CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM093526
Első szerző:Bálint Piroska
Cím:Fitomassza dinamika homoki gyepek szekunder szukcessziója során / Bálint Piroska, Balogh Nóra, Kelbert Bernadett, Radócz Szilvia, Tóth Katalin
Dátum:2014
ISSN:1785-2498
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Gyepgazdálkodási Közlemények. - 1-2 (2014), p. 3-10. -
További szerzők:Balogh Nóra (1990-) (okleveles környezetkutató) Kelbert Bernadett Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Tóth Katalin (1988-) (biológus)
Pályázati támogatás:PD 100 192
OTKA
PD 111 807
OTKA
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM081374
Első szerző:Godó Laura (biológus, ökológus)
Cím:Városi gyepes területek szerepe a faji sokféleség fenntartásában / Godó Laura, Hüse Bernadett
Dátum:2016
ISSN:1785-2498
Megjegyzések:Az elmúlt évezredek során az urbanizáció jelentősen átalakította a természetes ökoszisztémákat, miközben új, mesterséges élőhelyek jöttek létre. Az élőhelyek eltűnése és az abiotikus környezet változásai jelentős hatással vannak a városi biodiverzitásra. Kutatásunk során három városi élőhelytípusban (városi telkeken, városi parkokban és városszéli gyepekben) vizsgáltuk a vegetáció összetételét. A vizsgálati területeink Debrecen városában találhatóak, és minden területet féltermészetes gyepekre és zavarástűrő közösségekre jellemző fajok jellemeztek. Minden élőhelytípusból öt területet mértünk fel, területenként öt darab 5?5 méteres kvadrátban jegyeztük fel a vegetációban jelen lévő fajokat és azok borítását. Az alábbi hipotéziseket teszteltük: (1) a városközpontra jellemző élőhelyeken (városi parkok) a fajszám és Shannon-diverzitás alacsonyabb, míg a gyom- és a zavarástűrő fajok aránya magasabb, mint a perifériális élőhelyeken (városi telkek és városszéli gyepek), (2) a meleg- és tápanyagigényes fajok aránya magasabb, míg a nedvességigényes fajok aránya alacsonyabb a városközpontra jellemző élőhelyeken, (3) a homogenizációs hipotézis alapján a kozmopolita és idegenhonos fajok arányának növekedése és a természetes flóra elemeinek csökkenése tapasztalható a városközpontokra jellemző élőhelyeken. Eredményeink alapján a városi élőhelyek fajösszetételét jelentősen befolyásolják a specifikus zavarások és az adott élőhely története. A leginkább városias élőhelyek, a városi parkok rendelkeztek a legalacsonyabb fajszámmal és Shannondiverzitással. A gyomok és zavarástűrő fajok aránya a városközpontban volt a legmagasabb a nagymértékű taposás és talajbolygatás következtében. A szárazságtűrő fajok nagyobb arányban voltak jelen a városközpontban, mint a városszéli gyepben, melynek oka a belvárosi területek sűrű csatornázottsága. A nitrogénigényes fajok aránya alacsonyabb volt a városi parkokban és a városszéli gyepekben, mint a városi telkeken, valószínűleg az élőhelyekre jellemző recens talajbolygatás miatt. Az idegenhonos fajok aránya, bár jelentős különbség volt tapasztalható a két élőhely zavartságában, mind a városi telkeken, mind a városszéli gyepekben magas volt. A kozmopolita fajok aránya jelentősen nagyobb volt a városi parkokban, mint a városszéli gyepekben vagy a városi telkeken. Az idegenhonos és kozmopolita fajok magas aránya a folyamatos emberi zavarással együtt kompetíciós hátrányba szorítja az őshonos fajokat, ebből következően ezen fajok aránya volt a legalacsonyabb a városközpontban. Annak ellenére, hogy a vizsgált városi élőhelyek nem járulnak hozzá jelentősen a ritka és veszélyeztetett fajok megőrzéséhez, nélkülözhetetlen szerepük van a fennmaradt gyepi vegetáció fenntartásában az intenzíven használt tájakban.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kozmopolita
ökológiai indikáció
köztes zavarás hipotézis
homogenizációs hipotézis
Megjelenés:Gyepgazdálkodási Közlemények. - 14 : 2 (2016), p. 3-11. -
További szerzők:Hüse Bernadett (1982-) (biológus)
Pályázati támogatás:OTKA-116639
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM093528
Első szerző:Kiss Réka (biológus, ökológus)
Cím:Eltérő kezelési típusok alkalmazása kékperjés láprétek fenntartására / Kiss Réka, László Szabina, Tóth Katalin, Balogh Nóra, Godó Laura, Körmöczi Zsófia, Radócz Szilvia, Lukács Katalin
Dátum:2018
ISSN:1785-2498
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Gyepgazdálkodási Közlemények. - 16 : 1 (2018), p. 19-24. -
További szerzők:László Szabina Tóth Katalin (1988-) (biológus) Balogh Nóra (1990-) (okleveles környezetkutató) Godó Laura (1992-) (biológus, ökológus) Körmöczi Zsófia Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Lukács Katalin (1993-) (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM073289
Első szerző:Kiss Réka (biológus, ökológus)
Cím:A fitomassza szerepe a Létavértesi Falurét fajgazdagságának fenntartásában / Kiss Réka, Lukács Katalin, Godó Laura, Radócz Szilvia, Körmöczi Zsófia, Tóth Katalin
Dátum:2017
ISSN:1785-2498
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
láprét
biomassza
diverzitás
kaszálás
Megjelenés:Gyepgazdálkodási Közlemények. - 15 (2017), p. 23-28. -
További szerzők:Lukács Katalin Godó Laura (1992-) (biológus, ökológus) Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Körmöczi Zsófia Tóth Katalin
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM090461
Első szerző:Kovácsné Koncz Nóra (agrármérnök, biológus)
Cím:Extenzív és intenzív húsmarha legeltetés természetvédelmi szempontú összehasonlító vizsgálata hortobágyi mélyfekvésű gyepekben / Kovácsné Koncz Nóra, Tóth Katalin, Radócz Szilvia, Béri Béla
Dátum:2017
ISSN:1785-2498
Megjegyzések:A szikes puszták megfelelő állapotának és biológiai sokféleségének fenntartásában, a gyepterületek természeti értékeinek megóvásában a legelő állatoknak igen jelentős szerepe van. A legelés általános hatásain túl a természetvédelemnek különösen fontos, hogy milyen sajátosságai vannak az egyes állatfajok, sőt fajták legelésének, mivel ezek jelentős különbségeket mutathatnak mind a növényzetre, mind a talajra kifejtett hatásukban. Vizsgálatunkban két hortobágyi mintaterület (Pap-ere és Zám-puszta) szarvasmarha legelőit hasonlítottuk össze természetvédelmi szempontok alapján. A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Zámon intenzív, vegyes genotípusú szarvasmarhafajtákkal, míg Pap-erén az őshonos extenzív magyar szürkével legeltetnek. A vegetáció felvételeket 2016 májusában készítettük el. A két területen összesen 40 db 2?2 méteres kvadrátban végeztük el a fajok borításbecslését nedves szikes mocsarakban és szárazabb szikes rétekben. Kérdésünk az volt, hogy a két különböző szarvasmarhafajta legeltetése, illetve a legeltetés felhagyása hogyan hat a vizsgált vegetáció típusok természetességére. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon (2000) szerint, a szociális magatartástípusok (SZMT) értékelést pedig Borhidi (1995) alapján végeztük. A vizsgálatok során megállapítható, hogy a szarvasmarha legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő volt. A nedves szikes mocsarakban nagyobb mértékű változásokat figyeltünk meg az egyes növénycsoportok borításában a legelés-intenzitás változásának hatására, mint a szárazabb szikes réteken. Minden vizsgált élőhelyen az edafikus körülményekre jellemző pázsitfű- és sásfajok voltak a dominánsak. A legeltetés hatására a legtöbb területen nőtt ezen fajok borítása, ami hozzájárul a gyep záródásához és a gyom- és ruderális kompetítor fajok visszaszorításához, amelyek minden területen csak kis borítással fordultak elő. Eredményeink alapján mind az extenzív, mind az intenzív húsmarha legeltetés alkalmas a vizsgált élőhelyek természetvédelmi kezelésére.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
természetvédelem
hagyományos legeltetés
extenzív és intenzív szarvasmarhafajták
szikes gyepek
Megjelenés:Gyepgazdálkodási Közlemények. - 15 : 1 (2017), p. 39-47. -
További szerzők:Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM059847
Első szerző:Miglécz Tamás (biológus ökológus)
Cím:Magkeverékek fejlesztése fajgazdag szőlősorköz-takarónövényzethez / Miglécz Tamás, Donkó Ádám, Török Péter, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Tóth Katalin, Drexler Dóra, Tóthmérész Béla
Dátum:2013
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Gyepgazdálkodási Közlemények. - 2013 : 1-2 (2013), p. 37-42. -
További szerzők:Donkó Ádám (1988-) (agrármérnök) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Tóth Katalin (1988-) (biológus) Drexler Dóra (1981-) (agrármérnök) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM059846
Első szerző:Tóth Katalin (biológus)
Cím:Biomassza-fajgazdagság kapcsolatok vizsgálata szikes gyepekben és vizes élőhelyeken / Tóth Katalin
Dátum:2012
ISSN:1785-2498
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Gyepgazdálkodási Közlemények. - 2012 : 1-2 (2012), p. 57-61. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.