CCL

Összesen 8 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM051358
Első szerző:Fintor Gábor János (andragógus, művelődési és felnőttképzési menedzser)
Cím:A televíziós sportműsorok hatása az egyes társadalmi rétegekre / Fintor Gábor, Szabó József
Dátum:2012
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
média
sport
televízió
informális tanulás
Megjelenés:Zempléni Múzsa 12 : 1(45) (2012), p. 21-28. -
További szerzők:Szabó József (1957-) (értékelemző, szakközgazda)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM111361
Első szerző:Forray R. Katalin
Cím:Tanítók és tanítóképzők 1918-19 / Forray R. Katalin, Kozma Tamás
Dátum:2020
Megjegyzések:Pedagógusok az 1918-1919. évi politikai forgószélben. Tanítóképzők a forradalmak, az idegen megszállás és az ellenforradalmi számonkérés idején / Budapest : Trezor Kiadó, 2020
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok recenzió, könyvismertetés
folyóiratcikk
Megjelenés:Zempléni múzsa. - 20 : 3 (2020), p. 81-83. -
További szerzők:Kozma Tamás (1939-) (nevelésszociológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM080482
Első szerző:Kozma Tamás (nevelésszociológus)
Cím:Hogyan lettem szociológus? / Kozma Tamás
Dátum:2016
ISSN:1585-7182
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Zempléni Múzsa. - 16 : 1 (2016), p. 21-33. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM087092
Első szerző:Miklósi Márta (andragógus, művelődési és felnőttképzési menedzser)
Cím:A kriminálandragógia Magyarországon a 20. század második felében / Takács-Miklósi Márta
Dátum:2014
ISSN:1585-7182
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Zempléni Múzsa. - 13 : 4 (2014), p. 14-27. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM080555
Első szerző:Miklósi Márta (andragógus, művelődési és felnőttképzési menedzser)
Cím:Társadalmi szervezetek és egyházak az elítéltek reintegrációjában / Miklósi Márta
Dátum:2016
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Néprajz és kulturális antropológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Zempléni múzsa. - 16 : 3 (2016), p. 29-39. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM021627
Első szerző:Miklósi Márta (andragógus, művelődési és felnőttképzési menedzser)
Cím:Minőségirányítás a felnőttképzésben / Miklósi Márta
Dátum:2009
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Zempléni múzsa : társadalomtudományi és kulturális folyóirat. - 9 : 2 (2009), p. 31-36. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM063225
Első szerző:Támba Renátó (neveléstörténész)
Cím:A parasztleányi élet motívumai Fényes Adolf festészetében / Támba Renátó
Dátum:2016
ISSN:1585-7182
Megjegyzések:A gyermekkor mint képtéma hazánk képzőművészetében is mind nagyobb népszerűségre tett szert, azonban - legalábbis a nyugat-európiai "eredetekhez" képest - Magyarországon egészen másképp alakultak a hangsúlyok e tárgy ábrázolásában. A honi festészeten belül a gyermekábrázolás még a századfordulón is összefonódott a szegény emberek élete iránti fokozott érdeklődéssel; ezt mutatják az alföldi iskola festészetében e téren tapasztalhatóak is, Deák-Ébner Lajos "Rőzsegyűjtőjétől" (1895) Koszta József "Tányért törölgető lányától" (é. n.) egészen Tornyai János "Magányos fiújáig" (é. n.). A magyar festészetben jobbára a paraszti élet rendjének alávetett, a munkában helytálló parasztgyerekek ábrázolása vált hangsúlyossá, a gyermekkor tehát a szegényparaszti élet problematikáján került bemutatásra a festmények jelentős hányadán. Ez alól még a többnyire esztétikai kvalitásai okán méltatott Fényes Adolf piktúrája sem jelent kivételt, hiszen ő maga vallotta, hogy ő sokkal inkább emberként, semmint művészként fest, hogy képei a kiállításon fölrázzák "a szépen élő közönség lelkiismeretét". Ennek ellenére a kortárs kritikusok és a későbbi művészettörténészek javarészt stílusbeli kifinomultságánál fogva mutatták be a művész alkotásait, hiszen ahelyett, hogy leragadt volna a cselekményes életképfestészet humoros-anekdotikus jellegénél, "a művészet turistáinak" színvonalát már a "Civódás" (1896) után elhagyta, hogy bizonyítsa valódi érzékenységét a természeti jelenségek iránt, s ezen érzékenységen keresztül érvényesült (nem pedig megfordítva!) a társadalmi problémák, pontosabban: az azokat hordozó, illetve érzékelhetővé tevő emberi létállapotok iránti érzékenysége is. Fényes Adolf állapotképeket festett, s miképp a hétköznapokban, úgy vásznain is rendkívül szűkszavú, lényeglátó volt. Ez a fajta szűkszavúság jellemzi gyermekábrázolásait is, melyek, azon túl, hogy közvetítik a korabeli paraszti gyermekszemléletet, már tanúskodnak a korabeli gyermektanulmányi mozgalmak hatásáról is. E képeken ugyanis tükröződik a művész fokozódó érdeklődése a gyermekélet, gyermeki viselkedés apró nüánszai, az életkori sajátosságok megfigyelése, illetve a gyermeki gondolkodás, a gyermeki cselekvések megfigyelése, s a gyermekkultúra, a gyermekek viselkedése, lélektana és kognitív képességei (figyelem, emlékezet, felfogóképesség, érdeklődés stb.) iránt. Jelen tanulmányban Fényes Adolf egyalakos leánygyermek-ábrázolásait kívánom bemutatni, egyrészt a gyermekkor sajátosságainak rögzítésének, közvetítésének törekvését hangsúlyozva ki e művek elemzésekor, másrészt pedig említést teszek a parasztleányi élet, a paraszti gyermekszemlélet jól körülhatárolható elemeiről is, ugyanis a művész vásznain határozottan megjelennek a paraszti társadalomban munkálkodó gyermekkép és gyermekfelfogás különböző elemei. A vizsgálni kívánt alkotások kapcsán e két problémakör együtt tárgyalható, azonban rendkívül fontos, hogy következtetéseinket a kép képként való megközelítéséből kiindulva vonjuk le, nagy hangsúlyt fektetve így a formanyelvi, stílustörténeti elemezésre is, hiszen elemzésünk csakis így lehet hiteles, s a mű testébe való erőszakos behatolás vádjától többé-kevésbé mentes. Ugyanis, miképp azt Oskar Bätschmann is hangsúlyozza a tartalom vagy értelem nem célja, hanem pusztán mozzanata lehet az értelmezésnek, s ezt a felfogást jelen írásban is érvényesíteni kívánjuk. Mindazonáltal kétségtelenül előtérbe helyezzük az ikonográfiai-ikonológiai megközelítést, melynek célja (az ikonográfiai analízis szintjén) a motívumok helyes azonosítása, az ikonológiai szintézis szintjén pedig a történetek és allegóriák felismerése, a narratív mintázatok meghatározása és értelmezése, hiszen figyelmünk lényegében a rurális társadalomban, illetve a művész szemléletében a paraszti gyermekkor vonatkozásában működtetett tapasztalat- és tudatformák feltárására összpontosul.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gyermekábrázolás
gyermekkor
Ikonográfia
Fényes Adolf
Néprajztudomány
Neveléstudomány
Megjelenés:Zempléni Múzsa. - 16 : 63 (2016), p. 31-41. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM062745
Első szerző:Támba Renátó (neveléstörténész)
Cím:Kislány kakassal. Koszta József néhány leánygyermek-ábrázolásának gyermekkor-történeti ikonográfiai szempontú elemzése / Támba Renátó
Dátum:2015
ISSN:1585-7182
Megjegyzések:A hazai pedagógiai szaksajtóban a képzőművészeti alkotások gyermekkortörténeti szempontú elemzésének Magyarországon ma még nincsenek kiterjedt hagyományai, eltekintve többek között Pukánszky Béla, Péter Katalin és Endrődy-Nagy Orsolya tanulmányaitól. Jelen 1 2 3 dolgozatban jómagam is hasonló jellegű feladatra vállalkozom - írásom tárgya: Koszta József "kislány kakassal" tematikájú festményeinek gyermekkor-történeti szempontú elemzése. Kutatásom célja, hogy a társadalmi élet aspektusainak, az antropológiai tér különböző elemeinek, valamint a jellemző motívumok, attribútumok mögött megbúvó érzületek, attitűdök és eszmények gyermekszemlélet néhány lényeges elemére. Mindenekelőtt azonban fölvázoljuk a módszertani kereteket, ezután áttekintést adunk a parasztleányi életrendről, hogy aztán az elemzések során már elegendő legyen visszautalnunk az életideál és a gyermekkép egyik-másik elemére. Ezután szót ejtünk arról, hogy milyen sajátosságok jellemezték a paraszti életképet az alföldi iskola, illetve Koszta József festészetében, végül rátérünk tárgyunkra: a ?kislány kakassal" tematikára. Mindeközben nem feledkezünk el a művészettörténeti párhuzamok megtételéről sem.Minden bizonnyal a falu szigorú, kontrolláló tekintete által meghatározottak e leányalakok, testük minden porcikáját átjárja a patriarchális falusi életrendnek való alávetettség. Ugyanakkor kiszolgáltatottságuk nem teszi őket rabbá, amennyiben ebben az életrendben érzik magukat szabadnak, akárcsak Sysiphos. Összegzésképpen: a paraszti élet egytörvényűsége az, ami esszenciális kifejeződési formát nyer e képeken, újfent érvényt adva a ?kicsinyített felnőtt" egyfajta szólamának. Ugyanakkor a képek mögül érződő erőteljes felnőtti kontroll okán mégis belelátjuk az ábrázolt alakokba a gyermekkor átmeneti, befejezetlen voltát is, különöse Koszta József "Kislány kakassal" c. művén.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gyermekkor-történet
gyermekkor-néprajz
Művészettörténet
Koszta József
Szimbólumok
Megjelenés:Zempléni Múzsa. - 15 : 3 (2015), p. 55-67. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1