CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM105635
Első szerző:Bíró Éva (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Cím:A magyar felnőtt lakosság egészségműveltsége / Bíró Éva, Kósa Karolina
Dátum:2019
Megjegyzések:Az egészségműveltség jelentősége a (nép)egészségügyi szakemberek szempontjából elsősorban azon vizsgálati eredmények alapján hangsúlyozható, amelyek kimutatták, hogy annak szintje alapvetően befolyásolja az egészségi állapotot és annak determinánsait. Hazánkban eddig mindössze néhány az általános egészségműveltséget mérő felmérés született, ezért célunk a felnőtt lakosság egészségműveltségének vizsgálata volt. A vizsgálat 1200 fős, a magyar felnőtt lakosságra kor, nem és lakóhely szerint reprezentatív mintán zajlott. A kérdőív a demográfiai adatokra, társadalmi-gazdasági státuszra, szubjektív egészségi állapotra és társas támogatásra vonatkozó kérdéseken túl két, az egészségműveltséget mérő skálát tartalmazott. Az egyik a szubjektív szempontból mérő Brief Health Literacy Screening Tool (BRIEF), a másik a funkcionális egészségműveltség mérésére alkalmas Newest Vital Sign (NVS) teszt magyarra fordított változata volt. Az egészségműveltség determinánsait logisztikus regresszió segítségével határoztuk meg. A válaszolók átlagéletkora 49,1 év volt (SD: 17,1 év), 46% férfi. A BRIEF teszt alapján a válaszadók közel egyharmada az inadekvát, 36%-a a marginális és 30%-a az adekvát egészségműveltség kategóriába került. Az NVS kérdésekre adott válaszok alapján 18%-nak nagy valószínűséggel inadekvát, 28%-nak valószínűleg limitált és 54%-nak nagy valószínűséggel megfelelő a funkcionális egészségműveltsége. A vizsgált determinánsok közül csak az iskolai végzettséggel volt egyértelmű kapcsolat kimutatható. Eredményeink is alátámasztják, hogy az egészségműveltség szintjét alapvetően befolyásolja, hogy milyen mérőeszközt használunk, ezért fontos az egyes skálák közötti konceptuális különbség Ygyelembe vétele már a vizsgálat tervezési fázisában. A kutatást a GINOP-2.3.2-15-2016-00005 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társ#nanszírozásával valósult meg.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
egészségműveltség
Megjelenés:Népegészségügy. - 97 : 3 (2019), p. 305. -
További szerzők:Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM105604
Első szerző:Bíró Éva (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Cím:Self-perceived and functional health literacy of Hungarian adults / Éva Bíró, Karolina Kósa
Dátum:2019
ISSN:0369-3805
Megjegyzések:Background: Health literacy has become the focus of scientific interest in the last few decades due to the recognition of the association between health status and health literacy. Despite its significance, only few studies have been carried out regarding it previously in our country. The aim of this cross-sectional survey was to provide a snapshot of the health literacy of the Hungarian adults. Methods: Data was collected by a polling company in a representative sample of 1200 persons of the adult population with a paper-based questionnaire that included items on demographic and socioeconomic data, subjective well-being, social support and two newly adapted scales in order to measure self-perceived (Brief Health Literacy Screening Tool, BRIEF) and functional (Newest Vital Sign, NVS) health literacy. ?e determinants of health literacy were investigated with binary logistic regression. Results: ?e mean age of the respondents was 49,1 years (SD: 17,1 years), 46% of them were male. Based on the results of the BRIEF scale, 34% of respondents had limited, 36% marginal, 30% adequate health literacy, while the NVS test showed that 18% of respondents had inadequate, 28% limited and 54% adequate functional health literacy. From the sociodemographic determinants only with educational level was found a clear relationship. Conclusions: Findings suggest that the level of health literacy depends on the used instruments, therefore the conceptual difference between the measures have to take into consideration when the researchers decide which tool will be preferred during the data collection.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Népegészségügy. - 97 : 1 (2019), p. 255. -
További szerzők:Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM100826
Első szerző:Bíró Éva (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Cím:A magyar felnőtt lakosság egészségműveltsége egy nemzetközi kutatás tükrében / Bíró Éva, Vincze Ferenc, Mátyás Gabriella, Ádány Róza, Kósa Karolina
Dátum:2021
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Népegészségügy. - 98 : 2 (2021), p. 275. -
További szerzők:Vincze Ferenc (1987-) (táplákozástudományi szakember, epidemiológus) Mátyás Gabriella (1978-) (népegészségügyi szakember) Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos) Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM105702
Első szerző:Kósa Karolina (népegészségügyi szakember)
Cím:A mentális egészség alakulása a magyar népességben 2000-2013 között / Kósa Karolina, Tolvay Katalin, Bíró Éva
Dátum:2017
Megjegyzések:Nemzetközi összevetésben a magyar népességnek nem csak a Lzikai, hanem a mentális egészsége is kedvezőt len. A mentális egészségre vonatkozó legutolsó Euro barometer felmérés szerint hazánk a 22. helyen van a magát többnyire vagy mindig boldognak érzők ará nyát, és utolsó, 27. helyen van a magát kitörő életkedvű nek érzők arányát tekintve. Ennek ellenére kevés olyan adat áll rendelkezésre, amely a lelki egészség időbeli változásának követését módszertanilag lehetővé teszi. A mentális egészség vizsgálatára a hazai felnőtt népes ségre reprezentatív felmérést terveztünk, amelynek te repmunkálatait egy piackutató cég végezte el 2010-ben és 2013-ban is. Az adatgyűjtés önkitöltős kérdőívvel történt, amely a demográLai és társadalmi-gazdasági adatok mellett a kóros mértékű pszichés distresszt mé rő GHQ-12, valamint a pszichés rezilienciát mérő ko herencia-érzés (SOC-13) skálákat is tartalmazta. A pszi chés distressz alakulását az azonos mérőeszköz okán az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000. és 2003. évi eredményeivel is össze tudtuk vetni. Az eredmények szerint a kóros mértékű pszichés stresszel küzdők ará nya 9,6 és 13,9% közt változott 2000 és 2013 közt. A ko herencia-érzés és pszichés stressz együttes értékelése alapján 2010-ben a felnőtt populáció 5,8%-a, 2013-ban 4,3%-a volt pszichésen sebezhetőnek tekinthető. Az is kolázottság jelentős és következetes determinánsa a men tális egészségnek. Vizsgálatunk alapján a hazai népes ség mentális állapota némileg hullámzott a vizsgált 13 évben, de összességében tartósan kedvezőtlennek te kinthető, és szorosan összefügg az iskolai végzettség gel. Ennek ellenére több szó esik a mentális betegség ben szenvedők ellátásáról, mintsem a mentális állapot javításáról a népességben, holott az utóbbit célzó be avatkozások, valamint az iskolázottság javítása való színűleg igen jelentős mértékben járulna hozzá a men tális egészség populációs szintű javításához.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
mentális egészség
Megjelenés:Népegészségügy. - 95 : 2 (2017), p. 125. -
További szerzők:Tolvay Katalin Bíró Éva (1980-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM105624
Első szerző:Kósa Karolina (népegészségügyi szakember)
Cím:A depresszió kockázatának meghatározó tényezői a magyar felnőtt lakosság körében / Kósa Karolina, Bíró Éva
Dátum:2019
Megjegyzések:A fejlett társadalmakban előforduló leggyakoribb mentális zavarok közé tartozik a depresszió, amely a munkavégzés, a társas kapcsolatok és az öngyilkosság szempontjából is komplex kockázatot jelent az érintetteknek és családjaiknak. A Népegészségügyi Kar a 2019. évben 1200 fős, a magyar felnőtt lakosságra kor, nem és lakóhely szerint reprezentatív mintán végezte el a mentális egészség kérdőíves vizsgálatát, amely egyebek közt a depresszió, a pszichés stressz, a koherencia-érzés vizsgálatára alkalmas skálákat, valamint a demográfiai, társadalmi-gazdasági státuszra, szubjektív egészségi állapotra és a társas támogatásra vonatkozó kérdéseket is tartalmazott. A válaszadók 46%-a férfi volt, az átlagéletkor 49,1 évnek bizonyult (szórás: 17,1 év). A depresszió kockázatát a Patient Health Questionnaire 8 tételes változatával (PHQ-8) mértük, amelynek alapján a válaszadókat a depresszió mértékétől függően 4 kategóriába soroltuk; ezekbe összesen a megkérdezettek 34,7%-a tartozott. A PHQ-8 nemzetközi szakirodalomban meghatározott vágóértéke alapján bináris változót hoztunk létre, amely szerint a válaszadók 11,2%-a depressziós. A depresszió független változóit egy- és többváltozós logisztikus regresszió segítségével elemeztük. A legjobban illeszkedő modell szerint a depresszió kockázatát az emelkedő életkor, és a fővárosi állandó lakóhely szignifikánsan növeli, míg a házastárssal vagy élettárssal való együttélés, az aktív munkavégzés és a jó szubjektív anyagi helyzet szignifikánsan csökkenti. A nem és az iskolázottság viszont nem mutatott összefüggést a depresszió kockázatával. A fenti magyarázó változók a depresszió kockázatának 31%-át magyarázták, a modell megfelelő illeszkedése mellett. A kutatást a GINOP-2.3.2-15-2016-00005 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társ#nanszírozásával valósult meg.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
depresszió
Megjelenés:Népegészségügy. - 97 : 3 (2019), p. 304. -
További szerzők:Bíró Éva (1980-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM105608
Első szerző:Kósa Karolina (népegészségügyi szakember)
Cím:Trends of the mental health of the Hungarian adult population between 2000-2019 / Karolina Kósa, Éva Bíró
Dátum:2019
Megjegyzések:Background: Several data have been published on the mental health of the Hungarian population by different research teams but much less information is available about the change in mental status based on comparable research methods. Our aim is to provide data on the long-time trends of mental status in Hungary. Methods: Three representative surveys on the mental health of the adult population designed by the authors and implemented by an opinion polling company were carried out between 2010 and 2019. Self-filling questionnaire was used to collect information on demographic data, socioeconomic status, and validated scales of mental health. Data obtained by identical methodology were compared to those of earlier national surveys carried out in 2000 and 2003. Results: Distribution of the respondents by permanent residence, age and sex in all five surveys largely reflected that of the adult population of the country. The proportion of the population struggling with severe psychological distress ranged between 14.5-7.36% from 2000 to 2019 showing a decreasing trend. A significantly higher proportion of women were severely stressed compared to men in 2000 and 2003 but this female surplus became non-significant from 2010 onwards. Sense of coherence ? a measure of psychological resilience ? also showed an improving trend, without gender difference. Educational level and social support were found to be consistent and significant determinants of mental health between 2010-2019.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
mental health
Megjelenés:Népegészségügy. - 97 : 2 (2019), p. 244-244. -
További szerzők:Bíró Éva (1980-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM100825
Első szerző:Kósa Karolina (népegészségügyi szakember)
Cím:A magyar felnőtt népesség lelki egészségének alakulása 2010-2019 között / Kósa Karolina, Vitrai József, Vincze Szilvia, Bíró Éva
Dátum:2021
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Népegészségügy. - 98 : 2 (2021), p. 247. -
További szerzők:Vitrai József Vincze Szilvia (1972-) (matematika-fizika szakos tanár) Bíró Éva (1980-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM096934
Első szerző:Micskei Orsolya
Cím:Psychological attitudes of patients with Haemopoietic Stem Cell Transplantation treatment / Micskei Orsolya, Kiss Attila, Rejtő László, Kovács Sándor, Bugán Antal
Dátum:2016
ISSN:0369-3805
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Népegészségügy. - 94 : 3 (2016), p. 159. -
További szerzők:Kiss Attila Rejtő László (1963-) (belgyógyász, haematológus) Kovács Sándor (1978-) (matematika tanár) Bugán Antal (1948-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM105613
Első szerző:Szabó Pálma
Cím:Conceptual classification of health literacy tools / Pálma Tímea Szabó, Éva Bíró, Karolina Kósa
Dátum:2019
ISSN:0369-3805
Megjegyzések:Background/aims: the importance of health literacy, capturing the knowledge and competence for health-related decision making, has been increasingly recognised, but its definition and conceptual dimensions show rather large variations between different authors. Our aim was to create a framework grounded in the model of health literacy of Sorensen et al for classifying the most frequently used tools assessing health literacy. Methods: A comprehensive literature search was conducted to identify health literacy tools in English and Hungarian. Next, tools were ranked on the basis of frequency of use and use in representative samples. Tools were then put into 2 major categories depending on whether they were based on self-report (group 1) or performance measurement (group 2), and which dimension of the Sorensen model they assessed. Results: Nine tools in English and three tools in Hungarian were identified that were used in representative samples for assessing health literacy. Considering the 4 steps and 3 dimensions of health literacy according to the Sorensen model along with the 2 types of assessment (self-report vs performance measurement), altogether 24 categories were created. The selected tools covered all 4 steps related to patient care by self-report, and 2 out of 4 steps by performance measurement. Regarding steps in disease prevention and health promotion, all identified tools were based on performance measurement, and none on self-report. Conclusion: During the planning of health literacy surveys, the selection of asssessment tools should be precisely aligned with the aim of data collection considering all aspects of our proposed framework.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
health literacy tools
Megjelenés:Népegészségügy. - 97 : 2 (2019), p. 280. -
További szerzők:Bíró Éva (1980-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő) Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.