CCL

Összesen 18 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM113054
Első szerző:Győri Zsolt (irodalmár, angol irodalom)
Cím:"Nem érti meg, de érzékel dolgokat" : Beszélgetés Nagy Dénessel a Természetes fényről / Győri, Zsolt
Dátum:2023
ISSN:1787-7245
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Apertura. - 18 : 2 (2023), p. 1-18. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM112184
Első szerző:Győri Zsolt (irodalmár, angol irodalom)
Cím:A háború keselyűperspektívából: ökológiai diskurzusok az orosz-ukrán háború árnyékában / Győri Zsolt
Dátum:2023
Megjegyzések:Dolgozatom alapötletét három videó adta, melyek az ökológiai nyelvezet és a természetfilmes hangalámondás stílusát imitálva fogalmaznak meg ukránpárti és oroszellenes üzeneteket. A videók verbális kommentárját az ?ukránosított Attenborough" hangjaként jellemzem és népszerű filmjeinek releváns vetületeit kiemelve az antropocentrikus biologizálás gyűlöletbeszédtől megkülönböztetendő formájaként elemzem (1. rész). A tanulmány további részében az ökológiai allegóriákat alkalmazó nyelvről és beszédről a képekre, egy konkrét képtípusra helyezem át a hangsúlyt. A felderítő drónok által rögzített, saját terminológiám szerint keselyűperspektívából készült felvételek vizsgálata előtt megvizsgálom e fegyvertípus stratégiai hadviselésben betöltött szerepét, azokat a tulajdonságait, melyek a modern hadszíntér megkerülhetetlen szereplőjévé tették, és amelyek miatt az orosz-ukrán háborúban is széles körben alkalmazzák (2. rész). A keselyűperspektívát egy természeti-technicizált tekintet metaforájaként vizsgálom, párhuzamba állítva a keselyűk fiziológiai és etológiai ismérveit, valamint a drónok (tömeggyártású quadrokopterek) technikai paramétereit és harcászati alkalmazásukat támogató jellemzőit (3. rész). A keselyűperspektíva minél pontosabb definíciójára törekedve amellett érvelek, hogy a tekintet e formája nem kínál belépést egy emberin túli, zoomorf világba, szemben azokkal a természetfilmekkel, melyeket madarakra szerelt kamerával forgattak. Értelmezésemben az állati és technikai tekintetek összekapcsoltságának hiánya miatt a keselyűperspektíva pontosan azt a fajta immerzív élményt nem képes közvetíteni, ami a háborúábrázolás másik népszerű kortárs formájában, a testkamerák affektív és szomatikus felvételeiben gazdagon megjelenik. Az oroszukrán háborúban készült drámai képsor példáján keresztül tovább elemzem a megtestesült tekintet és a keselyűperspektívában megképződő távolságtartó tekintet különbségeit, és az utóbbit akként jellemzem mint ami az érinthetetlenség és az irányítás érzetével ruházza fel a nézőt (4. rész).
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Apertúra. - 18 : 2 (2023), p. 1-23. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM111871
Első szerző:Győri Zsolt (irodalmár, angol irodalom)
Cím:Gondolatok a hollywoodi háborús film műfajának kulturális és esztétikai ideológiájáról / Győri Zsolt
Dátum:2014
Megjegyzések:Tanulmányomban a háború kulturális reprezentációjának kérdésére koncentrálok; a háború ábrázolására és annak legitimálására kidolgozott kulturális beszédmódok (diskurzusok) identitáspolitikája érdekel. Az önkép kialakításának, megszilárdításának és megvallásának számos technikája ismert; egyesek tisztán pozitív, mások pozitív és negatív ? vagyis ellenségképeket is eredményező ? identifikációkra ösztönöznek. Tanulmányom tulajdonképpeni tárgyát ez utóbbi, a mi/ők antagonisztikus, dualizmuson alapuló narratíva elemzése képezi. Gilles Deleuze és Félix Guattari nomadológiai tézisei teremtenek argumentációs kontextust a mi/ők narratíva kulturális dimenziójának a feltárására. Ez a kultúra szövetébe mélyen beágyazott, a háborús retorikában meghatározó szerepet játszó (de nem csak arra korlátozódó és abban sem egyeduralkodó) alakzat legtöbbünk számára a filmvászonról ismerős. Az önkép és az ellenségkép kialakításának kulturális technikái már a mozi kezdetekor megjelentek a filmekben, és jelentőségük a propaganda iránti politikai és ideológiai igénnyel párhuzamosan, folyamatosan erősödött. Dolgozatomban a hollywoodi háborús film műfajának klasszikus, illetve revizionista (új-hollywoodi) típusát ? a normatív értékrendhez való megtérést elősegítő, illetve az azt elutasító beszédmódot ? különböztetem meg, majd ez utóbbi példájaként Stanley Kubrick két filmjét elemzem.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Apertúra. - 9 : 3 (2014), p. 1-35. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM109173
Első szerző:Győri Zsolt (irodalmár, angol irodalom)
Cím:Magyar Egyetemi Filmdíj: lehetséges fogalmi keretek és tanúságok (2019/2021) / Győri, Zsolt
Dátum:2021
ISSN:1787-7245
Megjegyzések:Tanulmányomban az első ízben idén megszervezett Magyar Egyetemi Filmdíj (MEF) koncepcióját, a kezdeményezés forrásait, pedagógiai céljait vizsgálom, és a lebonyolítás során szerzett tapasztalatokat felhasználva a versenyfilmeket elemzem. Célom a 2019-es év magyar filmterméséből a MEF szervezői által közösen kiválasztott hat alkotás közös metszeteinek és megkülönböztető jegyeinek a feltárása, mely vetületek kijelölésekor a kritikai és pedagógiai feldolgozás mikéntje és mintázata, a problémaérzékenység fejlesztésének a keretei is meghatározására kerülnek. A listán szereplő filmek értelmezésemben a kortárs magyar filmkultúrában zajló esztétikai, műfaji és társadalomábrázolási folyamatokat teszik olvashatóvá, egyfelől a művészfilmes és műfajfilmes beszédmódok keveredését, másfelől a magyar film fesztivál- és közönségsikereire, avagy azok hiányára magyarázatot kínáló tematikai csomópontok létrejöttét és átalakulását. A tanulmány két csoportba sorolva vizsgálja a filmeket és a fentebb említett szempontokon túl azt vizsgálja, hogy az egyes alkotások trauma-ábrázolása mennyiben járul, vagy nem járul hozzá a válságtapasztalatok iránt érzékeny nyilvánosság kialakulásához, a társadalmi mentalitások megértéséhez, formálásához.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Apertura. - 16 : 3 (2021), p. 1-29. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM069944
Első szerző:Győri Zsolt (irodalmár, angol irodalom)
Cím:Diskurzus, hatalom és ellenállás a késő Kádár-kor filmszociográfiáiban [elektronikus dokumentum] / Győri Zsolt ; ford. Ureczky Eszter
Dátum:2013
ISSN:1787-7245
Megjegyzések:John Cunningham Hungarian Cinema: From Coffee House to Multiplex című könyvének néhány évvel ezelőtti megjelenéséig a magyar dokumentumfilm a nemzetközi filmkutatás meglehetősen elhanyagolt területének számított, noha több hazai dokumentumfilmes jelentős külföldi sikereket mondhat magáénak, és népszerűségük a hazai közönség soraiban is jelentős. A magyar film történetében a játékfilm- és dokumentumfilm-gyártás mindig is termékeny kapcsolatban állt egymással, többek között Kovács András, Zolnay Pál, Mészáros Márta, Gaál István, Sára Sándor, András Ferenc, Schiffer Pál, Szomjas György, Dárday István és Bódy Gábor 1970-es és 80-as évekbeli filmjeiben. A hetvenes évek magyar mozijának egyik leginvenciózusabb vonulatát a Budapesti Iskola képezte, amelyet leginkább azzal a dokumentarista megközelítést és játékfilmes eljárásokat ötvöző filmes műfajjal azonosítanak, melyet Graham Petrie számos névvel illet: "áldokumentumfilm", "féldokumentumfilm", "dokumentum-játékfilm", "fikciós dokumentumfilm", sőt, "film-tény regény." [1] (Petrie 1982: 41) Míg a háború utáni filmgyártás első két évtizedét a nyíltan politikus alkotások fémjelzik, a rendszerváltásig tartó időszak kreatív potenciálja főként a dokumentarista/realista technikákkal való kísérletezésből fakadt, amelynek leginkább a Balázs Béla Stúdió adott otthont, mely így a kor fiatal filmeseinek és avantgárd művészeinek alkotóműhelyévé vált. Ez az eltolódás azonban nem veszélyeztette a fősodorbeli művészfilmet, és érintetlenül hagyta az olyan kanonikus rendezők pozícióját, mint Fábri Zoltán, Kovács András, Jancsó Miklós, Bacsó Péter vagy Szabó István; ugyanakkor mégiscsak egyértelműen jelezte az 1960-as évek moziját jellemző társadalmi reformista tendenciák végét, amelyek az intézményes hatalom képviselői és a művészértelmiség közötti progresszív ideológiai és társadalmi vitában gyökereztek. Szintén ebben az időszakban vált egyre jelentősebbé a szociografikus dokumentumfilm, korábban példátlan nyíltsággal érvénytelenítve az ideológia és a művészet Lenin közismert mondásával - "Minden művészet közül számunkra a legfontosabb a film" - megpecsételt szövetségét.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok fordítás
diskurzus
hatalom
ellenállás
késő Kádár-kor
filmszociográfia
Megjelenés:Apertúra. - tavasz (2013), p. [27]. -
További szerzők:Ureczky Eszter (1984-) (irodalmár, angol irodalom)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM028652
Első szerző:Győri Zsolt (irodalmár, angol irodalom)
Cím:Memento : a műfajfilm Szinbádja? / Győri Zsolt
Dátum:2010
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Christopher Nolan
Huszárik Zoltán
Gilles Deleuze
Filmfilozófia
Megjelenés:Apertúra. - 5 (2010), p. [8]. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM038934
Első szerző:Győri Zsolt (irodalmár, angol irodalom)
Cím:A rések és a repedések : jegyzetek John Huston életművéhez / Győri Zsolt
Dátum:2011
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
John Huston
Gilles Deleuze
filmfilozófia
Megjelenés:Apertúra. - 6 (2011), p. [14]. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM039103
Első szerző:Győri Zsolt (irodalmár, angol irodalom)
Cím:Gilles Deleuze filmfilozófiájának kritikai és klinikai olvasata / Gy őri Zsolt
Dátum:2007
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Gilles Deleuze
filmfilozófia
mozgás-kép
idő-kép
Megjelenés:Apertúra. - 2 (2007), p. [14]. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM028651
Első szerző:Győri Zsolt (irodalmár, angol irodalom)
Cím:Churchill as "Film Critic" / Győri Zsolt
Dátum:2008
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
brit film
propaganda
II. világháború
Megjelenés:Apertúra. - 3 (2008), p. [5]. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM111427
Első szerző:Kalmár György (filozófus, filmesztéta, irodalmár)
Cím:A 21. századi pacifista háborús film / Kalmár György
Dátum:2023
Megjegyzések:Az 1917 című brit film körüli kritikai viták során Steve Rose vetette fel egy új filmes alműfaj megjelenését, melyet ő pacifista háborús filmnek nevezett. Ez az új trend, melyet talán a Ryan közlegény megmentéséig érdemes visszavezetni, egy sor tekintetben változtat a háborús film bevett műfajrendjén, és elválaszthatatlan a kilencvenes években kanonizálódó új, áldozatközpontú történelemszemlélettől. Rose a közelmúltban készült filmek egész sorát említi, amelyek ebbe az új műfajba illeszkednek, köztük olyan nemzetközi sikereket, mint a Dunkerque, A bombák földjén vagy a Fegyvertelen katona. Ebben az új irányzatban a főszereplők ugyan gyakran hősies tetteket végrehajtó férfiak, hangsúlyos lehet a hazaszeretet is, lehetnek felemelő képek a nemzeti lobogóról, ahogy izgalmas harci jelenetek is, ugyanakkor a főszereplők célja életek megmentése, hősiességük legfőbb bizonyítéka pedig az, ha képesek hűek maradni értékeikhez és elveikhez, vagy egyszerűen csak képesek nehéz körülmények között is embernek maradni. Ebben a tanulmányban ezeknek a filmeknek a férfiasságkonstrukcióit igyekszem elemezni, különös tekintettel az őket befolyásoló megváltozott történelmi meta-elbeszélésekre, a 21. századra jellemző új értékrendre és az ilyen típusú filmek főszereplőinek a háborús filmek bevett férfitípusaihoz való viszonyára.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Apertúra. - 18 : 2 (2023), p. 1-20. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM108964
035-os BibID:(MTMT)33025790
Első szerző:Kalmár György (filozófus, filmesztéta, irodalmár)
Cím:Az illegális migráció ábrázolása a 21. századi európai rendezői filmben / Kalmár György
Dátum:2022
ISSN:1787-7245
Megjegyzések:Az illegális migráció nem csak azok számára jelenhet meg válságként, akik elhagyják az otthonukat, vagy akiknek egyszerre nagy számú, más kultúrából származó bevándorlót kell hogy befogadjanak. Az alábbiakban amellett fogok érvelni, hogy a válságoktól sújtott 21. századi Európában a tömeges nemzetközi migráció új reprezentációs kihívások elé állítja a rendezői filmet is. 2008 után keletkezett filmekben vizsgálom meg a bevándorlók ábrázolását, illetve a bevándorlók és helyiek találkozásának megjelenítését, különös tekintettel az én-másik viszony etikai vonatkozásaira és a filmes paradigmák jelentőségteljes elmozdulásaira. Elemzésem fókuszában három film áll, az olasz Terraferma (2011), a román Morgen (2010) és a magyar Jupiter Holdja (2017).
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Apertúra. - 17 : 3 (2022), p. 1-30. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM107027
Első szerző:Kalmár György (filozófus, filmesztéta, irodalmár)
Cím:Az Éden és a kelet-európai ökofilm / Kalmár György
Dátum:2022
Megjegyzések:Az ökológiai látásmód térnyerése Kelet-Európában kétség kívül a kora 21. század egyik meghatározó tendenciája, mely folyamatos változásokat generál a mezőgazdasági termeléstől a fogyasztási szokásokon át a kortárs vizuális kultúráig. Egy fokozatos, de nagyszabású kulturális átalakulás részesei vagyunk, melynek megértése kiemelt jelentőségű kutatói feladat. Ebben a tanulmányban ezen változások megértésére teszek kísérletet a filmkultúra területén: azt kívánom megvizsgálni, hogy az ökokritikai szemléletmód térnyerése mennyiben jelent újdonságot a magyar rendezői filmben, mennyiben támaszkodik már bevett filmes hagyományokra, illetve milyen tekintetben írja át annak bevett eljárásait, szemléletmódját. Vizsgálódásaim konkrét apropója Kocsis Ágnes Éden (2020) című filmje, amit tekinthetünk az ökomozi első hazai nagyjátékfilmes példájának is. Az Éden összehasonlítása a rendezőnő korábbi nagyjátékfilmjeivel rámutat az új szemléletmód filmművészeti hatásaira és következményeire, arra, ahogyan az ember és bioszféra viszonyát illető megértésünk változása átalakítja a filmkészítés gyakorlatát.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Apertúra. - 17 : 4 (2022), p. 1-22. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.