CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM111388
035-os BibID:(WoS)001152827800001 (Scopus)85159031736
Első szerző:Fábián Balázs (pszichológus)
Cím:Klinikai neuropszichológiai tesztek magyarországi normatív adatai I. : Végrehajtó funkciókat és nonverbális fluenciát mérő neurokognitív vizsgálóeljárások / Fábián Balázs, Kenyhercz Flóra, Bugán Antal, Andrejkovics Mónika
Dátum:2023
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Introduction: Executive functions are crucial cognitive processes which enable us to manage our daily life, to be able to sustain goal-oriented behavior, to adapt to environmental changes and to regulate and coordinate the behavior during task situations. There are several means of evaluating executive functioning, but normative data for the Hun-garian population were unavailable for detailed assessment.Objective: The purpose of this study was to explore the effects of gender, age, and education on the performance of three neurocognitive tests measuring executive functions, and to provide normative data in the Hungarian population.Method: Victoria Stroop Test, Five-Point Test and Trail Making Test were administered to 316 individuals (175 fe-male, 141 male). The sample was representative for Hungarian adults regarding age, gender and education.Results: Performance scores decreased with increasing age, while scores increased by higher educational level. Perfor-mance was not influenced by gender. Significant correlations were observed between the measures.Conclusion: The provision of normative data should enhance the potential of the applied measures for clinical and research applications. These data provide a normative comparison for the assessment of executive functions and cog-nitive decline.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 164 : 15 (2023), p. 577-585. -
További szerzők:Kenyhercz Flóra (1992-) (egészségpszichológus) Bugán Antal (1948-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta) Andrejkovics Mónika (1967-) (klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM105676
035-os BibID:(WoS)000890974000004 (Scopus)85142618134
Első szerző:Hajnal Réka Krisztina
Cím:Az életminőséget meghatározó tényezők Raynaud-szindrómában / Hajnal Réka Krisztina, Csatári László, Fábián Balázs, Csiki Zoltán
Dátum:2022
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: A Raynaud-szindróma egy acralis területeket érintő vasospasticus jelenség, amely jellegzetes színváltozásokban nyilvánul meg. A tüneteket befolyásolják olyan hétköznapi hatások, mint a stressz vagy a hőmérséklet. A nem, az életkor, az egészségkárosító magatartások (például dohányzás) és a foglalkozás tekintetében is találhatók különbségek a betegség jelenlétét és alakulását illetően. Célkitűzés: A kutatás célja a szakirodalomban feltételezett rizikótényezők életminőségre kifejtett hatásának vizsgálata volt Raynaud-szindrómás betegek körében. Módszer: Betegségspecifikus, életminőségre és rizikótényezőkre vonatkozó kérdőívet töltött ki 110, Raynaud-szindrómával diagnosztizált személy. Eredmények: Szignifikáns különbség volt a jó és a kevésbé jó életminőséggel leírható csoportok között az életkor (p<0,001), az iskolázottság (p<0,01), a diagnózis típusa (p<0,001), a betegség időtartama (p<0,001), a fejfájás gyakorisága (p<0,01), a hideg (p<0,05) és az érzelmek (p<0,01) befolyásoló hatása alapján. A jelenleg dolgozó (p<0,01), a kávét gyakrabban fogyasztó (p<0,05), illetve az érzelmeknek (p<0,001) és a hidegnek (p<0,01) kisebb hatást tulajdonító csoportok jobb életminőséggel rendelkeztek. A változók interakciós hatását figyelembe vevő regressziós elemzés szerint a diagnózis típusa, a betegség időtartama, illetve az érzelmek és a hideg szerepe a legfontosabb befolyásolói a Raynaud-specifikus életminőségnek. Következtetés: Eredményeink felhívják a figyelmet az életminőség hosszú távú alakulását potenciálisan befolyásoló tényezők szerepére, kijelölve ezáltal a prevenció lehetséges fókuszait.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Raynaud-szindróma
életminőség
rizikótényezők
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 163 : 47 (2022), p. 1880-1885. -
További szerzők:Csatári László Fábián Balázs (1993-) (pszichológus) Csiki Zoltán (1962-) (belgyógyász, allergológus, klinikai immunológus, reumatológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM111387
035-os BibID:(Scopus)85159016913 (WoS)000983190300003
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:Klinikai neuropszichológiai tesztek magyarországi normatív adatai II. : Globális kognitív működést, prospektív és retrospektív emlékezetet és verbális tanulási készséget mérő vizsgálóeljárások / Kenyhercz Flóra, Fábián Balázs, Andrejkovics Mónika, Bugán Antal
Dátum:2023
ISSN:0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 164 : 16 (2023), p. 618-629. -
További szerzők:Fábián Balázs (1993-) (pszichológus) Andrejkovics Mónika (1967-) (klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, pszichoterapeuta) Bugán Antal (1948-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM098520
035-os BibID:(Scopus)85111883709 (WOS)000679289100004
Első szerző:Kósa Karolina (népegészségügyi szakember)
Cím:A vezetői beosztás mint egészségprotektív tényező szellemi munkát végzők körében / Kósa Karolina, Vincze Szilvia, Veres-Balajti Ilona, Bácsné Bába Éva
Dátum:2021
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: A munkavégzés fontos egészségprotektív tényező, de munkahelyi pszichoszociális kockázatokkal jár, amelyeknek az egészségi állapottal való összefüggéseire az elmúlt évtizedekben derült fény. Célkitűzés: A vizsgálat célja a munkahelyi beosztás és az egészségi állapot közti összefüggés vizsgálata volt olyan, viszonylag homogén mintában, amelynek tagjait közintézmények dolgozói adták. Módszer: Kérdőíves egészségfelmérés történt online adatgyűjtéssel, keresztmetszeti elrendezésben, egy megyeszékhely két közintézményében alkalmazottak körében. A kérdőív demográfiai, az egészségi állapotra, az egészségmagatartásra és a munkavégzésre, köztük a munkahelyi beosztásra vonatkozó, validált kérdéseket tartalmazott. Az adatelemzés beosztási kategóriák szerint két (vezető vs. beosztott), illetve három (vezető, diplomás beosztott, nem diplomás beosztott) rétegben történt. Eredmények: A vizsgált mutatók közül a szubjektív egészség, az élettel való elégedettség, a koherenciaérzés, a túlzott mértékű pszichés stressz, a munkahelyi hiányzás, a munkahelyi és magánéleti társas támogatottság a vezető beosztásban dolgozók körében volt a legkedvezőbb. A vizsgált indikátorok közül csak a munkaképesség nem különbözött beosztás szerint, és csak az alvásidő volt szignifikánsan kedvezőtlenebb (rövidebb) a vezetők körében a beosztottakhoz képest. A háromrétegű elemzés szerint a legkedvezőtlenebb mutatók a nem diplomás beosztottakra voltak jellemzőek. Eredményeink szerint a vezető beosztásban dolgozók egészségi állapota és mentális egészsége kedvezőbb, mint a beosztottaké. Következtetés: A munkahelyi beosztás az egyéni társadalmi-gazdasági helyzet mellett a munkahelyi pszichoszociális stressz mértékével is összefüggésben van, ezért a munkahelyi stressz vizsgálata során érdemes beosztás szerinti elemzést is végezni. A munkahelyi pszichoszociális stressz nyomon követése minden munkahelyen ajánlott, amelynek egyszerű módja az alkalmazási idő és a hiányzott napok számának létszámarányos és beosztásra stratifikált, idősoros nyomon követése. Orv Hetil. 2021; 162(29): 1172?1179.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
munkahelyi stressz
pszichoszociális stressz
munkahelyi beosztás
mentális egészség
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 162 : 29 (2021), p. 1172-1179. -
További szerzők:Vincze Szilvia (1972-) (matematika-fizika szakos tanár) Veres-Balajti Ilona (1965-) (gyógytornász, egészségfejlesztő) Bácsné Bába Éva (1968-) (bölcsésztanár, szakközgazda)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM115743
035-os BibID:(scopus)85171519310 (wos)001081750800001
Első szerző:Kovács-Tóth Beáta (klinikai szakpszichológus)
Cím:Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a mentális és szomatikus egészségre gyermek- és serdülőkorban / Kovács-Tóth Beáta, Kuritárné Szabó Ildikó
Dátum:2023
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:The impact of adverse childhood experiences on mental and somatic health in childhood and adolescence Multiple studies prove that children who were exposed to adverse childhood experiences within their families are increasingly at risk of various high-risk behaviours, bullying, mental and somatic disorders. In children/adolescents who undergo terrifying experiences on a repetitive, sometimes daily basis without being provided support and the basic safety they would need, all aspects of personality development will be seriously affected. Urgent action is needed in Hungary to identify these children and provide them with therapeutic support. The field of childhood adversities and their consequences has been undeservedly neglected by research, despite the fact that preventive and therapeutic interventions could be specifically designed based on this knowledge during childhood and adolescence. In our study, we present international data on the prevalence of adverse childhood experiences. We discuss in detail the association of adverse childhood experiences with biological and cognitive impairments attachment disorders, externalising and internalising disorders, somatic disorders and health risk behaviours in childhood and adolescence. Besides presenting empirical data on adverse experiences and consequences, the purpose of our publication is to raise awareness and sensitisation among professionals.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
adverse childhood experiences
child abuse
mental health
somatic health
prevention
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 164 : 37 (2023), p. 1447-1455. -
További szerzők:Kuritárné Szabó Ildikó (1959-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM100365
035-os BibID:(scopus)85117739625 (wos)000700423000002
Első szerző:Módis László V. (neurológus)
Cím:A primer Sjögren-szindróma pszichológiai vonatkozásai / Módis László V., Szántó Antónia, Bugán Antal
Dátum:2021
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A primer Sjögren-szindróma (pSS) krónikus autoimmun betegség, melynek elsődleges tünetei az exokrin mirigyeket érintő autoimmun folyamat következtében létrejövő szem- és szájszárazság, szisztémás manifesztációi között pedig a leggyakoribbak a szellemi és fizikai fáradtság és az ízületi fájdalmak. A betegség lélektani vonatkozásait nagy érdeklődés övezi; közleményünk a vonatkozó kutatási eredményeket foglalja össze a hátterükben húzódó pszichoneuroimmunmodulációsháttér rövid bemutatásával. A pSS pszichológiai tényezői közt a legrégebben vizsgáltak a depresszió és a szorongás. Ezek jelentős hatással vannak a betegek életminőségére, jóllétére, kognitív funkcióira, sőt a betegség aktivitására is. Bemutatjuk továbbá a stressz és a megküzdési stratégiák jellegzetes mintázatait pSS-ben, amelyek közt a betegségre jellemző maladaptív stratégiák a legjelentősebbek a patogenezis megértése és a kezelés szempontjából. Ilyenek a tagadás, a hasítás és a helyettesítés. Kitérünk a Sjögren-szindrómát kísérő személyiségjellemzőkre is, amely ígéretes terület, de kevés adat áll rendelkezésünkre; az eddigi vizsgálatok alapján a neuroticismus a leginkább pSS-re jellemző tényező. A kognitív funkciók érintettségének összefoglalása és az egyéb pszichológiai tényezők (szellemi fáradtság, szexualitás, testképzavar, életminőség) összegzése után egyértelműen levonható a következtetés, hogy a Sjögren-szindróma nemcsak biológiai, hanem pszichés, pszichoszociális és szociális jelenségszinteken is okoz zavarokat, tüneteket. Ezért rendkívül fontos a betegség biopszichoszociális szemléletű kezelése, a betegek aktív, intencionális részvétele a pSS-sel való megküzdésben.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Sjögren-szindróma
affektív tünetek
pszichológiai adaptáció
személyiség
magatartásorvoslás
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 162 : 39 (2021), p. 1558-1566. -
További szerzők:Szántó Antónia (1977-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Bugán Antal (1948-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.