Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 8 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM072494
Első szerző:
Altorjay István (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus)
Cím:
Az időskor legfontosabb gasztroenterológiai problémái / Altorjay István
Dátum:
2015
Megjegyzések:
Az időskori tápcsatornai betegségek közül diagnosztikus szempontból legnagyobb kihívást jelentő kórképek a zsigeri keringés zavarai. A dolgozat első részében ezek klinikumának, diagnosztikájának és kezelési lehetőségeinek áttekintése történik meg, a következő részben a tápcsatornai vérzésekről, mint a gasztroenterológia egyik legfontosabb tünetcsoportjáról van szó, amit mindig rendkívül komolyan kell venni, és amelynek észlelése során haladéktalanul törekedni kell a vérzés okának, helyének, mértékének megállapítására. Ezt követi a vérzés megszüntetése, majd pedig az újravérzés megelőzése, lehetőség szerint a háttérben álló kórkép egyidejű kezelésével. Az időskori vérzésforrások közül fontosnak tekinthető a divertikuláris vérzés. Ennek tárgyalása előtt kerül sor a diverticulosis problémájának tömör áttekintésére, különös tekintettel a leggyakoribb, nem szövődményes formák krónikus kezelési lehetőségeire. Ezt követi az időskori székrekedés problémájának tárgyalása, majd végül az időskori irritábilis bélbetegség rövid jellemzése.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
zsigeri keringés zavarai
tápcsatornai vérzés
időskori irritábilis bélbetegség
Megjelenés:
Háziorvos Továbbképző Szemle 20 : 9 (2015), p. 581-588. -
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM072496
Első szerző:
Altorjay István (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus)
Cím:
A savgátló kezelés dilemmái szívbetegekben / Altorjay István
Dátum:
2017
Megjegyzések:
A savfüggő kórképek - refluxbetegség, fekélybetegség - valamennyi korosztályban a gyakori betegségek közé tartoznak, amelynek kezelése során a gyomorsav termelésének gyógyszeres gátlása az egyik legfontosabb lehetőség. A savgátlás két leghatékonyabb formája a hisztamin2-receptor-antagonista (H2RA) készítmények, illetve a protonpumpa-gátló (PPI) gyógyszerek alkalmazása, ezeket sokan tartósan is szedik. Emiatt merült föl az elmúlt évtizedben, hogy a tartós savgátló kezelésnek hosszabb távon nemkívánatos mellékhatásai, kockázatai is lehetnek. Elsősorban a protonpumpa-gátló készítmények tartós alkalmazásának esetleges káros mellékhatásairól szóló feltevések, illetve tanulmányok jelentek meg. Jelen összefoglalásban két fontos kardiológiai kórkép, a szívelégtelenség és a miokardiális iszkémia kialakulása vonatkozásában tekintettünk át az irodalmat, összevetve a protonpumpa-gátló és a hisztamin2-receptor-antagonista készítményekre utaló adatokat. Úgy tűnik, hogy az utóbbi csoportba tartozó készítményeknek kedvező hatása lehet az életkorral járó bal kamrai funkciócsökkenés mérséklésében, valamint a miokardiális infarktust követő előnytelen remodelling gátlásában is.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
refluxbetegség
hisztamin2-receptor-antagonista
protonpumpa-gátló
Megjelenés:
Háziorvos Továbbképző Szemle 22 : 2 (2017), p. 99-103. -
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM079250
Első szerző:
Kovács Dominika
Cím:
A májcirrózis kezelése és gondozása a háziorvosi gyakorlatban / Kovács Dominika, Vitális Zsuzsanna, Papp Mária
Dátum:
2019
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
májcirrózis
gondozás
Megjelenés:
Háziorvosi Továbbképző Szemle. - 24 (2019), p. 269-273. -
További szerzők:
Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
4.
001-es BibID:
BIBFORM086480
Első szerző:
Kovács György (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:
Savcsökkentés és refluxbetegség a háziorvosi gyakorlatban / Kovács György
Dátum:
2019
ISSN:
1219-8641
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
beszámoló
folyóiratcikk
Megjelenés:
Háziorvos Továbbképző Szemle. - 24 : 5 (2019), p. 260-262. -
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
5.
001-es BibID:
BIBFORM080903
Első szerző:
Tornai István (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:
A vírushepatitiszek háziorvosi vonatkozásai : a megelőzés és a kezelés lehetőségei / Tornai István
Dátum:
2019
ISSN:
1219-8641
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:
Háziorvos Továbbképző Szemle. - 24 (2019), p. 272-275. -
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
6.
001-es BibID:
BIBFORM076630
Első szerző:
Tornai István (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:
Biológiai terápia, immunszuppresszió és a krónikus vírus hepatitisek / Tornai István
Dátum:
2017
ISSN:
1219-8641
Megjegyzések:
Az immunszuppresszív kezelések során a kezdés előtt kötelező a hepatitis B- és C-vírus (HBV és HCV) fertőzések szűrése. HBV-fertőzés esetén tisztázandó a pontos szerológiai státusz, a HBsAg, a HBV DNS, az anti-HBc és anti-HBs jelenléte. A HBsAg pozitív esetekben, de a korábbi lezajlott, és gyógyultnak gondolt fertőzés esetén is (HBsAg negatív és anti-HBc pozitív), súlyos klinikai tünetekkel járó reaktiváció következhet be, mivel a vírus a májsejt magjába integrálódik a betegek élete végig. A reaktiváció a HBsAg pozitívakban lényegesen gyakrabban alakul ki, mint a csak anti-HBc pozitívakban. A reaktiváció valószínűsége az alkalmazott immunszuppresszív kezeléstől, az alapbetegségtől is nagyon függ. Leggyakoribb a hematológiai betegségekben, lymphomákban. A gyulladásos bélbetegségekben lényegesen szerényebb mértékű, de minden hajlamosító betegségben gondolni kell rá. A reaktiváció megelőzésére nukleozid analóg profilaxis adása kötelező, ahol a valószínűsége magas, egyéb esetekben a szoros megfigyelés elegendő. A profilaktikus kezelést az immunszuppresszív kezelés befejezése után 6-12 hónapig kell fenntartani. A szeronegatív betegeket az immunszuppresszív kezelés megkezdése előtt HBV elleni vakcinációban kell részesíteni. A krónikus C-vírus hepatitis esetén a reaktiváció valószínűsége sokkal ritkább, a szükséges immun?szup?presszív kezelésnek, biológiai terápiának általában nincsen akadálya. Súlyos előrehaladott cirrózis esetén indokolt a szoros megfigyelés. Az új interferon-mentes kezelések a HCV-fertőzés fellángolás esetén is biztonságot nyújthatnak.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:
Háziorvos Továbbképző Szemle. - 22 : 2 (2017), p. 620-624. -
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
7.
001-es BibID:
BIBFORM032989
Első szerző:
Tornai István (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:
Az autoimmun hepatitis diagnosztikája és kezelése / Tornai István
Dátum:
2011
Megjegyzések:
Az autoimmun hepatitis a máj ismeretlen eredetű krónikus gyulladásos betegsége. Komplex klinikai, szerológiai, biokémiai és szövettani paraméterek együttese alapján állítható fel a diagnózis, nincsen a betegségnek egyetlen specifikus diagnosztikus tesztje. A betegség kezdődhet heveny hepatitis képében vagy teljesen tünetszegényen is. Kezelés nélkül a betegség folyamatosan progrediál és cirrhosishoz vezet. A diagnózis a magas transzamináz szintek, az emelkedet immunglobulin G és gamma globulin, több autoimmun antitest jelenléte és a krónikus hepatitisre jellemző szövettani kép alapján állítható fel. A betegek kb. 80 %-a jól reagál a standard steroid vagy steroid/azathioprin kezelésre, melyet legalább 2-3 évig kell folytatni. A relapszus gyakori a fenntartó kezelés elhagyását követően. A kezelésre nem reagáló betegek nagyon komoly terápiás problémát jelentenek, számukra jelenleg biztos gyógyszeres kezelés nem áll rendelkezésre. Az alternativ kezelési lehetőségek között szerepelnek a calcineurin antagonista cyclosporin és tacrolimus, a purin szintézist gátló mycophenolat mofetil és a steroid hatású budesonid. A vég-stádiumú májbetegségbe progrediáló esetekben egyedül a májtranszplantáció jelent megoldást.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:
Háziorvos Továbbképző Szemle. - 16 : 1 (2011), p. 30-34. -
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
8.
001-es BibID:
BIBFORM116952
Első szerző:
Vitális Zsuzsanna (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:
Hasmenés-székrekedés / Vitális Zsuzsanna
Dátum:
2019
ISSN:
1219-8641
Megjegyzések:
A székletritmus megváltozása gyakori panasz, amely az esetek nagyobb részében csak hosszabb-rövidebb ideig tartó funkcionális eltérés, azonban jelezhet súlyos betegséget, emiatt a tartósan fenn álló székletzavarokat ki kell vizsgálni. Cikkünkben igyekszünk röviden említést tenni azokról a kórképekről, melyeket a funkcionális eredet kimondása előtt mindenképpen ki kell zárni, illetve egy rövid jó áttekinthető diagnosztikus iránymutatást adni a gyakorló orvos kezébe.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Klinikai orvostudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:
Háziorvos Továbbképző Szemle. - 24 (2019), p. 277-282. -
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.