Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM103429
Első szerző:	Czeglédi Pál (közgazdász)
Cím:	Az empirikus közgazdaságtan "hitelességi forradalmának" Nobel-díja / Czeglédi Pál
Dátum:	2022
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Debreceni Szemle. - 30 : 1 (2022), p. 83-93. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM114416
Első szerző:	Nádasi Levente (közgazdász)
Cím:	Megelőzhetjük a bankrohamokat! A 2022. évi közgazdasági Nobel-emlékdíjasok eredményeinek bemutatása / Nádasi Levente, Szendrey Orsolya
Dátum:	2023
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Debreceni szemle. - 31 : 2 (2023), p. 176-185. -
További szerzők:	Szendrey Orsolya (1990-) (matematikus-közgazdász)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM117343
Első szerző:	Tarnóczi Tamás Bence (közgazdász hallgató)
Cím:	Megéri több lábon állni? - Debrecen gazdasági teljesítményének és gazdaság szerkezeti koncentrációjának elemzése / Tarnóczi Tamás Bence, Bauerné Dr. Gáthy Andrea
Dátum:	2023
ISSN:	1218-022X
Megjegyzések:	A kutatás Debrecen város helyi hozzáadott értékét és annak alakulását mutatja be. 2010 és 2021 között a debreceni GDP nominális értéke jelentősen nőtt. Kezdetben 661 milliárd forint volt a városban előállított hozzáadott érték, ami 2021-re elérte az 1 272 milliárd forintot. Debrecen gazdasági súlya a megyei GDP-hez viszonyítva közel 60% volt, ami azt jelzi, hogy a város vezető szerepet játszik a Hajdú-Bihar megye gazdaságában. A debreceni GDP növekedése kisebb mértékű volt, mint az országos ütem. A magyar GDP több mint duplájára nőtt, míg Debrecenben nem sokkal elmaradt ettől. Ennek oka részben a külföldi tőkeberuházásokban rejlik, amelyek nagyban hozzájárultak Magyarország gazdasági növekedéséhez. Debrecenben is történtek tőkeberuházások, de hatásuk még nem mutatkozik teljes mértékben. Az igazi növekedés a 2020-as évtized második felében várható, amikor az elektromobilitás ágazatához kapcsolódó vállalkozások teljes kapacitással működnek. A Debrecen gazdaságának szerkezetében a legnagyobb súlyú ágazatok közé tartozik a feldolgozóipar és a kereskedelem, építőipar, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek. Az iparági szerkezet diverzifikált, ami pozitívum a város számára. Azonban a városnak oda kell figyelnie a potenciális koncentráció növekedésére a mega-beruházások hatására. Debrecenek nemcsak a gazdasági növekedést kell elősegítenie, hanem ki kell alakítania egy diverzifikáltabb gazdasági struktúrát is. Ez azt jelenti, hogy a debreceni döntéshozóknak törekednie kell arra, hogy más iparágak és szektorok is megerősödjenek a városban. Ez amiatt fontos, hogy a város ne függjön túlzottan egyetlen ágazat/vállalkozás sikerétől vagy válságától, mint például jelenlegi autóipari központjaink Győr és Kecskemét esetében.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok esettanulmány folyóiratcikk gazdaság elemzés iparűzési adó debreceni gazdaság
Megjelenés:	Debreceni szemle (1927-1944). - 31 : 3 (2023), p. 243-255. -
További szerzők:	Bauerné Gáthy Andrea (1980-) (gazdálkodás- és szervezéstudományi PhD)
Pályázati támogatás:	ÚNKP-22-2-I Egyéb ÚNKP-22-2-II Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: