CCL

Összesen 74 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM044093
Első szerző:Barabás Klára
Cím:Lézerkezelés hatása a citoszolfehérjék kifejeződésére osteoarthritises synoviumban / Barabás Klára, Zeitler Zsuzsanna, Bakos József, Bálint Géza, Pethes Ákos, Nagy Erzsébet, Lakatos Tamás, Böröcz István, Kékesi Adrienna Katalin, Tanos Ervin, Horváth József, Szekanecz Zoltán
Dátum:2012
Megjegyzések:CÉLKITŰZÉS: A kis teljesítményű lágy lézersugár (soft-laser) terápiát (low leve) laser therapy, LLLT) közel 30 éve alkalmazzák - nem invazív kezelésként - a mozgásszervi megbetegedések kezelésében. Korábbi vizsgálatainkban kimutattuk, hogy a rheumatoid arthritises (RA) synovium fehérjeexpressziója befolyásolható a szövet ex vivo lézerbesugárzásával, valamint hogy mely fehérjék expressziójára van hatással. Jelen munkánk célja annak vizsgálata volt, hogy a fehérjeexpresszió mi-ként alakul az osteoarthritises (OA) synoviumban, és mely fehérjék expressziója változik a lézerbesugárzás hatására. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK: Hat OA-s, az ACR klasszifikációs kritériumoknak megfelelő térdarthrosisos beteg térdízületi műtétje során eltávolított synovialis membrán mintáját közeli infravörös tartományban működő diódalézerrel (25 J/cm2) sugaraztuk be. A dióda lézer és a dózis megválasztásánál a klinikai gyakorlatban használt percutan lézerkezelést igyekeztünk szimulálni. Az egyes kezelt mintákhoz ugyanazon beteg ugyanazon alkalommal vett synovialis membrán mintái szolgáltak kontrollként. A synovialis membránok fehérjéinek elválasztása kétdimenziós poliakrilamid gél elektroforézissel (2D PAGE) történt, majd a szignifikáns eltérést mutató fehérjék azonosítását tömegspektrometriás analízis segítségével végeztük. EREDMÉNYEK: A lézerbesugárzás hatására megváltozott expressziót mutató fehérjék közül tizenegyet sikerült azonosítani. Három beteg szövetmintájában a mitokondriális hősokkfehérje (1 típus, 60 kD) fokozódott szignifikánsan (p <0,05). A többi fehérje [calpain (1. kis alegység), tubulin-a és -beta2, vimentin variáns 3, annexin 1, annexin V, cofilin 1, transgelin, VI típusú kollagén] expressziója szignifikánsan csökkent (p <0,05). KÖVETKEZTETÉSEK: Az osteoarthritises betegek synovialis membránjának diódalézerrel történt egyszeri besugárzás hatására a porcdestrukcióval korreláló calpain és annexin V fehérjék expressziója szignifikánsan csökkent. Vizsgálatunk során egyetlen fehérje: a mitokondriális hősokkfehérje (1 típus, 60kD) emelkedését találtuk szignifikánsnak, amely az OA-s synovialis membrán, illetve a porcállomány anabolikus folyamatait kedvezően befolyásolhatja. A fentiek alapján úgy gondoljuk, újabb bizonyítékokat nyertünk az eddig kevéssé tisztázott hatásmechanizmusú lágy lézersugár kezelés molekuláris hatását illetően.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
OA-s synovialis membrán
synovialis membrán
osteoarthritis
osteoporosis
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 4 : 1 (2012), p. 16-24. -
További szerzők:Zeitler Zsuzsanna Bakos József (gyógyszerész) Bálint Géza Pethes Ákos Nagy Erzsébet (orvos, Budapest) Lakatos Tamás (orvos) Böröcz István Kékesi Katalin Adrienna Tanos Ervin Horváth József (orvos) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM073655
Első szerző:Benkő Szilvia (molekuláris biológus)
Cím:Kalandozás az interleukin-1, inflammaszóma és az autoinflammatorikus betegségek körül / Benkő Szilvia, Szamosi Szilvia, Szekanecz Zoltán
Dátum:2018
Megjegyzések:Az interleukin-1 (IL-1) központi szerepet játszik számos autoinflammatorikus kórképben, így a veleszületett láz szindrómákban,köszvényben, fiatalkori és feln©ottkori Still-kórban és még néhány más kórállapotban. Az IL-1-termelésben kiemeltszerepet játszik az inflammaszóma-komplex. Többféle inflammaszóma van, melyek közül az említett betegségekben azNLRP3 kiemelt jelent©oség©u. Az inflammaszóma-aktiválódás központi jelensége a kaszpáz-1 aktivációja, mely az IL-1? éréséteredményezi. Nem véletlen, hogy a különböz©o IL-gátló biologikumok (canakinumab, anakinra, rilonacept) igen hatékonyaka fenti kórképekben. A canakinumabbal kapcsolatban friss adatok jelentek meg. A CANTOS vizsgálatban csökkentettea kardiovaszkuláris események és a tüd©orák gyakoriságát.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
autoinflammatorikus kórképek
autoinflammáció
interleukin-1
inflammaszóma
köszvény
Still-kór
canakinumab
anakinra
rilonacept
Megjelenés:Immunológiai Szemle 10 : 1 (2018), p. 22-39. -
További szerzők:Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM061946
Első szerző:Bodoki Levente (PhD hallgató)
Cím:A biológiai terápia és a progresszív multifokális leukoencephalopathia (PMLE) összefüggései rheumatoid arthritisben : a JC-vírus lehetséges szerepe / Bodoki Levente; Szekanecz Zoltán
Dátum:2011
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
rheumatoid arthritis
PMLE
rituximab
JC-vírus
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 3 : 1 (2011), p. 9-17. -
További szerzők:Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM093959
Első szerző:Cserenyecz Anita
Cím:AA típusú veseamyloidosis, mint a rheumatoid arthritis szövődménye : sikeres kezelés tocilizumabbal / Cserenyecz Anita, Kovács Attila, Takács Mária, Kemény Éva, Szekanecz Zoltán
Dátum:2018
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
rheumatoid arthritis
AA amyloidosis
renal amyloidosis
tocilizumab
Megjelenés:Immunológiai szemle. - 10 : 2 (2018), p. 4-7. -
További szerzők:Kovács Attila (reumatológus) Takács Mária Kemény Éva Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM081075
Első szerző:Feketéné Posta Edit (reumatológus)
Cím:Ioncsatornák szerepe immunmediált kórképekben / Feketéné Posta Edit, Szekanecz Zoltán, Bácsi Attila, Panyi György, Tarr Tünde, Szűcs Gabriella, Szamosi Szilvia
Dátum:2019
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 11 : 2 (2019), p. 4-13. -
További szerzők:Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus) Panyi György (1966-) (biofizikus) Tarr Tünde (1976-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001
TÁMOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00015
GINOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM042087
Első szerző:Gomez Izabella (orvos)
Cím:Gyógyszeres terápia a csonttörés kockázatának csökkentésére : észrevételek az ACP clinical practice guideline-jaival kapcsolatban / Gomez Izabella
Dátum:2009
Megjegyzések:Pharmacologic therapy to reduce fracture risk: comment on the clinical practice guidelines of the ACP / In: Nature Reviews Rheumatology. - 5 : 3 p. 120-121
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok recenzió, folyóiratcikk-ismertetés
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 1 : 3-4 (2009), p. 42. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM065557
Első szerző:Hamar Attila Béla (általános orvos)
Cím:A tirozinkináz-gátlás lehetőségei rheumatoid arthritisben / Hamar Attila, Pusztai Anita, Szántó Sándor, Szekanecz Zoltán
Dátum:2016
Megjegyzések:A rheumatoid arthritis (RA) krónikus gyulladásos kórkép, amely megfelelő kezelés nélkül mozgáskorlátozottsághoz vezethet. Kezelésében számos tüneti, hagyományos és biológiai betegségmódosító (DMARD) szer elterjedt, de ezeken túl is új molekulákra van szükség. A citokingátlás sikere után a kutatók figyelme a tirozinkinázok felé irányult, miután kiderült eszszenciális szerepük a jelátviteli folyamatokban. Az eddigi tanulmányokban a MAPK- és SYK-gátlók nem bizonyultak sikeresnek.Napjainkban az egyik legérdekesebb tirozinkináz csoport a Janus-kinázok (JAK) családja. Az I-es és II-es típusú citokinreceptorok jelátviteli útvonalaiban vesznek részt, így a gyulladásos folyamatok kulcselemei. Ezen kinázok gátlása tehát potenciális célpont lehet az autoimmun kórképek terápiájában. Több autoimmun betegségnél is vizsgálták a JAK-inhibitorok hatásait, amelyek a vizsgálatok alapján igen ígéretes molekuláknak tűnnek. A fejlesztés szempontjából az első helyen a tofacitinib áll, amely egy pan-JAK-inhibitor. A szer képes a JAK1 és JAK3, továbbá kismértékben a JAK2 és TYK2 kinázok gátlására. Ezen képessége által gátolni képes a sejtes immunválaszt, a gyulladás számos elemét, így többféle citokin termelődését is. Egy ambiciózus fázis II-III program igazolta a szer klinikai hatékonyságát. A tofacitinib gátolja a gyulladásos tüneteket és a radiológiai progressziót is. Az ezzel az orális gyógyszerrel kezelt betegek panaszai csökkentek, fizikai aktivitásuk is nőtt. Hatékonynak bizonyult terápianaiv, hagyományos DMARD-ra nem reagáló és korábban már biológiai kezelésben részesült betegekben is. A mellékhatások közül bizonyos infekciók, gastrointestinalis panaszok, laboreltérések emelhetők ki. Ezek többsége valószínűleg más JAK-inibekre is jellemző. A JAK1- és JAK2-gátló baricitinib ugyancsak ígéretes szer, mely a fejlesztés elő©orehaladott stádiumába jutott. Az újabb, ún. második generációs JAK-gátlókra az egy izoformára jellemző specificitás jellemző. Utóbbiak közül kiemelhető a filgotinib, decernotinib és az INCB039110, melyek már a klinikai kipróbálásig is eljutottak. Mögöttük számos más, egyelőre preklinikai fejlesztés alatt álló specifikus molekula sorakozik. Bizonyos vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a szelektív JAK-gátlás nem mindig elegendő, mert nem képes több, a gyulladásban részt vevő folyamatot gyengíteni. Úgy tűnik, hogy többféle manifesztációval járó gyulladásos betegségeknél, mint pl az RA, továbbra is a pan-JAK-inhibitorok lehetnek előnyösebbek.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Janus-kináz
JAK
rheumatoid arthritis
célzott terápia
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 8 : 3 (2016), p. 4-21. -
További szerzők:Karancsiné Pusztai Anita (1989-) (tudományos segédmunkatárs) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM063070
Első szerző:Hodinka László
Cím:Az arthritisek kezelése szintetikus és biológiai betegségmódosító gyógyszerekkel / Hodinka László, Bálint Péter, Bender Tamás, Czirják László, Géher Pál, Héjj Gábor, Hittner György, Kiss Emese, Kovács László, Nagy György, Ortutay Judit, Poór Gyula, Tamási László, Szekanecz Zoltán
Dátum:2015
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 7 : 1 (2015), p. 4-25. -
További szerzők:Bálint Péter (Budapest) Bender Tamás Czirják László Géher Pál Héjj Gábor Hittner György Kiss Emese (Budapest) Kovács László (Szeged) Nagy György Ortutay Judit Poór Gyula Tamási László Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM088832
Első szerző:Kun-Varga Anikó
Cím:Mesenchymalis őssejtek immunológiai tulajdonságai / Kun-Varga Anikó, Kemény Lajos, Végh Edit, Szamosi Szilvia, Csomor Péter, Szekanecz Zoltán, Veréb Zoltán
Dátum:2020
Megjegyzések:A mesenchymalis ossejtek kulcsszerepet játszanak a homeosztázis és a szövetek integritásának fenntartásában más sejttípusok és szövetek irányába lévo jelentos differenciálódási képességüknek köszönhet©oen. A mesenchymalis ossejtek immunmoduláló funkciója szintén jól ismert, az immunszuppresszió kialakítását a gyulladást el©osegíto citokinek gátló szabályozásával és a gyulladásgátló folyamatok serkento szabályozásával érik el. A patogén molekuláris szignálok, például a Toll-szer©u receptorok ligandumai hatására és a gyulladást elosegíto citokinek által kiváltott mesenchymalis ossejt immunválasza részleteiben nem ismert és igen ellentmondásos terület is. A mesenchymalis ossejt által közvetített immunmoduláció eredménye nagyban függ az immunsejtekkel való közvetlen és közvetett kölcsönhatásoktól. Az elhúzódó gyulladás gátolja a mesenchymalis ossejt szöveti regenerációs képességét és elégtelen immunszabályozó aktivitáshoz vezet.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
mesenchymalis őssejt
gyulladás
immunszuppresszió
regeneratív medicina
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 12 : 3 (2020), p. 51-71. -
További szerzők:Kemény Lajos V. (bőrgyógyász Szeged) Végh Edit (1978-) (reumatológus, belgyógyász) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Csomor Péter (1984-) (biotechnológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Veréb Zoltán
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.1-16-2016-00008
EFOP
PD 132570
NKFIH
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM073627
Első szerző:Kurkó Júlia Emese (reumatológus)
Cím:Myeloid eredetű szuppresszor sejtek : jellemzőik és szerepük autoimmun és egyéb kórképekben / Kurkó Júlia, Glant T. Tibor, Mikecz Katalin
Dátum:2012
Megjegyzések:Az utóbbi évek kutatásai során egy érdekes sejtpopuláció került feltárásra, amely a myeloid eredetű szuppresszor (MESZ-) sejt elnevezést kapta. Mint azt a név is sejteti, a MESZ-sejtek a veleszületett immunrendszer részét képezik, és az adaptív immunválasz szuppressziójára képesek. A MESZ-sejtek kis számban ugyan az egészséges szervezetben is előfordulnak, azonban patológiás körülmények között - mint például daganatos betegségek, infekciók, szepszis, trauma, graft versus host reakció, valamint az autoimmun kórképek - ezek a sejtek felhalmozódnak. A MESZ-sejtek valójában nem egy jól körülhatárolható sejtcsoport, hanem a myeloid haematopoeticus prekurzor sejtekből képződő, éretlen stádiumban megrekedt, "monocytaszerű" és "granulocytaszerű" fenotípussal és morfológiai tulajdonságokkal rendelkező sejtek összessége, melyek képesek a T-sejtválasz aktív gátlására. Az utóbbi években egyre többet tudtunk meg az altípusaikról, hatásmechanizmusaikról, valamint szerepükről a daganatos és a különböző autoimmun hátterű (gyulladásos bélbetegségek, autoimmun uveoretinitis, alopecia areata, 1-es típusú diabetes mellitus, sclerosis multiplex, rheumatoid arthritis) kórképekben. A MESZ-sejtek jelenléte a daganatos megbetegedésekben kifejezetten káros következményekkel jár, hiszen a daganatsejteknek az immunválasz előli kitérését segítik elő. Ezzel ellentétben, az autoimmun kórképekben ezen sejteknek az autoreaktív T-sejtek ellen irányuló immunszuppresszív hatása kiaknázható lehetne terápiás célra. Az alábbiakban kísérletet teszünk ezen sokszínű és izgalmas sejtpopulációról összegyűlt ismeretek összefoglalására, különös tekintettel az autoimmun betegségekben feltételezett szerepükre.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
myeloid eredetű szuppresszor sejtek
természetes immunitás
immunszuppresszió
tumor
autoimmun kórképek
Megjelenés:Immunológiai szemle 4 : 4 (2012), p. 4-13. -
További szerzők:Glant Tibor T. Mikecz Katalin
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM097962
Első szerző:Majnik Judit
Cím:Biomarkerek szisztémás sclerosisban / Majnik Judit, Szűcs Gabriella, Kumánovics Gábor, Nagy György
Dátum:2021
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 13 : 2 (2021), p. 51-59. -
További szerzők:Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Kumánovics Gábor Nagy György (1986-) (aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM044090
Első szerző:Németh Ágnes
Cím:Terhesség szisztémás sclerosisban / Németh Ágnes, Horváth Ágnes, Szekanecz Zoltán, Szűcs Gabriella, Szamosi Szilvia
Dátum:2012
Megjegyzések:A szisztémás sclerosisos betegek körében vállalt terhességek kimenetele az utóbbi évek irodalmi adatai alapján kedvező. A terhességvállalás akkor ajánlható, ha a betegség legalább fél évig nyugalomban van. Ugyanakkor súlyos szervi érintettség vagy pulmonalis hypertonia jelenléte, a korai, gyorsan progrediáló diffúz cutan forma esetén mind anyai, mind pedig magzati oldalról nagy rizikójúnak tekinthető a terhesség, így nem javasolható e betegek számára. A sclerodermás terhesek gondozása szoros monitorozással, orvosi csapatmunka eredményeként kell, hogy megvalósuljon.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
szisztémás sclerosis
terhes gondozás
atherosclerosis
osteoporosis
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 4 : 1 (2012), p. 12-15. -
További szerzők:Horváth Ágnes (1985-) (reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 4 5 6 7 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.