CCL

Összesen 10 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM086985
Első szerző:Almássy Zsuzsanna (pszichológus)
Cím:Nemi különbségek vizsgálata a depressziós tünetegyüttesben az alexitímia mentén, különös tekintettel a férfi depresszióra / Almássy Zsuzsanna, Baksa Noémi, Papp Gábor, Szemán-Nagy Anita
Dátum:2014
ISSN:0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:Háttér: A depressziós tüneteket a nemi szerep szocializációs folyamatok értelmezési keretében vizsgál-tuk. Az elmélet alapján feltételezhetjük, hogy a férfiak a nőktől eltérő módon fejezhetik ki és élhetik meg a depressziót. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja egyrészt a depresszió tünettanában megjelenő nemi különbségek vizsgálata, másrészt az alexitímia és a férfi depressziós tünetek összefüggéseinek vizsgálata. Módszer: A vizsgálatban 655 vizsgálati személy vett részt, 203 férfi és 452 nő (átlagos életkor: 22,51 év; SD=28). A vizsgálati személyekhez a kérdőívet egy online felületen keresztül juttattuk el, mely a demográfiai adatokon túl a Beck Depresszió Kérdőív rövidített, 9 itemes változatát, a Gotland Férfi Depresszió Kérdőívet és a Torontói Alexitímia Skálát tartalmazta. Eredmények: A nők a férfiaknál több férfi depressziós tünetről számoltak be: az agresszió kifejezé-se, irritabilitás, feszültség és nyugtalanság megjelenése gyakoribb a nőknél. Vizsgálva a depressziós tünetek és az alexitímia kapcsolatát láthatjuk, hogy a depressziós tünetek hiánya alacsonyabb szintűalexitímiával jár együtt. Azokat a vizsgálati személyeket, akik magas alexitímiájuk mellett jellemzően csak olyan depressziós tüneteket mutatnak, amelyek nehezen azonosíthatóak depresszióként, veszélyezte-tett csoportként azonosítottuk. Konklúzió: Tekintve, hogy nők körében is relevánsnak mutatkoznak a férfias típusú depresszióhoz köthető tünetek, amelyek összefüggést mutatnak az érzelemszabályozási nehézségekkel, a tünetek vizsgálata mindkét nemnél relevánsnak mutatkozik
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
depresszió
férfi típusú depresszió
nemi szerep szocializáció
alexitímia
Megjelenés:Magyar Pszichológiai Szemle. - 69 : 2 (2014), p. 319-336. -
További szerzők:Baksa Noémi Papp Gábor (1987-) (pszichológus) Szemán-Nagy Anita (1979-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM054176
Első szerző:Bernáth Ágnes (pszichológus)
Cím:A mentalizációs igény és a Machiavelliánus nézetekkel való egyetértés / Bernáth Ágnes, Kovács Judit
Dátum:2013
Megjegyzések:A machiavellista személyek úgy mutatnak kiemelkedőinteraktív hatékonyságot, hogy nincs kiemelkedőmentalizációs teljesítményük. Azellentmondás magyarázatára a szakirodalom a mentalizációs teljesít-mény mérésének jellegzetességével (az ösztönzők hiányával) kapcsolatos motivációs érvet, illetve a fejlet-tebb általános emberismeretre hivatkozó kognitív érvet kínálja.Saját fejlesztésűkérdőívvel végzett kutatásunk, amelyben 399személy vett részt, a mentalizációvalkapcsolatos igényeket, célokat, attitűdöket ragadja meg. A mentalizációval összefüggőönbeszámolóknakhárom háttértényezőjét azonosítottuk, amások mentális állapotainak megismerésére irányulóigényt, azökkenőmentes interakciók igényétés amentalizáció műveletére irányuló attitű-döt. Eredményeink szerint a machiavellista személyekkevésbé szeretnék mások mentális állapotait meg-ismerni, de a másik két tekintetben nem különböznek a machiavelliánus nézetekkel kevésbé egyetértőtársaiktól. Tanulmányunkkal a motivációs magyarázathoz kapcsolódunk, kiterjesztve annak hatókörét,amennyiben bemutatjuk, hogy a machiavellistákatáltalában vévekevésbé érdekli mások mentális álla-potainak megismerése. A kutatásnak a machiavellisták fejlettebb általános emberismeretének irányábamutató implikációi vannak.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
elmeolvasás
machiavellizmus
társas megismerés
Megjelenés:Magyar Pszichológiai Szemle. - 68 : 4 (2013), p. 671-685 -
További szerzők:Kovács Judit (1967-) (pszichológus)
Pályázati támogatás:TÁMO P 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM086986
Első szerző:Ferencz Ákos (pszichiáter)
Cím:Alkotásba merülve: pszichotikus és disszociatív élmények a kreatív folyamatban? / Ferencz Ákos Gergő, Bolló Henrietta, Hidegkuti István, Szemán-Nagy Anita
Dátum:2014
ISSN:0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:A művészek és a pszichiátriai betegek egyaránt osztoznak abban a kivételes adottságban, hogy a világot a szokásostól eltérő módon látják. A kreativitás pszichopatológiával való kapcsolatának kutatása a mentális zavarok mint diagnosztikus kategóriák felől a kognitív és affektív fenotípusok felé tolódik. Egyes, pszichiátriai zavarokra is jellemző vonások - sokszor enyhébb formában és több más tényező együttállása esetén - a kreativitás folyamatában is kulcsszerepet játszanak, így adaptívak lehetnek. Munkánk célja a kreativitás és a pszichopatológiák irodalmának áttekintése. A kreativitással kapcsolatos alapfogalmak tisztázása után ismertetjük a kreatív személyiség jellemzőit. A pszichopatológiai vonatkozások között részletesen tárgyaljuk a szkizotípiával és a diszszociatív jelenségekkel, ezen belül az abszorpcióval való összefüggéseket. Végül néhány általános szempontot fogalmazunk meg a kreativitás kutatásával kapcsolatban.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kreativitás
disszociáció
abszorpció
szkizotípia
apophenia
Megjelenés:Magyar Pszichológiai Szemle. - 69 : 2 (2014), p. 427-442. -
További szerzők:Bolló Henrietta Hidegkuti István (1974-) (pszichológus, pszichológia szakfordító) Szemán-Nagy Anita (1979-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM107833
035-os BibID:(Scopus)85130145747
Első szerző:Harmatiné Olajos Tímea (pszichológus)
Cím:Az adaptív és maladaptív perfekcionizmussal együtt járó motivációs mintázatok feltáró vizsgálata / Olajos Tímea, Hőgye-Nagy Ágnes, Héjja-Nagy Katain, Dávid Mária
Dátum:2021
ISSN:0025-0279 1588-2799
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Pszichologiai Szemle. - 76 : 2 (2021), p. 353-376. -
További szerzők:Hőgye-Nagy Ágnes (1980-) (pszichológus, munka- és szervezetpszichológus) Héjja-Nagy Katalin (1977-) Dávid Mária
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM048859
Első szerző:Kis Médea (pszichológus, teológus-lelkész)
Cím:Jóvátételi mintázatok hatása a jóvátételi igényekre és a megbocsátásra közeli kapcsolatokban / Kis Médea, Kovács Judit
Dátum:2013
Megjegyzések:Kutatásunk egy közeli kapcsolatban elszenvedett sérelmet megjelenítő hipotetikus helyzetbenvizsgálta a személyek (N = 237) becsült megbocsátási valószínűségét a sértő fél jóvátételitörekvéseinek és a válaszadó személyek reményteliségének függvényében. Jóvátételi kezdeményezéskénta kapcsolat fontosságát hangsúlyozó szolidaritás-kifejezést, a veszteséget helyrehoznikívánó cselekedetet, valamint a sértett önértékelésének a támogatását különböztettükmeg, a megbocsátásnak pedig a jóvátételi igényekről (a bosszúról) való lemondáshoz kötődőaspektusát emeltük ki (vagyis lemondani a kapcsolat meglazításának, a kárpótlásnak és asaját önbecsülés megtámogatásának az igényéről).Manipulált független változóinknak jellemzően az önálló hatását mutattuk ki, melyekközül a szolidaritás kinyilvánításáé fordítottnak, a másik két jóvátételi adományé viszont amegbocsátást valószínűsítőnek mutatkozott. A jóvátételi lépések a reménytelenebb személyekesetében különösen is pozitív hatásúak. Eredményeink gyakorlati implikációi is megjelenítésrekerülnek.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
megbocsátás
szolidaritás
kompenzáció
elismerés
reménység
közeli kapcsolatok
Megjelenés:Magyar Pszichológiai Szemle. - 68 : 4 (2013), p. 687-712. -
További szerzők:Kovács Judit (1967-) (pszichológus)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM044961
Első szerző:Körmendi Attila (pszichológus)
Cím:A kóros játékszenvedély terápiája / Körmendi Attila, Pataky Nóra
Dátum:2012
Megjegyzések:Háttér:A különböző típusú szerencsejátékok elérhetősége folyamatosan nő Magyarországon. A legtöbb ember életében kipróbál legalább egy alkalommal valamilyen szerencsejátékot, vannak, akik rendszeresen játszanak, néhányan pedig problémás játékossá válnak és képtelenek abbahagyni a játékot. Számukra a kórkép progresszív jellegéből adódóan gyors és hatékony segítséget kell nyújtani. A kóros játékszenvedély terápiájával kapcsolatban kevés az elérhető szakirodalom, a szerencsejátékosok kezelése a legtöbb esetben a kémiai addikciók kezelésének irányelvei alapján történik. A gyógyításban részt vevő szakemberek homogén csoportként tekintenek a szerencsejátékosokra annak ellenére, hogy a vizsgálatok a szerencsejátékos populáció heterogenitását emelik ki. A szakembereknek a kezelés során számos nehézséggel kell szembenézniük: szakirodalmi hiány, az együttműködés hiánya, komorbid kórképek jelenléte és hosszantartó kezelés. Jelenleg nincs olyan átfogó terápiás módszer kidolgozva, mely hatékonynak bizonyulna a kórkép kezelésében. Célkitűzés:Jelen tanulmány célja a főbb kezelési modellek vázlatos ismertetése, a szerencsejátékosok terápiájával kapcsolatos szakirodalom kritikai összefoglalása, és a szerzők néhány szerencsejátékosokkal kapcsolatos terápiás tapasztalatának megfogalmazása.Eredmények és következtetések:A különböző terápiás megközelítések képesek pozitív eredményeket felmutatni a szerencsejátékkal kapcsolatos problémák kezelésében. Érdemes megjegyezni, hogy a terápiás hatékonyságvizsgálatok a legtöbb esetben módszertani problémákkal jellemezhetőek, ezért egyértelmű következtetéseket nem vonhatunk le eredményeikből. A pszichodinamikus terápiák hasznossága mellett kiemelhető a kognitív-viselkedésterápiák eredményessége, valamint az önsegítő csoportok jelentősége. A spontán remisszió folyamatával kapcsolatban kevés tanulmányra támaszkodhatunk, melyek a spontán remisszió gyakoriságára hívják fel a figyelmet szerencsejáték függőségnél. A terápiás hatékonyságvizsgálatok alapján a kognitív-viselkedéslélektani terápiák a legsikeresebbek annak ellenére, hogy a terápiás ülések száma korlátozott és a kliensek gyakran munkafüzetek vagy instrukciós anyagok alapján dolgoznak.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
kóros játékszenvedély, terápiás megközelítések, kognitív-viselkedésterápia, pszichodinamikus terápia, Névtelen Szerencsejátékosok, spontán remisszió
Megjelenés:Magyar Pszichológiai Szemle. - 67 : 3 (2012), p. 519-540. -
További szerzők:Pataky Nóra (1979-) (pszichológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM054178
Első szerző:Kovács Judit (pszichológus)
Cím:"Elég-e már a rosszból?" : az eszkalálódó konfliktusból való kilépés kísérletes vizsgálata a viszonzatlan békülési gesztus és a mentalizációs képesség függvényében / Kovács Judit, Pántya József, Bernáth Ágnes, Máth János, Hidegkuti István
Dátum:2012
ISSN:0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:Az interperszonális konfliktusok gyakran eszkalálódnak: az egyik félellenséges gesztusát követi a mási-ké. A tét jellemzően emelkedik, az okozott és viszonzásképpkapott károk egyre nagyobbak. Ez a folyamatmindenkinek árt, s a felek gyakran élik meg azt, hogy szeretnének belőle kilépni, de a folyamatnakolyan sodrása van, ami ezt nem engedi megtenni.Kísérletes vizsgálatunkban, amelyben 90 fővett részt, azt tanulmányoztuk, hogy az eszkalálódókonfliktusokból való kilépést bizonyosinteraktív és személyi változók hogyan befolyásolják. Az interaktívtényezők közül a viszonzatlan békülési gesztus, a személyi változók közül pediga mentalizációs képességhatása állt érdeklődésünk középpontjában. Kérdéseink megválaszolására egy olyan kísérletes játékhozfordultunk, amelyben jól értelmezhetőek voltak az eszkalálódó konfliktus,a békülési gesztus, a viszon-zatlan békülési kezdeményezés ésa bosszú jelenségei. A kísérletesjátékot azért tartottuk megfelelőkeret-nek, mert a viszonzatlan békülésigesztus hatásának megragadása kontrollált környezetben lehetségesbenne, másrészt a mentalizációsképesség feltételezett hatásai a stratégiai játékokban megfelelően kibon-takozhatnak.A viszonzatlan békülési gesztus későbbi megegyezést befolyásoló hatásáról felállított hipotézisünk egy-értelműmegerősítést nyert: ez azesemény nehezíti a későbbi megegyezést. Normát sért, a kezdeményezőfelet ezáltal presztízssérelem éri, ami az egyébként is jelenlevőanyagi veszteségekhez adódóan további megtorlásra ösztönöz. A mentalizációs képességgel kapcsolatban pedig sikerült megerősíteni azt a vára-kozásunkat, hogy konfliktusviselkedés esetén a jobb mentalizációval bíró személyek (esetünkben a Szem-ből olvasás tesztben jobb eredményt elérőszemélyek), valószínűleg az empátia közvetítésével, könnyebbenbékülnek, könnyebben tudnak megegyezésrejutván véget vetni a konfliktusoknak.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
konfliktus
megbocsátás
bosszú
mentalizáció
Doktori iskola
Megjelenés:Magyar Pszichológiai Szemle 67 : 4 (2012), p. 653-671. -
További szerzők:Bernáth Ágnes (1983-) (pszichológus) Pántya József (1982-) (pszichológus) Máth János (1959-) (matematikus) Hidegkuti István (1974-) (pszichológus, pszichológia szakfordító)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Humán Tudományok Doktori Iskola
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM054043
Első szerző:Nistor Mihaela (pszichológus)
Cím:Az Érzelmi Leválás Kérdőív Magyar Változatának (DSI-H) pszichometriai jellemzői / Nistor Mihaela, Papp Gábor, Martos Tamás, Molnár Péter
Dátum:2013
ISSN:0025-0279 1588-2799
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Pszichológiai Szemle. - 68 : 3 (2013), p. 533-554. -
További szerzők:Papp Gábor (1987-) (pszichológus) Martos Tamás (1968-) (pszichológus) Molnár Péter (1942-2022) (orvos, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM107657
035-os BibID:(Scopus)85144852992
Első szerző:Ocsenás Dorottya
Cím:Nemi, demográfiai és nemi egalitarianizmussal kapcsolatos vélekedés szerinti sajátosságok a hosszú távra szóló párválasztással kapcsolatos attitűdökben / Ocsenás, Dorottya; Kovács, Judit
Dátum:2022
ISSN:0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések A kutatás céljának azt tűztük ki, hogy rámutasson a nemi, demográfiai és egyenlőségelvűséggel kapcsolatos vélekedés szerinti sajátosságokra a hosszú távra szóló párválasztási preferenciákkal kapcsolatos attitűdökben. Kérdéseinket a hagyományos és modern párválasztási preferenciákat magyarázni képes vonatkozó szociálpszichológiai elméletek alapján fogalmaztuk meg. Általánosságban azt vártuk, hogy a mintában a férfiakkal és nőkkel szembeni preferenciák hordoznak modern, de hordoznak hagyományos tartalmakat is. A nőktől, a fiatalabbaktól, az iskolázottabbaktól és a nemek szerepéről inkább egyenlőségelvűen gondolkozóktól azt vártuk, hogy preferenciáikban erősebben tükröződnek modern, mint hagyományos tartalmak. Módszer A mintavétel kényelmi alapon történt. A vizsgálati személyek (N = 534, férfi: 139, nő: 395) online kérdőívet töltöttek ki, amely demográfiai kérdőívből, hosszú távra szóló párkapcsolati választáskor a férfiaktól és nőktől elvárt tulajdonságok értékeléséből és a Beere-féle nemiszerep-egyenlőség kérdőívből állt. Eredmények Mindkét nem véleménye szerint és mindkét nemmel kapcsolatban a hosszú távú bizalmi kapcsolatban való jó partnerség szempontjából lényeges társas tulajdonságok, mint a megbízhatóság és az őszinteség a legfontosabbak. A preferenciák függetlenek maradtak a többi vizsgált változótól, és a nagyobb tulajdonságcsoportok fontossági sorrendje állandónak bizonyult (nőknél: jó partner nő, házias nő, emancipált nő; férfiaknál: jó partner férfi, férfias férfi, vonzó férfi, házias férfi). Következtetések A férfiak és nők véleménye hasonló azzal kapcsolatban, hogy a jó hosszú távú párkapcsolathoz elsősorban a jó partnerséghez kötődő tulajdonságok a legfontosabbak, függetlenül attól, hogy férfiról vagy nőről van szó. A preferenciák állandónak nevezhetők, az elvárások sorrendjét a kitöltő neme, az életkora, az egyenlőségelvűséggel kapcsolatos vélekedései, az iskolázottság és a vallásosság nem árnyalja, bár finom hangsúlybeli eltérések a nevezett változók tekintetében azonosíthatók.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
traditional and modern partner choice preferences
gender stereotypes
gender roles
gender equality
Megjelenés:Magyar Pszichologiai Szemle. - 77 : 4 (2022), p. 507-530. -
További szerzők:Kovács Judit (1967-) (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM047148
Első szerző:Papp Gábor (pszichológus)
Cím:Mikor vezet megbocsátáshoz a jóvátétel? / Papp Gábor, Kovács Judit, Pántya József, Kiss Nóra
Dátum:2013
ISSN:0025-0279
Megjegyzések:Az interperszonális elutasítás komoly következményekkel járó sérelem, erős negatív érzéseket válthat ki.A megbocsátás egy lehetséges módja annak, hogy ezektől a kellemetlen érzésektől megszabaduljunk, asérelmet követő jóvátételi törekvések pedig elősegíthetik a megbocsátást. Tanulmányunkban az elutasítástkövető jóvátétel megbocsátásra gyakorolt hatását annak függvényében vizsgáljuk, hogy a jóvátételmennyire teljes körű, illetve kinek a döntése alapján érkezik vagy nem érkezik. A kutatásunk újszerűsége,hogy az intézményesen rendelt, illetve a sértő fél által hozott jóvátételi döntés hatását abban azesetben is vizsgálja, amikor a jóvátételi döntés nemleges.Kérdőíves kutatást végeztünk 323 fő részvételével. Az eredményeink azt mutatták, hogy a jóvátételelősegíti a megbocsátást, de a teljes körű jóvátétel nem bizonyult hatékonyabbnak a részleges jóvátételnél.Továbbá az intézményesen rendelt jóvátétel inkább elősegítette a megbocsátást, mint az a jóvátétel,ami a sérelmet okozó féltől származott. A tanulmányunkban az eredmények gyakorlati alkalmazhatóságárólis beszámolunk.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
megbocsátás
intézményes és személyes jóvátétel
teljes és részleges jóvátétel
elutasítás
elutasítás iránti érzékenység
Doktori iskola
Megjelenés:Magyar Pszichológiai Szemle. - 68 : 2 (2013), p. 277-300. -
További szerzők:Kovács Judit (1967-) (pszichológus) Pántya József (1982-) (pszichológus) Kiss Nóra
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Humán Tudományok Doktori Iskola
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.