Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM012743
Első szerző:	Csörsz Ilona (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Cím:	Tünetek és történetek : a nemi sztereotípiák hatása a tünetértelmezésre / Csörsz I., Szili K., Devecsery Á., Máth J., Csabai M.
Dátum:	2010
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - 11 : 3 (2010), p. 169-190. -
További szerzők:	Szili Katalin Devecsery Ágnes Máth János (1959-) (matematikus) Csabai Márta (1963-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat DOI
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM016437
Első szerző:	Kis Médea (pszichológus, teológus-lelkész)
Cím:	A bosszú pszichológiai összetevői / Kis Médea, Kovács Judit
Dátum:	2010
Megjegyzések:	Tanulmányunk a bosszúviselkedés személyi, kapcsolati és szituatív meghatározóit elemzi, áttekintve a vonatkozó, legfőképpen személyiség-lélektani és szociálpszichológiai irodalmat. Áttekintésünkben nemcsak azokra a tanulmányokra támaszkodunk, melyek a bosszúállás jelenségét tekintik tárgyuknak, de azokra is, amelyek a megbocsátásét. Tesszük ezt azért, mert a két jelenség igen erősen összekapcsolódik, annak ellenére, hogy nem egymás ellentétei. A bosszúvágy és bosszúállás multifaktoriális természetének bemutatása mellett különös hangsúlyt kap e viselkedés folyamat-jellegének és a lelki egészségre gyakorolt hatásainak bemutatása. Az idői lefutás elemzésekor, és a lelki egészségre gyakorolt hatás leírásában is kitüntetett figyelmet szentelünk a bosszúálló viselkedéshez kapcsolódó rágódásnak, a ruminációnak. Kifejtésre kerül, miért is olyan fontos a segítő illetve terápiás kapcsolatokban a bosszúviselkedés természetének megismerése.
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban bosszúvágy bosszúállás rumináció megbocsátás személyiségtényezők
Megjelenés:	Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - 11 : 2 (2010), p. 129-150. -
További szerzők:	Kovács Judit (1967-) (pszichológus)
Internet cím:	DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM054041
Első szerző:	Nistor Mihaela (pszichológus)
Cím:	A Személyes Autoritás a Családi Rendszerben Kérdőív magyar változatának (PAFSQ-H) pszichometriai jellemzői / Mihaela Nistor, Gábor Papp, Tamás Martos, Péter Molnár
Dátum:	2013
ISSN:	1419-8126 1786-3759
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - 14 : 3 (2013), p. 259-280. -
További szerzők:	Papp Gábor (1987-) (pszichológus) Martos Tamás (1968-) (pszichológus) Molnár Péter (1942-2022) (orvos, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM068715
Első szerző:	Terdik Éva (viselkedéselemző (pszichológia BA)
Cím:	Az elhárító mechanizmusok, a vallásosság és a szomatizáció összefüggései / Terdik Éva, Papp Gábor, Sztancsik Veronika
Dátum:	2017
ISSN:	1419-8126 1786-3759
Megjegyzések:	Elméleti háttérA vallásossággal kapcsolatos újabb pszichológiai kutatások a vallásosságot coping-mechanizmusként kezelik a betegségekkel való megküzdésnél. Ám a beszámolókban kisebb hangsúlyt kapott az a jelenség, miszerint sok esetben a vallásosság nem pusztán nem járt együtt, hanem kifejezetten negatívan korrelált a betegséghez való alkalmazkodással. Feltételeztük, hogy amit a fent említett kutatások a maladaptív coping hatásának tulajdonítottak, az valójában az elhárító mechanizmusok számlájára írható.CélA vizsgálat célja a vallásosság és az elhárító mechanizmusok közötti kapcsolat fennállásának ellenőrzése volt, kitérve a szomatizációra, mint az éretlenebb elhárító mechanizmusokkal szorosan összefüggő jelenségre.MódszerekA keresztmetszeti kérdőíves kutatásban 308 fő vett részt (32,5% férfi, 67,5% nő; átlagéletkor: 28,29 év; szórás: 13,82 év; terjedelem: 14?81 év). A vallásos attitűdformákat a Kritika Utáni Vallásosság Skálával, az elhárító mechanizmusokat a REM-71 kérdőívvel, míg a szomatizációt az SCL-90-R Szomatizáció alskálájával mértük.EredményekA vallási attitűdformák előfordulási gyakorisága a Kritika Utáni Vallásosság Skála alapján a következő: "ortodox" 21,8%, "külső kritika" 39,3%, ?relativizmus" 16,6%, ?második naivitás" 22,4%. A legfontosabb eredmények azt mutatják, hogy a négy attitűdforma között szignifikáns eltérés mutatkozik az éretlen elhárító mechanizmusok használatában (F(3,307) = 10,905; p < 0,001) és a szomatizáció mértékében (F(3,307) = 4,764; p = 0,003). A mediációs elemzés eredményei szerint a szomatizáció és a szimbolikusság közötti kapcsolat az éretlen elhárító mechanizmusok közvetítő hatásának köszönhető (? = ?0,11; p < 0,01).KövetkeztetésekA vallásos személyeken belül elkülöníthető két eltérő jellegzetességeket mutató csoport: az "ortodox" vallásosak, akik több éretlen elhárító mechanizmust használnak és nagyobb mértékben szomatizálnak, illetve a "második naivitás" csoportja, akikre kevesebb éretlen hárítás és kisebb mértékű szomatizáció jellemző. Ezek az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a vallásosságot érdemes differenciáltabban szemlélni a segítő szakmák képviselőinek, és nagyobb hangsúlyt helyezni az éretlenebb elhárítások felismerésére és a szimbolikus feldolgozás elősegítésére az "ortodox" csoportban lelki problémák esetén.
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban elhárító mechanizmusok vallási attitűdformák Kritika Utáni Vallásosság Skála szomatizáció
Megjelenés:	Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 18 : 1 (2017), p. 59-83. -
További szerzők:	Papp Gábor (1987-) (pszichológus) Sztancsik Veronika (1977-) (pszichológus, angol szakfordító, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: