CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM076377
035-os BibID:(Scopus)85058890268
Első szerző:Buró Botond (geográfus)
Cím:Megjegyzések Kalmár János, Kuti László, Kátai János, Figler Renáta és Füleky György: Kovárványcsíkok képződése a Nyírség homoktalajában című tanulmányához / Buró Botond, Lóki József, Négyesi Gábor, Novák Tibor József
Dátum:2018
ISSN:0002-1873 1588-2713
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok hozzászólás
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 67 : 2 (2018), p. 245-252. -
További szerzők:Lóki József (1946-) (geográfus) Négyesi Gábor (1980-) (geográfus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM019392
035-os BibID:(Scopus)79959661638
Első szerző:Farsang Andrea (geográfus)
Cím:Csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyag-áthalmozódásának becslése szélcsatorna-kísérletekkel / Farsang Andrea, Szatmári József, Négyesi Gábor, Bartus Máté, Bartha Károly
Dátum:2011
ISSN:0002-1873 1588-2713
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
szélerózió
szélcsatorna
tápanyagveszteség
csernozjom talaj
Megjelenés:Agrokémia és talajtan. - 60 : 1 (2011), p. 87-102. -
További szerzők:Szatmári József Négyesi Gábor (1980-) (geográfus) Bartus Máté Bartha Károly
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM076375
035-os BibID:(Scopus)85058876235
Első szerző:Négyesi Gábor (geográfus)
Cím:Az erodálhatósági faktor (EF) alkalmazásának lehetőségei nyírségi talajok példáján / Négyesi, Gábor
Dátum:2018
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:A talajok szélerózióval szembeni érzékenységének egyik gyakran használt mérőszáma az erodálhatósági faktor, amelynek mérését többféle módszerrel is el lehet végezni. Mivel e mérőszám hazai használhatóságának vizsgálata eddig még nem történt meg, ezért munkánk alapvető célja annak megválaszolása volt, hogy hazai talajok esetében mennyire használható ez az érték, valamint, hogy a vizsgált talajtulajdonságok milyen mértékben és milyen irányban hatnak az EF-index értékének változására. Vizsgáltuk továbbá azt is, hogy az amerikai talajokra kidolgozott, az EF- index becslését lehetővé tevő egyenlet adaptálható-e hazai talajok esetén. Az EF-index meghatározásához szitarázó gépet, a kapott adatok feldolgozásához, valamint a vizsgált paraméterek közötti kapcsolatok feltárásához statisztikai módszereket használtunk. A mérések eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a vizsgált nyírségi talajminták kb. 50%-a az erősen veszélyeztetett kategóriába tartozik. Az EF értékét legerőteljesebben a talajok mechanikai összetétele, kisebb mértékben pedig a szervesanyag- és CaCO3-tartalma befolyásolta. A kapcsolat minden esetben szignifikáns volt. Elemzéseinkkel az is kimutatható volt, hogy a vizsgált nyírségi talajok esetében a FRYREAR et al., által kidolgozott egyenlet nem alkalmas arra, hogy kielégítően becsülje a talajokra jellemző EF- index értékét.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Nyírség
szélerózió
erodálhatósági faktor
száraz szitálás
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 67 : 2 (2018), p. 197-210. -
Pályázati támogatás:KH126725
OTKA
PD 115803
OTKA
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM081246
035-os BibID:(Scopus)84999099025
Első szerző:Pető Ákos
Cím:Adatok a Bán-halom környezettörténeti és régészeti talajtani vizsgálatához / Pető Ákos, Baklanov Szandra, Tóth Csaba, Tóth Albert, Barczi Attila
Dátum:2016
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:A kunhalmok az eurázsiai sztyeppe öv síkvidéki tájának emberalkotta formakincsei. A halmok építésekor az azt létrehozó ember eltemette és ezáltal konzerválta a korabeli táj egyik legfontosabb "olvasókönyvét", a járószint talajtakaróját. Az egykori tudatos emberi cselekvés - azaz különböző céllal létesített halmok megépítésének - kiemelten fontos mellékterméke, hogy a halmok alatti terület korabeli talajtakarója izolálódott a környezeti hatásoktól és ezáltal megőrződött. Tanulmányunkban a Szolnok-Túri-síkon található Bán-halmon végzett geomorfológiai, botanikai, talaj- és rétegtani eredményeket foglaljuk össze, illetve egészítjük ki az eltemetett paleotalaj mintáin végzett fitolitelemzés eredményeivel. A növényi opálszemcsék ellenálló képessége - egyéb mikro- és makroszkopikus, szervesanyagú növényi eredetű maradvánnyal szemben - lehetőséget ad a fitolitelemzés módszerének széleskörű paleoökológiai alkalmazására. A növényi szövetből történő feltáródásukat követően még hosszú ideig extrém körülmények között is fennmaradnak a befoglaló közegükben: megőrzik a képződési körülményeikre jellemző formájukat, anatómiai származásukra vonatkozó tulajdonságukat, textúrájukat. Ezzel megteremtik a lehetőségét, hogy a fitolitkutatás a paleoökológia és paleotalajtan tudományában, mint önálló kutatási irányzat szerepet kapjon. A növényi opálszemcsék a talajok fejlődéstörténetének hírmondói is egyben, így a megfelelő peremfeltételek teljesülése esetén egy-egy talajszelvény képződését is jellemezhetjük a módszer felhasználásával. A Bán-halom rétegtani vizsgálatát a halmon végzett sekélyföldtani fúrás által szolgáltatott fúrómagok morfológiai, illetve alapvető laboratóriumi vizsgálatai alapján lehet felvázolni. Eszerint a halom palástját adó recens talajképződmény alatt legalább négy, morfológiailag jól elkülönülő kultúrréteg helyezkedik el, amely alatt 470 cm-es relatív mélységben található az építés előtti járószint, azaz az eltemetett paleotalaj felszíne. Az eltemetett talaj Ap- és részben Bp-szintjéből, valamint a paleotalaj és - kronológiai értelemben - az első kultúrréteg (K1) határrétegéből 10 cm-es mintázási intervallummal gyűjtött talajminták fitolitelemzése szerint a Bán-halom építése előtti környezetet erős felszínbolygatás érthette. Ellentétben a temetkezési dombokon (kurgánokon) végzett - hasonló metodikájú - vizsgálatokkal, jelen esetben feltételezzük a halom alatti terület korábbi használatba vételét, a megtelepedést. Ennek egyik legfontosabb bizonyítéka a gabonák egykori jelenlétére utaló fitolit morfotípusok megjelenése a mintákban. Mindemellett az eltemetett paleotalaj morfotípus spektruma azt támasztja alá, hogy a halom építési pontjának környezetében a természetes vegetációt a környező homokbuckák sztyeppei, félszáraz vegetációja uralta, amelyben fás szárú fajok egykori megjelenése, illetve dominanciája nem rekonstruálható.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
növényi opálszemcsék elemzése
régészeti talajtan/geoarcheológia
kunhalom
környezettörténet
eltemetett talajok
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 65 : 2 (2016), p. 207-223. -
További szerzők:Baklanov Szandra Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Tóth Albert (1966-) (biológus-ökológus) Barczi Attila
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM051765
035-os BibID:(Scopus)84893194283
Első szerző:Tatárvári Károly (mezőgazdász)
Cím:Néhány Duna-Tisza közi talaj szélerózió hatására bekövetkező tápelem vesztesége szélcsatorna kísérletek alapján / Tatárvári Károly, Négyesi Gábor
Dátum:2013
ISSN:0002-1873 1588-2713
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
erózió
szélerózió
tápanyagveszteség
feltalajveszteség
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 62 : 2 (2013), p. 285-298. -
További szerzők:Négyesi Gábor (1980-) (geográfus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM087116
Első szerző:Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:Síkvidéki mikroerózió szikes talajon Ágota-pusztán (Hortobágyi Nemzeti Park) / Tóth Csaba
Dátum:2001
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:A Hortobágy geomorfológiai szempontból rendkívül változatos, mozaikos mikrodomborzattal rendelkezik. Ez a gazdag formakincs a szikes talajjal borított területeken zajló szikeróziós folyamat következtében alakult ki és formálódik napjainkban is. 1997 szén, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) déli pusztáján, Ágota-pusztán (1. ábra) elkezdett részletes terepi méréseken alapuló geomorfológiai kutatásaim célja az volt, hogy a nemzeti park legkülső, az emberi tevékenység által leginkább bolygatott puffer zónájában és az emberi hatásoktól mentes belső területein vizsgáljam a szikpadkás térszínek fejldését és azok kialakításáért felels környezeti tényezket. A vizsgálatokhoz négy mintaterületet választottam ki. Az elsőkét területen antropogén bolygatás nyomait lehet felfedezni, míg a másik két terület emberi zavarástól mentesen fejldik.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
geomorfológia
talajtan
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 50 : 3-4 (2001), p. 397-408. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.