Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM047572
Első szerző:	Soós Boglárka (általános orvos)
Cím:	A rheumatoid arthritis genetikája és genomikája : farmakogenetika és farmakogenomika / Soós Boglárka, Meskó Bertalan, Póliska Szilárd, Váncsa Andrea, Szamosi Szilvia, Végh Edit, Simkovics Enikő, Nagy László, Szekanecz Zoltán
Dátum:	2013
Megjegyzések:	A farmakogenetika és farmakogenomika a nukleotidpolimorfizmusok (SNP) vagy a komplex génexpressziós mintázatok (szignatúrák) és a gyógyszeres terápiára adott válaszok (hatékonyság, mellékhatások) közötti lehetséges összefüggésekkel foglalkozik. A reumatológiában bizonyos génekben létrejövő SNP-k kapcsolatba hozhatók a szteroid és nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek, a hagyományos immunszuppresszív szerek, illetve a biologikumok megváltozott hatékonyságával és/vagy biztonságosságával. Röviden, a citrokróm P450-et, valamint más enzimeket kódoló gének részt vesznek a gyógyszer-metabolizmusban, -transzportban. Ezen enzimgénekben, valamint több citokin génjében kialakuló polimorfizmusok kapcsolatot mutatnak az említett gyógyszerekre adott válaszokkal. A biologikumok esetében citokin-, kemokin- és Fcy-receptor génekben írtak le a gyógyszerhatásokkal összefüggésben levő SNP-ket. Úgy tűnik azonban, egyetlen gén vagy egy SNP nem lehet felelős a gyógyszerek komplex hatásáért. Ezért az utóbbi években munkacsoportunk és mások is komplex génexpressziós, GWAS vizsgálatokkal elemezték főleg az egyes biológiai szerek (tumornecrosis-faktor-a-gátlók, rituximab, tocilizumab) hatékonyságával összefüggő genomikai mintázatokat. A biológiai szerekre válaszoló (responder) és nem reagáló (non-responder) csoportok elkülönítésére alkalmas génmintázatok jól meghatározhatók. A jövőben további, nagyobb beteganyagon, előre szelektált génekkel elvégzett fókuszált tanulmányokra van szükség, hogy meghatározhassuk a farmakogenetika és farmakogenomika szerepét, mint a gyakorlatban is alkalmazható, a személyre szabott terápia meghatározására alkalmas eszközt a reumatológiában.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban Rheumatoid arthritis Farmakogenetika farmakogenomika Egészség- és Környezettudomány
Megjelenés:	Immunológiai Szemle. - 5 : 1 (2013), p. 19-27. -
További szerzők:	Meskó Bertalan (1984-) (kutatóorvos) Póliska Szilárd (1978-) (biológus) Váncsa Andrea (1972-) (orvos) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Végh Edit (1978-) (reumatológus, belgyógyász) Simkovics Enikő Nagy László (1966-) (molekuláris sejtbiológus, biokémikus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Pályázati támogatás:	TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 TÁMOP TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007 TÁMOP Akcelerált atherosclerosis és cardiovascularis betegségek gyulladásos reumatológiai kórképekben
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM103692
Első szerző:	Szénási Tibor
Cím:	A BCG-oltás és a koronavírus-fertőzés immunológiai kapcsolata / Szénási Tibor, Varga Aliz, Tóth Márta, Hajas György, Muzsai Szabolcs, Czimmerer Zsolt, Bácsi Attila
Dátum:	2022
Megjegyzések:	Már több mint két éve, hogy a koronavírus-járvány (COVID-19) kitört Kínában, és az ezt okozó SARS-CoV-2 vírus ez idő alatt a világ csaknem minden tájára eljutott, eddig több mint 248 millió embert megfertőzve, akik közül 5 milliónál is több életét vesztette a betegségben, vagy annak komplikációiban. Mivel a betegség terápiája ma sem megoldott univerzálisan, és a szigorú járványügyi intézkedések is csak a SARS-CoV-2 terjedésének lassítására képesek, ezért a pandémia legyőzésének jelenleg egyetlen lehetséges útja a vakcináció. A rekord sebességű vakcinafejlesztési programoknak hála, mára már több, különböző mechanizmusú vakcina van használatban, és még több klinikai kipróbálás alatt. A teljes emberiség beoltásához elegendő mennyiségű vakcina gyártása monumentális feladat, ezért nagy szükség van olyan átmeneti megoldásokra, amely a legveszélyeztetettebb csoportokban (idősek, egészségügyi dolgozók) csökkenti a megbetegedés esélyét, időtartamát vagy súlyosságát. Ebben jelenthet nagy segítséget az immár egy évszázada használatban lévő védőoltás, a BCG. Az eredetileg a tuberkulózis legyőzésére létrehozott vakcina esetében egyre több bizonyíték mutat abba az irányba, hogy ennél jóval többre képes. Egyrészről heterológ, nem specifikus védelmet nyújt számos patogén ellen a veleszületett immunrendszer modulációjával, amit ?trained" immunitásnak nevezünk. Továbbá felmerült annak is az elméleti lehetősége, hogy egyes, a BCG ellen termelt antitestek a SARS-CoV-2-vel keresztreaktivitást mutatnak. Annak eldöntésére, hogy a BCG-vakcina képes-e segítséget nyújtani a COVID-19 hatásainak enyhítésére, jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték, azonban több országban is zajlanak klinikai tesztek ennek eldöntésére, amelyek tapasztalatai nemcsak a SARS-CoV-2 által okozott fertőzés, hanem a későbbi járványos betegségek megállításában is hasznosak lehetnek.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk BCG-vakcináció COVID-19 "trained" immunitás keresztreaktivitás
Megjelenés:	Immunológiai Szemle. - 14 : 1 (2022), p. 23-29. -
További szerzők:	Varga Alíz (1983-) (immunológus) Tóth Márta (1986-) (biológus) Hajas György (1970-) (biológus) Muzsai Szabolcs Czimmerer Zsolt (1981-) (molekuláris biológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM103689
Első szerző:	Szénási Tibor
Cím:	"Trained" immunitás : memória kialakulása a veleszületett immunválaszok során / Szénási Tibor, Varga Aliz, Hajas György, Tóth Márta, Czimmerer Zsolt, Bácsi Attila
Dátum:	2022
Megjegyzések:	Hosszú évtizedekig elfogadott volt az az általános elképzelés az immunológiában, ami úgy tekintett a veleszületett immunrendszerre, mint egy ősi, az élet során változatlan módon működő rendszerre. Ez a típusú védekezés, gyorsan reagálva a szervezetbe jutó fertőző ágensekre, "időt nyer" az adaptív immunválasz számára, amely lassabban kialakuló, de specifikusabb mechanizmusainak köszönhetően, potenciálisan bármilyen pathogén ellen életre szóló védelmet biztosíthat. Az elmúlt években egyre növekvő számú bizonyíték látott napvilágot, amelyek ellentmondanak a veleszületett immunitás változatlanságába vetett elképzeléseknek, és azt egy plasztikus rendszerként írják le, amely rendelkezik memóriaszerű tulajdonságokkal. Ezen tulajdonságokat együttesen "trained" immunitásnak vagy veleszületett immunmemóriának nevezzük. Az új megfigyelések szerint a veleszületett immunválasz a múltbeli kihívásokra képes "visszaemlékezni", és ez alapján egy újabb stimulusra erősebb vagy akár gyengébb válaszreakciót adhat. Az eltérő válaszképesség hátterében a legfőbb mechanizmusok a természetes immunitás sejtjeinek epigenetikai átprogramozása és metabolizmusának megváltozása. A "trained" immunitás kialakulásának és működésének a jobb megismerése több fontos területen is - vakcianfejlesztés, krónikus gyulladásos folyamatok és immunhiányos kórképek terápiája - áttörésekhez vezethet a közeljövőben.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk "trained" immunitás veleszületett immunmemória epigenetikai átprogramozás metabolikus változás
Megjelenés:	Immunológiai Szemle. - 14 : 1 (2022), p. 15-21. -
További szerzők:	Varga Alíz (1983-) (immunológus) Hajas György (1970-) (biológus) Tóth Márta (1986-) (biológus) Czimmerer Zsolt (1981-) (molekuláris biológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: