CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM017957
Első szerző:Klekner Álmos (idegsebész)
Cím:Különböző invazivitású agydaganatok extracelluláris mátrixának expressziója / Klekner Álmos, Varga Imre, Bognár László, Hutóczki Gábor, Kenyeres Annamária, Tóth Judit, Hanzély Zoltán, Scholtz Beáta
Dátum:2010
Megjegyzések:Célkitűzés: A glioblastomák sikertelen kezelésének egyik fő oka az ép agyállomány tumoros infiltrációja miatt kivitelezhetetlen radikális tumoreltávolítás. Ugyanakkor a hasonlóan anaplasztikus carcinomák agyi áttétei jól körülírt intracerebralis daganat képében jelentkeznek, amelyek teljes reszekciója többnyire rutinműtétnek számít. A tumoros környezeti invázióban az extracelluláris mátrix (ECM) molekulái játszanak döntő szerepet. Két különböző eredetű és egymástól jelentősen eltérő agyállományi infiltrációs aktivitással rendelkező daganat ECM-molekuláinak mRNSszintű expresszióját hasonlítottuk össze. Kérdésfelvetés - Az extracelluláris mátrix mely molekulái lehetnek felelősek a különböző eredetű anaplasztikus daganatok eltérő infiltrációs képességéért? Módszer - 23 ECM-alkotó molekula mRNS-expresszióját határoztuk meg kvantitatív reverz transzkriptáz polimeráz láncreakció alkalmazásával négy-négy idegsebészeti műtétből származó glioblastomából és bronchogen adenocarcinoma agyi áttétéből származó szövetmintában. Öt molekula esetében immunhisztokémiai vizsgálatokat is végeztünk. Eredmények - Kilenc ECM-molekula [brevikán, neurokán, neuroglikán-C, tenaszcin-C, verzikán, mátrixmetalloproteináz (MMP) -2, szindekán-1, -2 és -4] mRNS-expressziójában találtunk egyértelmű különbséget a két daganattípus között. Az immunhisztokémiai vizsgálatok során öt molekulából (neurocan, szindekán, versican, MMP-2 és -9) az MMP-9 kivételével minden esetben az mRNS-expressziós eredményeket alátámasztó különbségeket detektáltunk. Következtetések - A fenti molekulák szerepet játszhatnak a daganatsejtek igen eltérő környezeti agyállomány-inváziójában, és így a malignus gliomák esetében az antiinvazív rákellenes terápia célmolekuláiként is szolgálhatnak.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Ideggyógyászati Szemle. - 63 : 1-2 (2010), p. 38-43. -
További szerzők:Varga Imre (1960-) (tüdőgyógyász) Bognár László (1958-) (idegsebész, gyermekidegsebész) Hutóczki Gábor (1983-) (Ph.D. hallgató) Kenyeres Annamária (1980-) (analitikus) Tóth Judit (1958-) (onkológus szakorvos) Hanzély Zoltán Scholtz Beáta (1967-) (biokémikus, molekuláris biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM085466
035-os BibID:(WOS)000399270600005 (Scopus)85018798805
Első szerző:Pulay Attila József
Cím:A szkizofrénia multilókusz genetikai vizsgálata az idegfejlődés és az immunrendszer zavarának oki szerepére utal(hat) / Pulay Attila József, Koller Júlia, Nagy László, Molnár Mária Judit, Réthelyi János, Magyar SCHIZOBANK Konzorcium munkatársai
Dátum:2017
ISSN:0019-1442
Megjegyzések:Háttér : A szkizofrénia multifaktoriális, csak részlegesenismert etiológiájú pszichiátriai zavar, melyet magas heritabi-litás (örökletesség) és genetikai heterogenitás jellemez. Amultilókusz genetikai vizsgálatok csökkenthetik a heteroge-nitás hatását, javítva a vizsgálatok közötti replikáció esélyét.Célkitűzés : Vizsgálatunkat kettős céllal végeztük: 1.Megvizsgáltuk a rendelkezésünkre álló mintákban a szkizof-rénia genetikai hátterét multilókusz-asszociációs tesztekkel,valamint 2. meghatároztuk a multilókusztesztek replikációsvalószínűségét, eltérő szerkezetű mintákat alkalmazva.A vizsgálat alanyai - Explorációs minta: DSM-IV szerintszkizofréniával diagnosztizált betegekből és egészséges szüleikből álló triók (n=16), replikációs minta: szkizofrén bete-gek és egészséges alanyok eset-kontroll mintája (n=5337).Módszerek : Kétlépcsős elemzésünkben az egyedi poli-morfizmusok asszociációjából a régióalapú gén- és gén-szett-asszociációt, feldúsulást és funkcionális annotációsklaszterek feldúsulását elemeztük. Az explorációs mintap<0,1 asszociációit teszteltük a replikációs mintán, a repli-kációt többszörös összehasonlításra korrigáltuk.Eredmények : A génalapú tesztek és a kanonikus útvonal-tesztek közül nem találtunk p-érték-korrekció után is szignifikáns asszociációt. A pozicionális génszettek közül 14q31,5q31 és Xq13 szegmensek esetén korrekció után is szignifi-káns asszociációt, illetve feldúsulást észleltünk (p_corr:0,002, 0,006 és 0,048). A funkcionális annotációs klaszter-elemzésben a splicing/alternatív splicing, idegfejlődés ésembrionális fejlődés klaszterei bizonyultak korrekció után is szignifikánsnak. A szignifikáns replikációk valószínűsége ateszt összetettségével javult (P_rep: 0, 0,015, 0,21).Következtetés : Multilókusz genetikai elemzésünk megerősítette az idegfejlődés, szinaptikus plaszticitás és immunrendszer érintettségét a szkizofréniában. A multilókuszmód-szerekkel növelhető a replikáció valószínűsége, még jelentősen eltérő minták esetében is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
szkizofrénia
multilókusz-szekvenciaanalízis
új generációs szekvenálás
teljesgenom-asszociációs vizsgálat
Megjelenés:Ideggyógyászati Szemle. - 70 : 3-4 (2017), p. 115-126. -
További szerzők:Koller Júlia Nagy László (1966-) (molekuláris sejtbiológus, biokémikus) Molnár Mária Judit (1962-) (neurológus) Réthelyi János Magyar Schizobank Konzorcium
Pályázati támogatás:PD 83876
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1