Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM093216
035-os BibID:	(scopus)85104167870 (wos)000637751300004
Első szerző:	Diószegi Ágnes (belgyógyász)
Cím:	Az artériás érfali merevség és a rendszeres testmozgás kapcsolata / Diószegi Ágnes, Kovács Beáta, Lengyel Szabolcs, Szántó Sándor, Kocsis Erika, Páll Dénes, Harangi Mariann
Dátum:	2021
ISSN:	0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:	A cardiovascularis megbetegedések kialakulását és progresszióját jelentősen befolyásolja az életmód, ezen belül a fizikai aktivitás. A rendszeres testmozgás csökkenti a szív- és érrendszeri kórképek kockázatát, többek között a magas vérnyomásra, a zsíranyagcsere-eltérésekre és az elhízásra gyakorolt kedvező hatásán keresztül, továbbá független tényező a cardiovascularis halálozás szempontjából is. Az artériás érfali merevség az elasztikus artériák falát alkotó extracelluláris mátrix degeneratív eltéréseinek következtében alakul ki a különböző kockázati tényezők hatására. Korábban, különböző populációkon már igazolták az érfali merevség prediktív értékét a cardiovascularis események kialakulásának tekintetében. A pulzushullám-terjedési sebesség mérése a leggyakrabban alkalmazott módszer az érfali merevség meghatározására. A pulzushullám-terjedési sebesség mérésének hasznát a cardiovascularis kimenetel és élettartam becslésében számos populációs szintű követéses vizsgálat igazolja. Jelen munkánkban áttekintjük a rendszeres fizikai aktivitás, az érfali merevség, az érelmeszesedés és a cardiovascularis események közötti összefüggéseket. Összefoglaljuk az edzésnek és az érfali merevség paramétereinek kapcsolatát egészséges populáción vizsgáló legfontosabb tanulmányok eredményeit. Megállapítjuk, hogy az érfali merevség figyelemre méltó, érdekes biomarker a cardiovascularis kockázat becslése során a rendszeresen sportoló személyek esetén is. Mindezek alapján, tekintve annak prognosztikai hasznát, felmerül a pulzushullám-terjedési sebesség mérésének beillesztése a klinikai döntéshozatali folyamatba mind amatőr, mind professzionális sportolók esetében.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk testmozgás érfali merevség sportoló cardiovascularis pulzushullám-terjedési sebesség
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 162 : 16 (2021), p. 615-622. -
További szerzők:	Kovács Beáta (1989-) (belgyógyász) Lengyel Szabolcs (1981-) (belgyógyász) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Kocsis Erika (1986-) (belgyógyász) Páll Dénes (1967-) (belgyógyász, kardiológus) Harangi Mariann (1974-) (belgyógyász, endokrinológus)
Pályázati támogatás:	GINOP-2.3.2-15-2016-00062 GINOP
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM080511
035-os BibID:	(scopus)85071459745 (wos)000483372600001
Első szerző:	Sztanek Ferenc (orvos)
Cím:	A diabeteses cardialis autonóm neuropathia diagnosztikája / Sztanek Ferenc, Jebelovszki Éva, Gaszner Balázs, Zrínyi Miklós, Páll Dénes, Kempler Péter, Harangi Mariann
Dátum:	2019
Megjegyzések:	A cardialis autonóm neuropathia (CAN) az 1-es és 2-es típusú diabetes mellitus gyakori szövődménye, melyet a cardiovascularis rendszer autonóm szabályozásának zavaraként definiálnak. A CAN szoros összefüggést mutat a halálozási adatokkal, és bizonyos vizsgálatok szerint a vascularis szövődmények, köztük a stroke, a koszorúér-betegség és a szívinfarktus okozta halálozással is. Korai stádiumban a CAN tünetmentes lehet, majd a betegség előrehaladtával megjelennek a klinikai tünetek is. A tünetmentes periódusban a cardiovascularis reflextesztek segítségével azonosítható, melyek prognosztikai értékkel is bírnak. A tünetek megjelenését követően az autonóm működési zavar a nyugalmi tachycardia, csökkent fizikai terhelhetőség, ortosztatikus hipotónia, syncope, intraoperatív cardiovascularis instabilitás, néma szívizominfarktus vagy ischaemia okozta megnövekedett halálozás alapján diagnosztizálható. Bár a CAN nagyon gyakori és előrehaladott esetekben súlyos diabeteses szövődmény, gyakran nem kerül felismerésre. Mivel a betegség korai stádiumában a cardiovascularis denerváció részlegesen visszafordítható, vagy progressziója lelassítható, a legújabb irányelvek határozottan ajánlják a CAN szűrését diabeteses betegekben. Az alábbiakban összefoglaljuk a diabeteses CAN szűrésére alkalmas diagnosztikai lehetőségeket.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk diabetes mellitus cardialis autonóm neuropathia cardiovascularis reflexteszt szívfrekvencia-variabilitás kérdőív
Megjelenés:	Orvosi Hetilap. - 160 : 35 (2019), p. 1366-1375. -
További szerzők:	Jebelovszki Éva Gaszner Balázs (Neuroanatómia) Zrínyi Miklós (1969-) (közgazdász) Páll Dénes (1967-) (belgyógyász, kardiológus) Kempler Péter (1954-) (belgyógyász, diabetológus) Harangi Mariann (1974-) (belgyógyász, endokrinológus)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.2-16-2017-00009 EFOP
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: