban. Diagnózisának legjobb módszere a 2D- és Doppler-echokardiográfia, mellyel kimutatható az abnormális myocardialis relaxáció, a csökkent compliance és a megnõtt bal kamrai töltõnyomás a normál bal kamrai dimenziók és EF mellett. A DSZE korai felismerése és megfelelõ kezelése fontos a betegség további progressziójának és halálozásának megelőzésére. A bal kamrai diastolés funkció direkt javítására jelenleg specifikus terápia nincs. Gyógyszeres kezelése gyakran empirikus, mivel randomizált kontrollált tanulmányokból származó megfelelõ evidenciák jelenleg nem állnak rendelkezésre. Jelen tudásunk szerint a DSZE gyógyszeres kezelésének a vérnyomás normalizálására, a balkamra-hypertrophia regressziójának elõsegítésére, a tachycardia megelõzésére, a normális pitvari kontrakció fenntartására és a pangásos tünetek kezelésére kell irányulni. Az angiotenzinkonvertáló enzim gátlók és az angiotenzinreceptor-blokkolók valószínûleg kedvezõ hatásúak a DD-re, különösen hypertoniás betegekben. A béta-blokkolók a tachycardia kivédésére és a bal kamrai diastolés telõdési idõ megnyújtására, míg a diuretikumok a pulmonalis pangás kezelésére alkalmasak. Fontos az alapbetegség kezelése is a DSZE terápiájában.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
szívelégtelenség
ejekciós frakció
diastolés diszfunkció
echokardiográfia
natriuretikus peptidek
Megjelenés:Orvosképzés. - 85 : 1 (2010), p. 49-54. -
További szerzők:Czuriga Dániel (1982-) (kardiológus) Borbély Attila (1978-) (kardiológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM019470
Első szerző:Édes István (kardiológus)
Cím:A szívelégtelenség patofiziológiája és molekuláris biológiai alapjai / Édes István, Papp Zoltán
Dátum:2010
Megjegyzések:A szívelégtelenné váló szív rendszerint két szélsőségesen eltérő patofiziológiai állapot: a hipertenzív szívüregi terhelés következtében kamrai falmegvastagodással és megőrzött kontrakciós képességgel jellemzett koncentrikus hypertrophia (diastolés diszfunkció) és a szívüregek megnagyobbodásával és gyengült kontrakciós erejével jellemzett excentrikus hypertrophia (systolés diszfunkció) közti átmenet képét mutatja. A két hemodinamikai változat kialakulásáért a sejtszintű jelátviteli folyamatok egymást részben átfedő spektruma felelős, melyek végeredményben számos gén kifejeződését szabályozva határozzák meg a szívizomsejtek struktúráját, méretét, alakját, molekuláris szabályozási folyamatait, és az extracelluláris mátrix tulajdonságait; összességében a myocardialis "remodelling" molekuláris hátterét. A kontraktilis funkció szempontjából ezek közül az intracelluláris Ca2+homeosztázis és a kontraktilis fehérjék érdemelnek kitüntetett figyelmet. A kardiovaszkuláris rendszerre ható stresszhatások a szívizomsejtek felszíni membránjában elhelyezkedő receptorokat egy-egy jól meghatározott kémiai ligand kötődése és/vagy mechanikai inger révén aktiválják, majd intracelluláris másodlagos jelzőrendszerek segítségével modulálják a genetikai állományt. Jelenleg még nem rendelkezünk olyan gyógyszerekkel, melyek a szívelégtelenséghez vezető intracelluláris jeltovábbítás lépéseire hatva védenék ki a szívizom kóros remodellációját. A szívelégtelenséghez vezető intracelluláris jelrendszer ugyanis hálózatos szerkezetű, számos párhuzamos jeltovábbító folyamatsorból épül fel, mely a farmakológia beavatkozás lehetőségét nehezíti. A jelrendszeren belül újabban felismert központi elhelyezkedésű csomópontok (pl. glikogén-szintáz-kináz-3ß és a hiszton-deacetilázok) modulációja azonban bíztató stratégiai megközelítés lehet a szívelégtelenség jövőbeli hatékonyabb kezelésére.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosképzés. - 85 : 1 (2010), p. 5-13. -
További szerzők:Papp Zoltán (1965-) (kardiológus, élettanász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.