CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM058386
Első szerző:Albert Ágnes Júlia (ökológus)
Cím:Közép-európai parlagokon zajló spontán gyepesedési folyamatok restaurációs ökológiai szempontú értékelése / Albert Ágnes-Júlia, Tóthmérész Béla, Török Péter
Dátum:2013
ISSN:0006-8144
Megjegyzések:A gyepek területe Európa-szerte csökken; degradálódásuk és az ezzel járó biodiverzitás veszteségfontos szerepet kap a restaurációs ökológiai és a természetvédelmi kutatásokban. Közép-Európában amezőgazdasági művelésbe vont területek mintegy 10-20%-át felhagyták az elmúlt mintegy két évtizedben,így a parlagokon zajló spontán szukcessziós folyamatok restaurációs ökológiai szempontú vizsgálata kiemeltenfontos kutatási területté vált. Áttekintésünkben széleskörű irodalmi adatokra támaszkodva arra kerestük aválaszt, hogy a spontán szukcessziós vizsgálatok mely eredményei használhatók fel a restaurációs beavatkozásoktervezése és kivitelezése során. Olyan kérdéseket érintünk, mint: a másodlagos gyepesedés általános meneteés sebessége, a növényi tulajdonságok szerepe a gyepesedési folyamatban, valamint a propagulum-limitáltság,a térbeli terjedés és a magbank szerepe a spontán gyepesedésben. Megállapíthatjuk, hogy viszonylag gyors éssikeres spontán gyepesedésre elsősorban azokon a többnyire kis kiterjedésű parlagokon támaszkodhatunk, ahol(1) a mezőgazdasági művelés csak rövid ideig tartott, (2) a gyepregenerációt biztosító propagulum-források aközelben jelen vannak, (3) az invazív fajok megtelepedésének lehetősége elhanyagolható, illetve (4) a gyomfajokközül többnyire a gyorsan és hatékonyan visszaszorítható, rövidéletű fajok megtelepedésére számíthatunk.Számos célfaj spontán betelepülése még a rendelkezésre álló magforrások mellett is csak korlátozott;ilyen esetben a célfajok megtelepedéséhez aktív, célzott betelepítésre vagy propagulumbevitelre is szükség van.Az áttekintett irodalmak alapján a spontán szukcessziós folyamatok propagulumbevitel segítségével történőgyorsítását (1) az évelő gyomok és klonális fajok megtelepedése előtti szakaszban, illetve (2) a mezőgazdaságiművelés során felhalmozódott többlet-tápanyagok kimerülését követően, a klonális gyomok és zavarástűrőfajokvisszaszorulását követő késői szakaszban tartjuk hatékonynak.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gyeprekonstrukció
magbank
felhagyott szántó
spontán szukcesszió
vegetációdinamika
Megjelenés:Botanikai Közlemények. - 100 : 1-2 (2013), p. 201-216. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM084383
Első szerző:Kelemen András (biológus-ökológus)
Cím:A fitomassza és fajgazdagság kapcsolatát alakító tényezők hortobágyi szikes és löszgyepekben / Kelemen András, Török Péter, Valkó Orsolya, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla
Dátum:2013
ISSN:0006-8144 2415-9662
Megjegyzések:A fitomassza és a fajgazdagság kapcsolatának vizsgálata kulcsfontosságú a gyepek vegetációdinamikai folyamatainak megértése szempontjából. Kutatásunk során ezért az egyes fitomassza-frakciók fajgazdagságra gyakorolt hatását vizsgáltuk természetközeli állapotú gyepekben. Hipotéziseink a következők voltak: (i) A teljes földfelszín feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális (egy csúcsú) görbével írható le. (ii) A teljes fitomassza növekedésével párhuzamosan a kompetítor fajok aránya növekszik, a stressz-tűrő és a ruderális fajok aránya csökken. (iii) Az avar felhalmozódása kis mennyiségben pozitívan, nagy mennyiségben negatívan befolyásolja a fajgazdagságot. Kutatásainkat a Hortobágyi Nemzeti Park területén végeztük; összesen nyolc szikes és löszgyep típust vizsgáltunk. Eredményeink azt mutatják, hogy hortobágyi szikes és löszgyepek esetében a teljes földfelszín feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális görbével írható le. A fajgazdagság maximumát 750 g/m2 teljes földfelszín feletti fitomassza értékeknél találtuk. Minél nagyobb volt teljes földfelszín feletti fitomassza, a kompetítorok aránya annál magasabb, míg a stressztűrők aránya annál alacsonyabb volt. A ruderálisok arányának eloszlása unimodális görbét követett és a fajszámhoz hasonlóan a löszgyepekben volt a legmagasabb. Bizonyos avarmennyiség (kb. 400 g/m2 ) alatt pozitív, ennél nagyobb avarmennyiségek esetén negatív korrelációt találtunk az avar mennyisége és a fajgazdagság között. Az élő fitomassza és a fajgazdagság pozitívan korrelált a teljes gradiens mentén. Vizsgálataink alapján valószínűsíthető, hogy alacsony produktivitású gyepekben az abiotikus stressz, a produktivitás növekedésével pedig biotikus interakciók (pl. kompetíció) játszanak meghatározó szerepet a fajgazdagság kialakításában. Az avar mennyisége a teljes produktivitási gradiens mentén meghatározó volt. A produktívabb közösségekben az avarfelhalmozódás és a kompetíció együttesen lehet felelős a fajgazdagság csökkenéséért, bár vizsgálatunk szerint az avarfelhalmozódás játszik fontosabb szerepet ebben. Several possible mechanisms were suggested to explain the relationship between biomass production and species richness, but complex analysis of plant strategies, main biomass and species richness components along a long productivity gradient is still necessary. Explaining production?species richness relationship is a key aspect in understanding mechanisms of vegetation dynamics. The authors provided a detailed analysis of the relationship between major biomass components (total aboveground biomass, green biomass and litter), plant strategies and species richness in eight types of alkali and loess grasslands in an alkali landscape in Hortobágy, Hungary. Aboveground biomass of characteristic alkali and loess grassland stands was sampled along a long gradient of increasing productivity. In each grassland stand, a 25 m2 sample site was randomly selected. Within each site, ten aboveground biomass samples (20?20 cm) were collected randomly in June 2009, at the peak of biomass production. All species were classified into three strategy groups using Grime's (1979) C-S-R strategy types. The frequently detected humped-back relationship was valid for the relation of total biomass and species richness, but our results revealed other types of relationships for different plant strategies and biomass components. There was positive relationship between total biomass and proportion of competitors was detected, and negative relationship between total biomass and proportion of stress-tolerators. Low proportion of ruderals was detected at both low and high biomass levels. Species richness was affected positively by litter at low litter scores, but we found a negative litter effect from much lower scores than detected formerly (from 400 g/m2 ). Our study revealed that at the initial part of productivity gradient stress might be responsible for low species richness. Conversely, competition is crucial only at high levels of biomass. Litter shapes biomassspecies richness relationship along the whole productivity gradient.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
avar
C-S-R stratégiák
humped-back
kompetíció
produktivitás
stressz
competition
litter
productivity
stress
C-S-R strategies
Megjelenés:Botanikai Kozlemenyek. - 100 (2013), p. 47-59. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:PD 100192
OTKA
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM101573
Első szerző:Matus Gábor (botanikus)
Cím:Kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez / Matus Gábor, Aszalós Réka, Dorotovič Csilla, Hanyicska Martin, Hűvös-Récsi Annamária, Musicz László, Miglécz Tamás, Papp Mária, Schmotzer András, Török Péter, Valkó Orsolya, Vojtkó András, Hartmann Johanna, Takács Attila, Balogh Rebeka
Dátum:2019
ISSN:0006-8144 2415-9662
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Botanikai Közlemények. - 106 : 1 (2019), p. 71-112. -
További szerzők:Aszalós Réka Dorotovič Csilla Hanyicska Martin (1992-) (biotechnológus) Hűvös-Récsi Annamária Musicz László Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Schmotzer András Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Vojtkó András Hartmann Johanna Takács Attila (1989-) (biológus, botanikus) Aszalósné Balogh Rebeka (1994-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM005000
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Tájléptékű gyeprekonstrukció lösz és szik fűmag-keverékekkel a Hortobágyi Nemzeti Park (Egyek-Pusztakócs) területén / Török Péter, Deák Balázs, Vida Enikő, Lontay László, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész, Béla
Dátum:2008
Megjegyzések:Az utóbbi évtizedekben a természet- és tájvédelemben egyre nagyobb szerepet kapnak a tájléptékű rehabilitációs programok, melyek a faj- és élőhely- védelem mellett, fontos szerepet játszanak a biológiai sokféleség megőrzésében. Cikkünkben Egyek-Pusztakócs térségében (Hortobágy Nemzeti Park) zajló, az Európai Unió által támogatott visszagyepesítési program eredményeit mutatjuk be. Vizsgálatainkban arra kerestük a választ, hogy a visszaállítani kívánt gyepek vázfajait tartalmazó magkeverékek kiszórása hogyan hat a felhagyott lucernások szekunder szukcessziójára. Kutatásunk során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: (i) Hogyan befolyásolja alacsony fajgazdagságú (2-3 faj) magkeverék kiszórása a korai kolonizáló közösség diverzitását és fajkészletét? (ii) Milyen hatással van a magszórással történő gyepesítés a korai stádiumú növényközösségek fajainak fitomasszájára? (iii) Milyen gyors az átmenet a gyomok által dominált közösségek és az évelő füvek által dominált vegetáció között? Intenzív művelésű lucernások helyén 93,5 ha területen végeztünk magvetéses visszagyepesítést 2005 ben. A visszagyepesítés során kétféle, sziki és löszgyepi vázfajokat tartalmazó magkeveréket használtunk. A szik magkeverék Festuca pseudovina (67%), Poa angustifolia (33%) tartalmazott, míg a lösz magkeverék: Festuca rupicola (40%), Poa angustifolia (30%), Bromus inermis (30%) keverékéből állt. Mély szántást és vetőágy készítést követően 2005 őszén vetettük a magkeverékeket mintegy 25 kg/ha mennyiségben. A gyepesítés sikerességét állandó kvadrátok növényzetének felmérésével és fitomassza mintavétellel vizsgáltuk (2006. és 2007. június). A vetést követő évben a vegetációban dominánsak voltak rövid élettartamú fajok (Matricaria indodora, Capsella bursa-pastoris, Polygonum aviculare). Az évelő dominanciájú gyep kialakulása igen gyorsnak bizonyult. A vetett füvek már a gyepesítést követő második évben dominánssá váltak, kiszorítva a rövid élettartamú kétszikű fajokat. A vetett magkeverék fajai erőteljesen csökkentették a korai kolonizáló kétszikűek által dominált közösség fajszámát és diverzitását. Az átlagos fajszám mintegy felére, a kétszikűek átlagos fajszáma közel a harmadára csökkent. A visszagyepesedés folyamán elindult a fűavar felhalmozódás; 2007-ben minden területen szignifikánsan magasabb holt fitomassza tömeget találtunk. Ezzel szemben a kétszikű fitomassza tömege 2007-re mintegy két nagyságrenddel csökkent. Eredményeink jól mutatják, hogy a magvetéssel történő visszagyepesítés hatékony és gyors módszer a gyepek domináns fűállományának helyreállítására és a gyomok visszaszorítására. Azonban a helyreállítani kívánt társulásokat jellemző kísérő fajok visszatelepüléséhez további beavatkozások lehetnek szükségesek (kétszikű magkeverékkel történő felülvetés, szénaráhordás illetve legelő állat segítségével történő propagulum szállítás).
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gyeprekonstrukció
irányított szukcesszió
diverzitás
fitomassza
lucernás
Megjelenés:Botanikai Közlemények. - 95 : 1-2 (2008), p. 101-113. -
További szerzők:Deák Balázs (1978-) (biológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Lontay László (1976-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM084439
Első szerző:Tóth János Attila (ökológus)
Cím:40 éves a Síkfőkút Project / Tóth János Attila
Dátum:2013
ISSN:0006-8144 2415-9662
Megjegyzések:Jakucs Pál 1972-ben indította a Man and Biosphere (MAB) program keretében a Síkfőkút Project elnevezésű komplex bioszféra-kutatást egy hazai átlagos klímazonális cseres-tölgyes erdő hosszú távú ökológiai vizsgálatára. A 40 éves jubileum alkalmából a dolgozat áttekinti a hosszú távú ökológiai kutatás kialakulásának előzményeit, a kutatás célkitűzéseit, főbb korszakait, eredményeit, a projekt nemzetközi kapcsolatait és jelentőségét. The Síkfőkút Project site was established in 1972 by Pál Jakucs as part of the Man and the Biosphere (MAB) program for long term ecological research in a typical Hungarian climazonal sessile oak - turkey oak forest. For the 40 year jubilee, this paper gives a summary and overview about its establishment, goals, facilities, results, international connections, relationship to the International Long-Term Ecological Research (ILTER) network, and importance.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Síkfőkút Project
Jakucs Pál
klímaváltozás
DIRT
IBP
ILTER
tölgypusztulás
LTER-EUROPE
LTER-HU
MAB
oak decline
climate change
Megjelenés:Botanikai Kozlemenyek. - 100 : 1-2 (2013), p. 21-45. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM081457
Első szerző:Tóth Katalin (biológus)
Cím:A magbank szerepe a szikes gyepek diverzitásának fenntartásában a Hortobágyi Nemzeti Park területén / Tóth Katalin, Lukács Balázs András, Radócz Szilvia, Simon Edina
Dátum:2015
ISSN:0006-8144 2415-9662
Megjegyzések:A pannon szikes gyepek a Natura 2000 hálózatban kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyek. Megőrzésükért az Európai Unióban nagy felelősség hárul Magyarországra, mert hazánkban található az európai állományok 98%-a. Vizsgálatunkban a vertikális pozíció és a környezeti változók (nedvességtartalom, sótartalom, pH, humusz és kötöttség) szerepét tanulmányoztuk a felszín feletti vegetáció és a talajmagbank fajösszetételére. Három szikes gyeptípus (Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae; Puccinellietum limosae és Agrostio stoloniferae-Caricetum distantis) három állományát vizsg áltuk. A következő hipotéziseket teszteltük: (i) A magbank fajgazdagsága és sűrűsége a leginkább stresszelt gyeptípusban a legnagyobb, ahol a magbankból történő regenerációnak nagy szerepe van a fajgazdagság kialakításában. (ii) A higrofi tonok sűrűsége a magbankban növekszik az alacsonyabb térszintek felé haladva. Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált gyeptípusokban az átlagos magbank sűrűség 30000-50000 mag/m2 volt, ami magasabb, mint a legtöbb száraz gyepben. A vegetációban 39 fajt, míg a magbankban 50 fajt találtunk, ami arra utal, hogy a magbank alapvetően fontos szerepet játszik a szikes gyepek diverzitásának kialakításában. A legalacsonyabb fajgazdagságú és magsűrűségű magbankot az abiotikusan leginkább stresszelt gyeptípusokban tapasztaltuk, azonban itt volt a legnagyobb sűrűségű a halofi tonok magbankja. A Puccinellietum limosae gyepekben csak a Spergularia salina és a Juncus compressus rendelkezett számottevő magbankkal (legalább 1000?mag/m2 sűrűségben). A higrofi ton fajok többségének a legalacsonyabb térszínen fekvő gyeptípusban volt a legnagyobb sűrűségű magbankja. Az egyszikű fajok közül csak a Juncus compressus rendelkezett számottevő magbankkal (38619 mag/m2-ig). Eredményeink szerint a fűfajok többsége nem rendelkezett számottevő magbankkal, ezért a szikes gyepek fajainak regenerációja nem biztosított a helyi perzisztens magbankból.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
abiotikus stressz
halofiton
higrofiton
magkészlet
sótartalom
Megjelenés:Botanikai Kozlemenyek. - 102 : 1-2 (2015), p. 141-157. -
További szerzők:Lukács Balázs András (1979-) (ökológus) Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Simon Edina (1981-) (ökológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2.B-15/1/ KONV-2015-0001
TÁMOP
OTKA PD 100192
OTKA
OTKA PD 111807
OTKA
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM005002
Első szerző:Vida Enikő (biológus)
Cím:Gyepek létesítése mezőgazdasági művelés alól kivont területeken : a gyepesítés módszereinek áttekintése / Vida Enikő, Török Péter, Deák Balázs, Tóthmérész Béla
Dátum:2008
Megjegyzések:A gyeprekonstrukciós célú restaurációs ökológiai beavatkozások célja a természetes vagy természetközeli állapotú gyepek degradálódásának megállítása, a megmaradt gyepek területének növelése új gyepek létrehozása révén. Ehhez számos technikai lehetőséget dolgoztak ki, melyeket a továbbiakban áttekintünk, komplexen megvizsgálva a természetvédelmi célú rekonstrukciós vizsgálatokban való használhatóságukat. A gyepesítés támaszkodhat a spontán módon zajló szekunder szukcesszióra, amely megfelelő mennyiségű lokális magforrás esetén hatásos; propagulum-források hiányában azonban lassú, és bizonytalan kimenetelű. A gyepesítés történhet kaszált fű-, illetve szénaráhordással, mellyel nagy mennyiségű, de változó, nehezen meghatározható összetételű propagulumot vihetünk be a területre. A gyepek kialakítása történhet a célfajok magjainak különböző diverzitású magkeverékek formájában történő vetésével is. A szénaráhordás és a magkeverékek vetése viszonylag olcsó és kevés munkabefektetést igényel; a referenciaterületet sem károsítjuk. Gyepterületek létesítése természetközeli állapotú gyepek feltalajának áthelyezésével is történhet. Ez drága és igen munkaigényes megoldás, amely a referenciaterület sérülésével is jár. A visszagyepesítés során alkalmazott módszer kiválasztása függ az adott terület tulajdonságaitól (pl. korábban jellemző közösség, korábbi kezelések típusai, degradáltság mértéke), a gyepesítés céljától (pl. új gyepterület létrehozása, diverzitás növelése) valamint a rendelkezésre álló anyagi és technikai feltételektől (pl. megfelelő géppark).
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
restaurációs ökológia
spontán szukcesszió
magkeverék vetés
szénaráhordás
visszagyepesítés
Megjelenés:Botanikai Közlemények. - 95 : (1-2) (2008), p. 115-125. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.