CCL

Összesen 30 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM001351
Első szerző:Arany Ildikó
Cím:Vadkizárás hatásának vizsgálata egy déli-bükki endemikus erdőtársulásban: kompozíció, produktivitás és virágzási siker / Arany Ildikó, Török Péter, Aszalós Réka, Matus Gábor
Dátum:2007
Megjegyzések:Egy délkeleti-bükki dolomit tölgyesben (Cirsio-Quercetum) hosszú távú vadkizárási kísérlet indult 1991-ben, két állandó kvadrát (bekerített, legelt) kijelölésével. 2004 júliusában kvadrátonként 12 db 1-1 m-es állandó kiskvadrát fajlistáját és a fajok virágzó hajtásszámát jegyeztük fel, majd augusztusban 12-12 db 25-25 cm-es területről föld feletti fitomassza-mintát vettünk. Az élő és holt fitomassza mennyisége egyaránt szignifikánsan magasabbnak bizonyult a vadkizárt területen. Az átlagfajszám és az évelők gyakorisága magasabb, az egyévesek gyakorisága alacsonyabb volt a vadkizárt területen. Az elkerített terület gyepszintjének produktivitása és a legtöbb faj virágzási sikere nőtt. A kizárást követően a természetvédelmi szempontból értékes fajok szaporodási esélyei növekedtek. A degradációtűrő gyenge kompetítor egyéves fajok, és a mérgező Vincetoxicum hirundinaria virágzási sikere viszont jelentősen csökkent.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
vadkizárás
virágzási siker
fitomassza
legelés
Cirsio-Quercetum
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények 13 (2007), p. 81-92. -
További szerzők:Aszalós Réka Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Matus Gábor (1968-) (botanikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM015583
Első szerző:Árnyas Ervin (biológus-ökológus)
Cím:Lepkefaunisztikai vizsgálatok fénycsapdás gyűjtéssel az Aggteleki Nemzeti Parkban / Árnyas Ervin, Szabó Sándor, Tóthmérész Béla, Varga Zoltán
Dátum:2004
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Fénycsapda
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 11 (2004), p. 319-328. -
További szerzők:Szabó Sándor (1956-) (zoológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Varga Zoltán (1939-) (professor emeritus, evolúcióbiológus, zoológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM078502
Első szerző:Balogh Nóra (okleveles környezetkutató)
Cím:Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája / Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Molnár Zsolt, Vadász Csaba, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Antal Károly, Tüdősné Budai Júlia, Kelemen András
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A legelők megfelelő minőségének hosszútávú fenntartása szempontjából fontos ismernünk az elfogyasztott fitomassza mennyiségét és az állatok legeléspreferenciáját. Kutatásunkban turjánvidéki rétsztyeppeken vizsgáltuk a fitomassza frakciók fogyását és azt, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező növényeket kedvelnek a marhák. A vizsgált gyep két területre (legelési egységre) volt osztva, az egyik terület a vizsgálat évében a mintavétel időpontjáig (június közepe) még nem volt legeltetve (kontroll), a másikat a vizsgálatot megelőzően három hónapig legeltették. Mindkét területen 70 db, 20-20 cm-es fitomassza mintát vettünk, melyeket fajonként szétválogattunk, különválogattuk az avart és a mohát is. A legeléspreferencia jelleg alapú elemzése során a 29 leggyakoribb fajt vizsgáltuk. A marhák a mohát és az avart csak kis mértékben fogyasztották, ezzel szemben az élő fitomassza 65%-át elfogyasztották, a kétszikűeket és az egyszikűeket hasonló arányban. Két levéltulajdonság mutatott szignifikáns összefüggést a legeléspreferenciával: a nagyobb fajlagos levélterületű és a magasabb nitrogéntartalmú fajokat kedvelték leginkább. Eredményeink alapján látható, hogy a legeltetéssel való területkezelés hosszú távú tervezését segíti a növényzet biomasszájának mérése, illetve a növények tápértékének becslése, amelynek jó indikátora néhány egyszerűen mérhető növényi tulajdonság, mint amilyen a fajlagos levélterület.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
avar
fitomassza
funkcionális jellegek
rétsztyepp
szelektív legelés
tápérték
területkezelés
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 15-24. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Molnár Zsolt (biológus) Vadász Csaba Tóth Edina (1990-) (biológus) Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Sonkoly Judit (1989-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Antal Károly (1956-) (kémikus) Budai Júlia (1986-) (okleveles környezetkutató) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-111807
OTKA
NKFI FK 124404 (VO)
Egyéb
NKFI KH 126476 (VO)
Egyéb
OTKA K 116239 (TB)
OTKA
NKFI KH 12647 (TB)
Egyéb
NKFIH K 119225 (TP)
Egyéb
NKFI PD 124548 (MT)
Egyéb
OTKA PD 115627 (DB)
OTKA
Bolyai János Ösztöndíj (DB, VO)
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-151
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-160 OV (DB, VO)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM001366
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában / Deák Balázs, Tóthmérész Béla
Dátum:2007
Megjegyzések:A kaszálás hatásait vizsgáltuk egypelyvás csetkákás (Bolboschoenetum maritimi eleochariosum) társulás kaszált, öt éve felhagyott és kaszálatlan állományaiban a Hortobágyi Nemzeti Parkban, Nyírőlapos pusztán. A kaszálás csökkentette az Elymus repens dominanciáját. A hemikryptofiták fajszáma jelentősen növekedett a kaszálással, oly módon, hogy növekedésük nem szorította vissza a kétszíkűeket. A kaszálás és az ezzel járó holt biomassza csökkenés növelte a szikesekre jellemző therofiták fajszámát és relatív borításértékeiket. A kaszálás növelte a specialisták fajszámát és csökkentette a ruderális kompetítorok borítását.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
fajgazdagság
nedves sziki gyep
életformák
szociális magatartási típusok
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények 13 (2007), p. 179-186. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM018617
Első szerző:Déri Eszter
Cím:A földhasználat-változás hatásai az ízeltlábú együttesekre Egyek-Pusztakócson / Déri Eszter, Horváth Roland, Magura Tibor, Ködöböcz Viktor, Kisfali Máté, Ruff Gábor, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Globenet
zavarás
diverzitás
guild típus
élőhely-igény
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 246-256. -
További szerzők:Horváth Roland (1974-) (biológus-ökológus) Magura Tibor (1969-) (ökológus) Ködöböcz Viktor Kisfali Máté (1983-) (biológus) Ruff Gábor Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM018616
Első szerző:Déri Eszter
Cím:Természetvédelmi stratégiák alkalmazása a Hortobágyon: az egyek-pusztakócsi LIFE-Nature program eredményei / Déri Eszter, Lengyel Szabolcs, Lontay László, Deák Balázs, Török Péter, Magura Tibor, Horváth Roland, Kisfali Máté, Ruff Gábor, Tóthmérész Béla
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Globenet
zavarás
diverzitás
guild típus
élőhely-igény
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 89-102. -
További szerzők:Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Lontay László (1976-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Magura Tibor (1969-) (ökológus) Horváth Roland (1974-) (biológus-ökológus) Kisfali Máté (1983-) (biológus) Ruff Gábor Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM099923
Első szerző:Godó Laura (biológus, ökológus)
Cím:A legelés léptékfüggő hatásai szikes- és homoki gyepek fajgazdagságára / Godó Laura
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Az extenzíven kezelt legelőknek jelentős szerepe van a gyepi biodiverzitás fenntartásában. Vizsgálatunkban a legelés léptékfüggő hatásait vizsgáltuk két szikes és egy homoki gyepi közösség fajgazdagságára és fajösszetételére. Gyeptípusonként öt extenzíven legelt és öt kezeletlen mintavételi helyen, egymásba ágyazott kvadrátok sorozatával mértük fel a növényzetet. Kimutattuk, hogy a legelés hatása eltérő a homoki és a szikes gyeptípusokban, és kis léptékben is jelentősen befolyásolja a fajgazdagságot. A szikes gyepekben a fajgazdagság kezeléstől függetlenül nőtt a kvadrátméretek növekedésével, illetve magasabb volt a legeltetett területeken. A specialista fajok száma is a legeltetett területeken volt magasabb. A homoki gyepekben a specialisták fajgazdagsága jelentősen lecsökkent, a gyomoké megnőtt a legelés hatására. Eredményeinkre alapozva, a közepes intenzitású, tradicionális legeltetés alkalmas lehet a szikes gyepek fajgazdagságának megőrzésére, míg a homoki gyepekben a kevésbé intenzív vagy rövidebb időtartamú legeltetést javasoljuk.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
gyepkezelés
gyepi specialista fajok
gyomok
legelő
kvadrátméret
térbeli heterogenitás
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 24 (2018), p. 75-84. -
Pályázati támogatás:PD 115627
OTKA
PD 111807
OTKA
K 116639
OTKA
NKFIH K 119225
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM043538
Első szerző:Horváth Roland (biológus-ökológus)
Cím:Az urbanizáció hatása erdei talajlakó pókokra / Horváth Roland
Dátum:2012
Megjegyzések:Az urbanizáció talajlakó pókokra gyakorolt hatását egy városon kívüli erdő, kertvárosi erdő és belvárosi park élőhelygrádiens mentén vizsgáltam Debrecenben, 2009-ben. A gyűjtések talajcsapdával történtek április közepétől október végéig kéthetenkénti gyakorisággal. Az alábbi 4 gyakran alkalmazott hipotézist teszteltem: növekvő zavarási hipotézis, mátrix faj hipotézis, opportunista faj hipotézis, és élőhely specialista hipotézis. Mivel az urbanizáció következtében a városi erdőfoltok szárazabbá és nyíltabbá válnak, ezért további két hipotézist is teszteltem: a szárazságkedvelő fajok és a fénykedvelő fajok száma a városi mintavételi helyeken lesz a legnagyobb. Az eredmények azt mutatták, hogy a növekvő zavarási hipotézissel ellentétben a teljes fajszám szignifikánsan növekedett a városi élőhely felé. Mivel a mátrix (nyílt élőhelyhez kötődő) és a generalista fajok száma is nagyobb volt a városi parkban, mint a városon kívüli és a kertvárosi élőhelyen, ezért az eredmények megerősítették a mártix és opportunista faj hipotézist. Az erdei specialista fajok száma szignifikánsan nagyobb volt a kertvárosi élőhelyen. A szárazságkedvelő és a fénykedvelő fajok száma a városi élőhelyen volt a legnagyobb, ami igazolta a szárazságkedvelő és a fénykedvelő fajok hipotézisét.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
GlobeNet
Urbanizációs grádiens
Ökológiai igény
Fénykedvelő fajok
Szárazságkedvelő fajok
Egészség- és Környezettudomány
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 18 (2012), p. 224-233. -
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Kvantitatív ökológiai kutatások
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM094472
Első szerző:Koncz Gábor (biológus, immunológus)
Cím:Egy cseres-tölgyes állomány (Síkfőkút, Bükk-hegység) magbankja és szerepe a lágyszárú szint regenerálódásában / Koncz Gábor, Papp Mária, Török Péter, Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Matus Gábor
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Síkfőkúton a hetvenes évek végétől közel egy évtizedig tartó tölgypusztulás átalakította az erdő struktúráját. A lágyszárú növényzet borítása 1973-ban átlagosan 21% volt. Ez 1988-ra 6%-ra csökkent és azóta sem emelkedett 8% fölé. Célkitűzésünk volt megvizsgálni, hogy az erdő magbankja milyen sűrűségű és fajszámú,mi lyen mértékben hasonlít a föld feletti vegetációhoz. Az erdő magbankját csíráztatásos módszerrel megvizsgáltuk. A magbankot alacsony sűrűségűnek találtuk (kb. 1270 db/m2). Talajmintáinkból 33 faj 314 egyede csírázott. A föld feletti vegetáció és a magkészlet közötti hasonlóság (Srensen-index) 44%. A magkészletben a degradációt jelző fajok magvai vannak többségben. A magvak 99%-a a rövid-távú és hosszú-távú perzisztens kategóriába tartozik. A ruderális fajok magvainak több mint 86%-a hosszú-távú perzisztens, ezek közé tartozik a legnagyobb magszámmal szereplő Chenopodium polyspermum. Eredményeink azt mutatják, hogy a tölgyesekre jellemző lágyszárúak alacsony sűrűségű tranziens és rövid-távú perzisztens magbankot képeznek (mintegy 120 db/m2). The tree decay started in the 80's restructured the forest of the Síkfőkút Project The cover of the shrub layer increased, while the herb's cover decreased. The herb layer cover was 21% in 1973. This decreased to 6% by 1988, and it remained under 8%. We examined the herb seed bank of the forest with germination method. Our objective was to answer how dense was the seed bank of the forest, what was the similarity to the vegetation and what role plays in the regeneration of the forest herb layer. We found relatively low seed bank density with ca. 1270 seed/m?. There were 314 individuals of 33 species germinated from the seed concentrated soil samples. The similarity (Srenson-index) between the aboveground and belowground vegetation was 44%. The 80% of seeds was ruderal in the soil samples. 86% of them were long-term persistent. The most frequent was the Chenopodium polyspermum, probably reflecting the agricultural activity near the area. Our results suggest that the forest herb species form a low dense transient and short-term persistent seed bank (ca.120 seeds/m?).
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
vegetáció dinamika
erdei lágyszárúak
csíráztatás
magperzisztencia
magsűrűség
talaj magbank
vegetation dynamic
forest herbs
germination
seed-persistence
seed density
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 304-315. -
További szerzők:Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kotroczó Zsolt (1975-) (biológus, ökológus) Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Matus Gábor (1968-) (botanikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM057684
Első szerző:Kotroczó Zsolt (biológus, ökológus)
Cím:Talajlégzés vizsgálatok tartamhatású avarmanipulációs modellkísérletben / Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Veres Zsuzsa, Vasenszki Tamás, L. Halász Judit, Koncz Gábor, Papp Mária, Tóth János Attila
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Síkfőkút Project meteorológiai adatsorai azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben az erdő melegebbé és szárazabbá vált és ezzel párhuzamosan a talaj éves átlaghőmérséklete is növekedett. Az avarmanipulációs (DIRT) (Detritus Input and Removal Treatments) modellkísérleteinkben a hőmérsékleti adatokat és a talaj széndioxid-kibocsátó kapacitását vizsgáltuk. A felmelegedési időszakban a melegebb talajban a szerves anyagok bomlása felgyorsul és így a talajból több CO2 áramlik ki, ami tovább fokozhatja az üvegházhatást. Méréseink alapján megállapítottuk, hogy a talaj hőmérsékletének növekedésével a talaj CO2-C kiáramlás minden általunk alkalmazott kezelésnél növekvő tendenciát mutat. Azok a kezelések különböztek szignifikánsan (p< 0,05) a kontrolltól, ahol teljesen megvontuk a talaj feletti és talaj alatti avart, illetve szervesanyag bejutást. Eredményeink azt mutatják, hogy a síkfőkúti cseres-tölgyes erdőben 2 ?C-os talaj-átlaghőmérséklet emelkedés hatására 21%-os talajlégzés növekedés következik be. Ha a felmelegedés következtében csökken az erdők avarprodukciója, akkor a nyári időszakban, az erdőtalaj havi átlaghőmérséklete a felső 10 cm-es rétegben megközelítőleg 0,5-1 C-al emelkedik, a téli időszakban pedig kb. 1 C-kal csökken.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
erdőtalajok szerves-anyaga
CO2
felmelegedés
széndioxid-kibocsátás
cseres-tölgyes erdő
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 328-337. -
További szerzők:Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Veres Zsuzsa (1984-) (környezetkutató) Vasenszki Tamás Halász Judit, L. Koncz Gábor (1984-) (biológus) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Tóth János Attila (1945-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM007362
Első szerző:Kotroczó Zsolt (biológus, ökológus)
Cím:A síkfőkúti cseres-tölgyes fafaj-összetételének és struktúrájánek hosszú távú változásai / Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Koncz Gábor, Papp Mária, Richard D. Bowden, Tóth János Attila
Dátum:2007
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani Tanszéke 1972-ben egy cserestölgyes erdőtársulásban (Quercetum petraeae-cerris) ökológiai kutatást indított. A mérésekkel kimutatott éghajlati változások, kombinálódva más faktorokkal, elsősorban az 1980-as évek járványszerű tölgypusztulásával az eltelt időszakban átalakították az erdő fafaj-összetételét és struktúráját. Az erdő alaphektárában 1973-ban végzett faszint struktúra felmérés eredményei, mint referencia adatok, lehetőséget adtak számunkra, hogy azokat a 2004-ben megismételt felmérés eredményeivel összevetve bemutathassuk a több mint 30 év alatt történt változásokat. Az alaphektárban a Quercus petraea (Mattuschka) Liebl. (1784) egyedek közel 70 %-a elpusztult. A mediterrán elterjedésű Quercus cerris L. (1753) fák száradása jóval kisebb mértékű, csupán 16 % körüli volt. A kipusztult fákat más fafajok feltörekvő egyedi pótolták. A kiritkult lombkorona szint alatt egy második szint alakult ki, melyet jelenleg elsősorban 10 -13 méter magas Acer campestre L. (1753) egyedek alkotnak. Mellette Acer tataricum L. (1753), Cerasus avium L. Moench. (1794) és Carpinus betulus L. (1753) egyedek is fává nőttek a magas cserjeszintből.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
cseres-tölgyes
erdőszerkezet változás
juharosodás
diverzitás növekedés
regenerálódás
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények 13 (2007), p. 93-100. -
További szerzők:Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Koncz Gábor (1984-) (biológus) D. Bowden, Richard Tóth János Attila (1945-) (ökológus) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM079287
Első szerző:Kovácsné Koncz Nóra (agrármérnök, biológus)
Cím:Extenzív és intenzív húsmarha fajták legelésének a hatása szikes gyepek növényzetére / Kovácsné Koncz Nóra, Posta János, Tóth Katalin, Radócz Szilvia, Béri Béla
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A szikes gyepek megfelelő állapotban való fenntartása, hozamuk és sokféleségük megőrzése nem csak a természetvédelem, hanem a gazdálkodás szempontjából is fontos. Vizsgálatunkban összevetettük a kisebb intenzitású és az emelt állatlétszámú legeltetés illetve a legelés kizárás növényzetre gyakorolt hatásait nedves szikes mocsárréten és szárazabb szikes réten, a Hortobágyi Nemzeti Park területén. A vizsgálatok során összesen 40 kvadrátot elemeztünk extenzív húsmarhával (magyar szürke szarvasmarha) és vegyes genotípusú intenzív húsmarhával legeltetett és nem legeltetett mintaterületeken. Kimutattuk, hogy a legeltetés jelentősen befolyásolta a fajgazdagságot. A legnagyobb fajszámot a 3. évben a két éven át emelt állatlétszámmal legeltetett területeken, a legkisebbet a kontrollnál kaptuk. Az aljfüvek, és a pillangósok borítása jelentősen emelkedett a legelés intenzitás növekedésével. A legelésnek eltérő hatása volt az egyes élőhely típusokon. A szárazabb szikes réten nagyobb fajszámot találtunk, mint a szikes mocsáron. Továbbá megállapítottuk, hogy az extenzív húsmarhával való legeltetés alkalmas mind a szárazabb, mind a nedvesebb szikes élőhelyek kezelésére. Az intenzív húsmarha jóval alacsonyabb fajszámot tart fenn a mocsáron, mint a magyar szürke, viszont a szikes réten szintén alkalmasnak találtuk a szikes élőhelyek kezelésére.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok konferenciacikk
mélyfekvésű legelők
alacsony intenzitás
közepes intenzitás
különböző húsmarhafajták
Hortobágy
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 114-123. -
További szerzők:Posta János (1978-) (informatika tanár, agrármérnök) Tóth Katalin Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
NKFI KH 146476
egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3