CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM095706
Első szerző:Török László (szakközgazdász)
Cím:A COVID-19 járvány várható hatásai Olaszország államadósságának közép- és hosszú távú finanszírozására / Török László
Dátum:2021
ISSN:1788-7593 2676-9867
Megjegyzések:A koronavírus járvány társadalmi-gazdasági következményei napjainkban a közérdeklődést leginkább foglalkoztató téma. Természetesen a társadalom és a közgazdasági szakma közvéleményét a várható negatív gazdasági hatások érdeklik a leginkább. A következmények közül is kitüntetett figyelem irányul az államok bruttó adósságának növekedésére és azok pénzügyi finanszírozására. Olaszország ebben az összefüggésben kiemelkedik az Európai Unió tagországai közül. Az olaszok kitűntetett szerepének az a magyarázata, hogy abszolút összegben és adósság rátában is ennek az országnak az államadóssága fog a legnagyobb mértékben növekedni az Unió országai közül. A tanulmány egy ökonometriai modell alkalmazásával bemutatja az olasz államadósság várható növekedését. Ezt a növekedést négy járványlefutási forgatókönyv alapján számszerűsíti a tanulmány. A kutatás végkövetkeztetése az, hogy bármilyen módon fog a koronavírus járvány véget érni, Olaszország drasztikusan megemelkedő államadósságának finanszírozása hatalmas erőfeszítéseket fog igényelni. Ennek ellenére az sem zárható ki, hogy Olaszországnak néhány éven belül a rendezett államcsőd lehetőségével kell élni.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
COVID-19 járvány
államadósság
finanszírozás
Olaszország
Megjelenés:Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok. - 16 : 1-2 (2021), p. 175-185. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM074375
Első szerző:Török László (szakközgazdász)
Cím:A kutatás-fejlesztés finanszírozásának változásai / Török László
Dátum:2018
ISSN:1788-7593
Megjegyzések:A nemzetgazdaság globális versenyben való helytállásának és erősödésének alapja az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységének permanens támogatása. Ebből kiemelkedő jelentőséggel bír a kutatás-fejlesztés, annak finanszírozása, ami közvetlenül vagy közvetetten a vállalati versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eszköze. A tanulmány megvizsgálja a hazai K+F ráfordításainak elmúlt másfél évtizedben végbement alakulását, annak tendenciáit. Kiemelten vizsgálja azt, hogy a pénzügyi válság mennyiben befolyásolta a finanszírozó források összegét és azok struktúráját. A nemzetközi összehasonlításból kiderül, hogy Magyarország és az Európai Unió is lényegesen kevesebbet költ kutatás-fejlesztésre, mint a globális versenyben élenjáró országok. A válság hatása megnyilvánul a K+F ráfordítások növekedési dinamikájának mérséklődésében, de az nem kizárólag a krízis következményeként lanyhult. A ráfordítások hazai szerkezetében az utóbbi években bekövetkezett arányváltozások biztatóak, szinkronban vannak a K+F finanszírozásában kívánatosnak tartott szemléletváltozással. Az utóbbi évek adatainak tendenciáiból azonban nyilvánvalóvá válik, hogy sem Magyarország sem pedig az Európai Unió nem éri el a 2020-ra kitűzött kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez mért 1,8 illetve 3,0 százalékos arányát.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
államadósság-válság
innovational
válságkezelés
kutatás-fejlesztés
Megjelenés:Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. - (2018), p. 195-208. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1