CCL

Összesen 40 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM098832
035-os BibID:(scopus)85128382311 (wos)000793161100001
Első szerző:Bubán Tamás (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:A vastagbél-diverticulosis veszélyei és kezelése : újdonságok a nemzetközi útmutatók tükrében / Bubán Tamás, Sipeki Nóra, Várvölgyi Csaba, Papp Mária
Dátum:2022
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A vastagbél diverticulosis előfordulási gyakorisága világszerte növekszik, melynek hátterében elsősorban diétás és életmódbeli változások állnak. Az esetek jelentős hányadában a vastagbél diverticulosis semmiféle panaszt nem okoz, véletlenül kerül felfedezésre, így kezelést sem igényel. Tünetek az esetek mintegy 25%-ában jelentkeznek, ez az ún. diverticuláris betegség, melynek különböző súlyosságú és lefolyású formái ismertek. A 2000-es évek elejétől a diverticulosis kialakulásában szerepet játszó patofiziológiai folyamatok jobb megértése, úgymint a genetikai háttér, az alacsony fokú krónikus gyulladás és a bél dysbiosis jelenléte elősegítette a megelőzés, a diagnosztika és a kezelés eszközeinek fejlődését. Főbb megállapítások: A tüneteket okozó szövődménymentes diverticulosis elkülönítése az irritábilis bélszindrómától egyértelműen kihívást jelent. Az akut diverticulitis előfordulási gyakorisága alacsonyabb, mint azt korábban feltételezték. A képalkotók, különösen a hasi komputer tomográfia szerepe előtérbe került a gyors és megfelelő diagnózis felállításában és a betegség súlyosságának meghatározásában. A magas rosttartalmú étrend az egészséges táplálkozás fontos része, ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy gyorsítaná az akut diverticulitis során a felgyógyulást vagy megelőzné annak kiújulását. Újabban vitatják azt a hagyományos álláspontot, miszerint a szövődménymentes akut diverticulitist mindenképpen antibiotikummal kell kezelni és kórházi felvételt igényel. Akut diverticulitis esetén nem ajánlott colonoscopia végzése perforációveszély miatt. Elektív colonoscopia 6 héttel később javasolt, amennyiben 3 éven belül nem volt a colorectális carcinoma kizárása céljából. Bizonyos esetekben a rutin colonoscopia azonban el is hagyható. A szövődményes akut diverticulitis kezelése során nem mindig szükséges sürgős sebészeti beavatkozás. A műtétre szoruló, hemodinamikailag stabil, immunkompetens betegekben diverticulum perforáció és diffúz peritonitis esetén pedig a resectio és primer anasztomózis készítés egyre inkább teret nyer a Hartmann műtéttel szemben. A szerzők a jelen összefoglalóval a diverticulosis korszerű, egyénre szabott ellátását kívánják elősegíteni a mindennapi klinikai gyakorlatban.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 163 : 16 (2022), p. 614-623. -
További szerzők:Sipeki Nóra (1987-) (általános orvos) Várvölgyi Csaba (1958-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM035100
Első szerző:Dalmi Lajos
Cím:Protokoll a krónikus vírushepatitisek antivirális kezelésére / Dalmi Lajos, Gervain Judit, Horváth Gábor, Hunyady Béla, Ibrányi Endre, Makara Mihály, Pár Alajos, Szalay Ferenc, Tornai István, Telegdy László
Dátum:2008
ISSN:0030-6002
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 149 : 3 (2008), p. 129-135. -
További szerzők:Gervain Judit Horváth Gábor Hunyady Béla Ibrányi Endre Makara Mihály Pár Alajos Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Telegdy László
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM035088
Első szerző:Emri Gabriella (bőrgyógyász, allergológus, onkológus)
Cím:Porphyria cutanea tarda és hepatitis C-vírus / Emri Gabriella, Tornai István, Pósán Emőke, Seszták Timea, Varga Viktória, Horkay Irén
Dátum:2001
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
porphyria cutanea tarda
hepatitis C-vírus
alkohol
vasanyagcsere
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 142 : 47 (2001), p. 2635-2639. -
További szerzők:Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Pósán Emőke (1963-) (belgyógyász, kardiológus) Seszták Tímea Varga Viktória (1974-) (bőrgyógyász) Horkay Irén (1938-) (bőrgyógyász, labor szakorvos, kozmetológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM034398
Első szerző:Gervain Judit
Cím:A hepatitis B-vírus lamivudinrezisztens mutánsainak meghatározása / Gervain Judit, Papp Istvánné, Csöndes Mihály, Nemesánszky Elemér, Rácz István, Ribiczey Pál, Telegdy László, Tornai István, Weisz György
Dátum:2003
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
lamivudin
HBV polimeráz gén
nested polimeráz láncreakció
reverz hibridizáció
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 144 : 25 (2003), p. 1251-1256. -
További szerzők:Papp Istvánné Csöndes Mihály Nemesánszky Elemér Rácz István (orvos Győr) Ribiczey Pál Telegdy László Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Weisz György
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM085962
035-os BibID:(scopus)85091918410 (wos)000575346900001
Első szerző:Gyökeres Tibor
Cím:Heveny gastrointestinalis vérzések ellátása. Multidiszciplináris útmutató javaslat / Tibor Gyökeres, Eszter Schäfer, Attila Szepes, Zsuzsanna Vitális, Mária Papp, István Altorjay, László Czakó, Áron Vincze, Attila Bursics, Péter Kanizsai, Tamás Berényi
Dátum:2020
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A gastrointestinalis vérzés gyakori előfordulása, súlyossága miatt kiemelt népegészségügyi jelentőségű. Az antikoagulált és/vagy rendszeres trombocitaaggregáció-gátló készítményeket, nem-szteroid gyulladásgátlókat szedő, idősödő populáció arányának növekedésével az emésztőszervi vérzés a jövőben várhatóan számban és súlyosságban is egyre növekvő terhet ró az egészségügyi ellátó rendszerre. A gastrointestinalis vérzés ellátásában a sürgősségi szakember mellett a gasztroenterológus-endoszkóposnak van alapvető szerepe. A társszakmák (radiológus, invazív radiológus, intenzív terapeuta, sebész) képviselői sok esetben nem mellőzhetők a döntéshozatalban, a betegek ellátásában. Az érintett szakterületek képviselői szükségét érezték egy átfogó, multidiszciplináris, közösen elfogadott szemléletet tükröző gyakorlati szemléletű hazai iránymutatás összeállításának az érvényes nemzetközi irányelvek alapján. A szerzők részletesen tárgyalják a gastrointestinalis vérzés ellátásának feltételeit, a kezdeti betegészlelést, a rizikóbecslést, a laborvizsgálatokat, a betegek reszusztitációját, valamint a vérzések diagnosztikájának és terápiájának lépéseit a vérzésforrás lokalizációja szerint külön csoportosítva. A szerzők iránymutatást adnak az elsődleges ellátás sikertelensége, illetve az ismételten fellépő vérzés eseteiben, végül a sebészet mai helyét is definiálják a gastrointestinalis vérzésekben. Secondary Abstract: Gastrointestinal bleeding has outstanding impact on public health due to its high prevalence and severity. With elderly population taking more anticoagulants/antiaggregants/non-steroid anti-inflammatory drugs the digestive bleeding will certainly arise more and more challenges in quan-tity as well as in severity for the public health care system. The emergency medicine specialists and gastroenterologists have a central role in the management of patients presenting with gastro-intestinal bleeding. In certain cases radiologists, invasive radiologists, intensive care specialists and surgeons should also be involved in the decision making process and management of patients. Therefore, Hungarian experts felt the need to elaborate a comprehensive, multidisciplinary, prac-tical local guideline reflecting the frequently arisen aspects based on current international guide-lines. This guideline proposal covers topics of basic requirements, initial assessment of patients, risk evaluation, laboratory tests, hemodynamic resuscitation in case of gastrointestinal bleeding followed by its consecutive steps of diagnosis and therapy sorted by location of the source of hemorrhage. The authors give practical instructions in case of unsuccessful hemostasis or in case of rebleeding. Finally, the role of surgery is also summarized in the management of gastrointesti-nal bleeding.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 161 : 30 (2020), p. 1231-1242. -
További szerzők:Schafer Eszter Szepes Attila Vitális Zsuzsanna (1963-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Papp Mária (1975-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Czakó László Vincze Áron Bursics Attila Kanizsai Péter Berényi Tamás
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM076609
Első szerző:Horváth Gábor
Cím:A B- és D-vírus hepatitis diagnosztikája, antivirális kezelése / Horváth Gábor, Hunyady Béla, Gervain Judit, Lengyel Gabriella, Makara Mihály, Pár Alajos, Szalay Ferenc, Telegdy László, Tornai István
Dátum:2014
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelent. Az irányelv célja a 2014. évre érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5?0,7%-át sújtó hepatitis B-vírus-fertőzés kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett a tranziens elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült hepatitis B kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott ? egyéves ? időtartamú pegilált interferon vagy a folyamatos entecavir- vagy tenofovirkezelés, amelyet a hepatitis B felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Az adefovir leginkább kombinációban javasolható. Nem megfelelő első választás a lamivudin, az ezt már szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D esetén pegilált interferon kezelés szükséges.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok módszertani levél
folyóiratcikk
hepatitis B-vírus
hepatitis D-vírus
vírushepatitis
májzsugor
májrák
interferon
pegilált interferon
lamivudin
adefovir
entecavir
tenofovirhepatitis B virus
hepatitis D virus
viral hepatitis
cirrhosis
liver cancer
interferon
pegylated interferon
lamivudine
adefovir
entecavir
tenofovir
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 155 : Supplement 2 (2014), p. 25-36. -
További szerzők:Hunyady Béla Gervain Judit Lengyel Gabriella Makara Mihály Pár Alajos Szalay Ferenc (belgyógyász) Telegdy László Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM076603
035-os BibID:(scopus)85116341831 (wos)000397286400002
Első szerző:Horváth Gábor
Cím:A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés diagnosztikája, antivirális kezelése / Horváth Gábor, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Lengyel Gabriella, Makara Mihály, Pár Alajos, Rókusz László, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Hunyady Béla
Dátum:2017
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A hepatitis B- és a hepatitis D-vírus-fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelenti. Az irányelv célja a 2017. évre érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5?0,7%-át sújtó HBV kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve a biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett az elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült hepatitis B-vírus-fertőzés kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott ? egyéves ? időtartamú pegiláltinterferon- vagy a folyamatos entecavir-, vagy tenofovirkezelés, amelyet a hepatitis B felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Az adefovir leginkább kombinációban javasolható. Nem megfelelő első választás a lamivudin, a már ezt szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D-vírus-fertőzés esetén pegiláltinterferon-kezelés szükséges
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 158 : Supplement 1 (2017), p. 23-35. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Lengyel Gabriella Makara Mihály Pár Alajos Rókusz László Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Hunyady Béla
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM076601
035-os BibID:(scopus)85116381412 (wos)000426582900002
Első szerző:Horváth Gábor
Cím:A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés diagnosztikája, antivirális kezelése / Horváth Gábor, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Lengyel Gabriella, Makara Mihály, Pár Alajos, Rókusz László, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Hunyady Béla
Dátum:2018
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A hepatitis B-vírus- (HBV-) és a hepatitis D-vírus-fertőzés időben történő felfedezése és kezelése a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, a rákmegelőzést, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását és a kezelés révén a későbbi súlyos májbetegségekből adódó jelentős egészségügyi ráfordításigény-csökkenést jelenti. Az irányelv célja a 2017. szeptember 22-től érvényes, a kezelőorvosok konszenzusán alapuló kezelési rend rögzítése. A magyar lakosság 0,5?0,7%-át sújtó HBV kezelésének indikációja a vírusdiagnosztikán (benne vírusnukleinsav kimutatása), a májbetegség aktivitásának és stádiumának értékelésén (beleértve a biokémiai, patológiai és/vagy nem invazív vizsgálómódszereket), valamint az ellenjavallatok kizárásán alapul. Az ajánlás hangsúlyozza a kivizsgálás során a gyors és részletes virológiai vizsgálatok jelentőségét, a biopszia mellett a tranziens elasztográfia, illetve egyéb, validált, noninvazív tesztek alkalmazhatóságát csakúgy, mint a terápia vezetésében a vírusnukleinsav-titer követésének nélkülözhetetlenségét mind a mellékhatások elkerülése, mind a költséghatékonyság szempontjából. Az idült HBV-fertőzés kezelésében egyaránt első választás lehet a határozott ? 48 hetes ? időtartamú pegilált interferon vagy a folyamatos entecavir- vagy tenofovirkezelés, melyet a hepatitis B-felszíni antigén szerokonverziója után még legalább 12 hónapig kell folytatni. Nem megfelelő első választás a lamivudin, az ezt már szedő betegeket hatástalanság esetén másik szerre kell átállítani. Fontos az immunszuppresszív kezelésben és/vagy biológiai terápiában részesülő betegek megfelelő antivirális kezelése. Egyidejű hepatitis D-vírus-fertőzés esetén pegiláltinterferon-kezelés szükséges.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 159 : Supplement 1 (2018), p. 24-37. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Lengyel Gabriella Makara Mihály Pár Alajos Rókusz László Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Hunyady Béla
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM076631
035-os BibID:(scopus)84983339896 (wos)000382796700006
Első szerző:Hunyady Béla
Cím:Bocepreviralapú hármas kezelés hatékonyságának és biztonságosságának retrospektív elemzése előrehaladott fibrosisstádiumú, hepatitis C-vírus 1-es genotípussal fertőzött, korábban sikertelenül kezelt magyar betegeknél / Hunyady Béla, Abonyi Margit, Csefkó Klára, Gervain Judit, Haragh Attila, Horváth Gábor, Jancsik Viktor, Makkai Erzsébet, Müller Zsófia, Ribiczey Pál, Sipos Béla, Szabó Olga, Szalay Ferenc, Szentgyörgyi László, Tornai István, Újhelyi Eszter, Varga Márta, Weisz György, Makara Mihály
Dátum:2016
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: Magyarországon 2011 és 2013 között korai hozzáférési program keretében a forgalmazó jóvoltából 155, döntően előrehaladott fibrosis stádiumú, hepatitis C-vírus 1-es genotípussal fertőzött beteg kezdhetett el az akkor számára egyedüli gyógyulási esélyt jelentő boceprevir + pegilált interferon + ribavirin hármas kezelést. Célkitűzés és módszer: A szerzők a terápia eredményességének és biztonságosságának retrospektív értékelését végezték el egyrészt a kezelés alatti és utáni virológiai válasz, másrészt a súlyos nemkívánatos, illetve terápialeállítást eredményező mellékhatások alapján. Eredmények: Intent-to-treat analízis szerint a 155 betegből 61 beteg vált tartósan vírusmentessé (39,4%). A korábbi kettős kezelésre relabáló, parciálisan reagáló, illetve nullreagáló betegek esetében sorrendben 59,5%, 41,4%, illetve 22,9% (p<0,05 a másik két kategóriához képest), míg cirrhosis nélkül 52,5%, cirrhosis esetén 31,3% (p<0,05 a nem cirrhosisosokhoz képest) volt a tartós virológiai válasz. A legnehezebben kezelhető cirrhosisos és korábban nullreagáló 33 betegből 6 vált tartósan vírusmentessé (18,2%). A kezelés idő előtti leállítására elégtelen virológiai válasz miatt a betegek 31,1%-ánál, mellékhatás miatt 10,3%-ánál került sor. A súlyos nemkívánatos események gyakorisága 9,8% volt. Ezek okai: anaemia, hasmenés, depresszió, agranulocytosis, jelentős aminotranszferáz-emelkedés, generalizált dermatitis és súlyos gingivitis fogvesztéssel, QT-szakasz-megnyúlás az EKG-n, generalizált oedemák és fulladás, uroinfekció, Crohn-betegség fellángolása, Campylobacter pylori-fertőzés és a beteg által nem tolerálható gyengeség/fáradékonyság. Nyolc betegnél volt szükséges transzfúzió, 4 beteg eritropoetin-, 1 pedig granulocytakolónia-stimuláló faktor kezelésben részesült. A programban halálesetet nem jelentettek. Következtetések: A 2011?2013-ban hazánkban elérhető, legkorszerűbbek közé tartozó bocepreviralapú hármas kezeléssel a betegek jelentős része ért el véglegesnek tekinthető vírusmentességet. A kezelések a törzskönyvezési vizsgálatokból megismert eredményességgel és ? esetenként súlyos ? mellékhatásokkal jártak, amely utóbbiak jelentősen korlátozták a terápia sikerességét.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 157 : 34 (2016), p. 1366-1374. -
További szerzők:Abonyi Margit Csefkó Klára Gervain Judit Haragh Attila Horváth Gábor Jancsik Viktor Makkai Erzsébet Müller Zsófia Ribiczey Pál Sipos Béla Szabó Olga Szalay Ferenc (belgyógyász) Szentgyörgyi László Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Ujhelyi Eszter Varga Márta Weisz György Makara Mihály
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM076610
Első szerző:Hunyady Béla
Cím:A C-vírus hepatitis diagnosztikája, antivirális kezelése, kezelés utáni gondozása / Hunyady Béla, Gervain Judit, Horváth Gábor, Makara Mihály, Pár Alajos, Szalay Ferenc, Telegdy László, Tornai István
Dátum:2014
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Magyarországon 70 000 egyén lehet fertőzött hepatitis C-vírussal, többségük nem tud fertőzöttségéről. A fertőzés időben történő felfedezése és meggyógyítása a beteg szempontjából a munkaképesség megőrzését, az életminőség javulását, a májzsugor és a májrák megelőzését, valamint a betegségmentes várható élettartam meghosszabbodását, míg a beteg környezete és a társadalom szempontjából a továbbfertőzés veszélyének megállítását, a későbbi súlyos májbetegségekből adódó egészségügyi ráfordításigény jelentős csökkenését jelenti. A 2003 óta alkalmazott pegilált interferon+ribavirin kettős kezeléssel a korábban terápiában nem részesült betegek 40?45%-a, a sikertelenül kezeltek 5?21%-a gyógyítható meg. 2011-ben a korábbiaknál lényegesen hatékonyabb, két új, direkt antivirális hatású proteázgátló szer került forgalomba (boceprevir és telaprevir). A két új szer jelentősen növeli a fertőzés sikeres gyógyításának esélyét, mindkét fenti betegcsoportban (63?75%, illetve 59?66%). A készítmények ? a legrászorultabb beteg számára ? 2013. május 1. óta hazánkban is finanszírozottá váltak. A kezelés indikációja ? az ellenjavallatok kizárása után ? a vírusnukleinsav és a májbetegség kimutatása. Utóbbit a gyulladásos aktivitás és/vagy a májfibrosis mértéke (stádium) jellemzi. A kivizsgálás és a kezelés során fontos a virológiai vizsgálatok gyors és megbízható elvégzése. A stádium meghatározására az invazív májbiopszia mellett a nem invazív tranziens elasztográfia és validált biokémiai fibroteszt módszerek alkalmazhatók. A szakmailag indokolt kezelés finanszírozási korlátok figyelembevételével, a rászorultság sorrendjében kerül engedélyezésre. Ennek alapja az úgynevezett Prioritási Index, amely a májbetegség stádiuma mellett figyelembe veszi a betegség aktivitását, a kezelés sikerességének várható esélyét és további meghatározott speciális szempontokat is. Hazánkban a korábban még nem kezeltek terápiájában továbbra is a pegilált interferon és ribavirin kettős kombináció, míg a korábban sikertelenül kezelt, 1-es genotípussal fertőzött betegek proteázgátló alapú hármas kombinációban részesülnek. Nem 1-es genotípus esetén a proteázgátlók nem használhatók. A terápia időtartama 1-es genotípus esetén általában 48 hét, megfelelő vírusválasz mellett, cirrhosis hiányában rövidebb kezelés is elegendő lehet. 2-es és 3-as genotípus esetén a kezelés időtartama leggyakrabban 24 hét, míg 4-es vagy ismeretlen genotípus esetén a gyógyszerek adásának időtartama 24/48/72 hetes, a terápiás válasz függvényében. Fokozott figyelmet kell fordítani a mellékhatásokra, a gyógyszerkölcsönhatásokra és a rezisztencia lehetőségére
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 155 : Supplement 2 (2014), p. 3-24. -
További szerzők:Gervain Judit Horváth Gábor Makara Mihály Pár Alajos Szalay Ferenc (belgyógyász) Telegdy László Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM076602
035-os BibID:(scopus)85014136846 (wos)000397286400001
Első szerző:Hunyady Béla
Cím:A hepatitis C-vírus-fertőzés szűrése, diagnosztikája, antivirális terápiája, kezelés utáni gondozása / Hunyady Béla, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Horváth Gábor, Lengyel Gabriella, Pár Alajos, Péter Zoltán, Rókusz László, Schneider Ferenc, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Makara Mihály
Dátum:2017
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A hepatitis C-vírus-fertőzés kezelése a rendelkezésre álló gyógyszereken és finanszírozási lehetőségeken alapuló, félévenként megújított hazai konszenzusajánlás alapján, átláthatóságot biztosító szervezeti körülmények között zajlik Magyarországon. Ebben az aktualizált ajánlásban új, speciális szempontok jelennek meg, egyebek között a szűrés, a diagnosztika, a legújabban elfogadott terápiák és allokációjuk vonatkozásában. A kezelés indikációja (ellenjavallat hiányában) a vírusszaporodás és az ezzel kapcsolatos májsejtkárosodás és/vagy fibrosis kimutatásán alapul, amelynek kimutatására a nem invazív (elasztográfiás vagy biokémiai) fibrosis módszerek kerültek előtérbe. A betegség kezelésére fordítható terápiás keret limitált. Emiatt az új, direkt ható antivirális kombinációk első kezelésként csak olyan betegek esetében alkalmazhatók, akiknél a korlátozás nélkül elérhető, de kevésbé hatásos és biztonságos pegilált interferonból és ribavirinből álló terápia mellékhatásának lehetősége magas és/vagy a tartós vírusmentesség elérésének esélye előre láthatóan alacsony. A kezelésbe vonás sorrendjét a fibrosis stádiumán alapuló prioritási pontrendszer határozza meg, amely figyelembe veszi a májelégtelenséget vagy egyéb komplikációkat, illetve ezek közvetlen veszélyét, a májkárosodás aktivitását és progresszióját, az átvitel kockázatát, valamint más meghatározott speciális szempontokat is. A kezelést végzők, a finanszírozó Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a betegszervezetek konszenzusával a betegcsoportonként választható gyógyszereket azok költséghatékonysága határozza meg, az egy vírusmentessé vált betegre jutó gyógyszerköltség és a vírusmentessé nem vált betegekre fordítandó várható többletköltség mérlegelésével. Szakmai szempontból előnyt élveznek az interferonmentes kezelések, valamint a rövidebb ideig tartó, biztonságosabb terápiák
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 158 : Supplement 1 (2017), p. 3-22. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Horváth Gábor Lengyel Gabriella Pár Alajos Péter Zoltán (1964-) (bőrgyógyász) Rókusz László Schneider Ferenc Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Makara Mihály
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM076600
Első szerző:Hunyady Béla
Cím:Hepatitis C-vírus fertőzés szűrése, diagnosztikája, antivirális terápiája, kezelés utáni gondozása / Hunyady Béla, Gerlei Zsuzsanna, Gervain Judit, Horváth Gábor, Lengyel Gabriella, Pár Alajos, Péter Zoltán, Rókusz László, Schneider Ferenc, Szalay Ferenc, Tornai István, Werling Klára, Makara Mihály
Dátum:2018
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A hepatitis C-vírus (HCV) fertőzés napjainkra gyógyíthatóvá vált. A fertőzöttség megszüntetése egyéni és társadalmi szempontból egyaránt előnyös és szükséges. A kezelés hazánkban a rendelkezésre álló gyógyszereken és finanszírozási lehetőségeken alapuló, félévenként megújított konszenzusajánlás szerint történik. Az aktualizált ajánlás szerint a kezelés indikációja (ellenjavallat hiányában) a vírusszaporodás kimutatásán alapul. A kezelés a korszerű interferon (IFN)-mentes kombinációk valamelyikével végzendő, amelyek 2018-ra a diagnosztizált betegek döntő többsége számára elérhetővé váltak. A korábban használt pegilált-interferon (PegIFN) plusz ribavirin (RBV) kombináció csak kivételesen alkalmazható. A kezelésbevonás sorrendjét a fibrosis stádiumán és egyéb ? köztük epidemiológiai ? szempontokon alapuló prioritási pontrendszer határozza meg.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok módszertani levél
folyóiratcikk
Megjelenés:Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. - 4 : 2 (2018), p. 71-86. -
További szerzők:Gerlei Zsuzsa Gervain Judit Horváth Gábor Lengyel Gabriella Pár Alajos Péter Zoltán (1964-) (bőrgyógyász) Rókusz László Schneider Ferenc Szalay Ferenc (belgyógyász) Tornai István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Werling Klára Makara Mihály
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 4 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.