CCL

Összesen 13 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM088279
Első szerző:Bók Tünde
Cím:A Hortobágyi Nemzeti Park határvonalán megjelenő veszélyeztető tényezők vizsgálata / Bók Tünde, Molnár Attila, Novák Tibor József, Végvári Zsolt
Dátum:2012
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Világszerte a természetvédelmi oltalom alatt álló területek számos antropogén eredetű veszélyeztető tényező hatásának vannak kitéve, amely hatások következményei elsősorban a határvonalakon vizsgálhatóak. Ez azért különösen fontos, mert a védett területek határzónáiban és pufferterületein jelentkező hatások korai detektálása révén megelőzhető azok jelentősebb térnyerése a belső, érzékenyebb zónák felé. A védett területek határvonalait érintő antropogén hatások vizsgálatára a nagy kiterjedésű, egybefüggő nemzeti parkok különösen alkalmasak, amelyek egyik legreprezentatívabb európai képviselője a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP). A terület a kontinens legnagyobb összefüggő szikes pusztája, amely egyben a Kárpát-medence egyik legzavartalanabb ökoszisztéma-típusa a Hortobágy, Debrecen közlegelője ? rengeteg emberi hatás (zavarás, bolygatás, átalakítás érte a történelem során, aminek a hatására kialakult olyanná, amilyen most). A nemzeti park határterületén több, a régióra jellemző földhasználati típus váltakozása jellemző, melyeknek negatív hatásai mind intenzitásukat, mind térbeli és időbeli eloszlásukat tekintve eltérőek. A HNP határzónáját érintő antropogén eredetű zavarótényezők(özönnövények, bemosódás, tájképromboló elemek, szemét, fényszennyezés, beszántás) vizsgálatára 2011 áprilisa és októbere között végeztünk heti gyakoriságú terepi bejárásokat a Nemzeti Park bejárható határvonalának 95%-án, összesen 221 km-en. Minden szakaszon georeferálás után rögzítettük a földhasználati módot és a potenciális zavaró faktorokat. Eredményeink alapján a Nemzeti Park határvonalát negatívan érintő hatások közül a legjelentősebbek a földhasználati módok változása, az intenzívebb mezőgazdálkodási technológiák elterjedése a hagyományos gazdálkodási formák rovására és az özönnövények térhódítása. Legfontosabb eredményeink azt mutatták, hogy az özönnövényfajok számát elsősorban a védett területen kívüli legeltetettség illetve a védett területen belüli és kívüli élőhelytípus befolyásolta. A mesterséges élőhelyeken magasabb volt az invazív növényfajok száma, a kívülről legeltetett szakaszokon viszont ez az érték alacsonyabbnak mutatkozott. Ezzel szemben az elmúlt évtizedekben csökkent a vadászati nyomás és a kommunális hulladék lerakása: ezek a mai hatások az évszázadok alatt kialakult és ma védendőnek tekintett helyzetet veszélyeztetik.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
védett terület
pufferzóna
sérülékenység
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 10 : 1 (2012), p. 41-54. -
További szerzők:Molnár Attila (1964-) (biológus) Novák Tibor (1973-) (geográfus) Végvári Zsolt (1969-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM104224
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:Eurázsiai Kurgán Adatbázis - Új nemzetközi adatbázis a kunhalmok védelméért = Eurasian kurgan database - A new initiation for conserving steppic burial mounds / Deák Balázs, Bede Ádám, Tóth Csaba Albert, Valkó Orsolya, Lisetskii Fedor, Buryak Zhana, Bragina Tatyana M., Apostolova Iva, Bán Miklós, Báthori Ferenc
Dátum:2020
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Az eurázsiai sztyeppék kiemelkedő szerepet játszanak a biodiverzitás megőrzésében, azonban az elmúlt századokban tapasztalható élőhelypusztulás következtében sok esetben csak kis kiterjedésű refúgiumokban maradtak fent. Ilyen refúgiumok az ősi sztyeppi temetkezési halmok (halomsírok, más néven kurgánok), melyek nem csupán kulturális és történelmi, hanem természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségűek. Nagy számuk (megközelítőleg fél millió halom található Eurázsiában) és természetvédelmi jelentőségük ellenére a halmok előfordulásáról és természetvédelmi helyzetéről Eurázsia jelentős részén nem rendelkezünk átfogó ismeretekkel. A probléma megoldása érdekében létrehoztunk egy nyilvános, mindenki által elérhető nemzetközi adatbázist, mely lehetővé teszi a halmokkal kapcsolatos adatok gyűjtését és lekérdezését. Az adatbázis jelenleg 2645 rekordot tartalmaz; ebből 563 lokalitásokat jelöl és 2082 rekord nyújt részletes információt a halmokról. Az adatbázisban gyűjtött információk: lokalitás, fotódokumentáció, kulturális értékek, valamint a természetvédelmi szempontból fontos tényezők (például a földhasználat típusa, veszélyeztető tényezők, fásszárú fajok jelenléte). Az adatbázis átlátható, nyilvános és könnyen használható forrást biztosít a füves élőhelyekkel foglalkozó természetvédelmi szakemberek és kutatók számára, de a nagyközönség és a kulturális örökség megőrzésével foglalkozó civil szervezetek érdeklődésére is számot tarthat. Célunk egy nemzetközi szintű összefogás kezdeményezése, amely az adatok szisztematikus gyűjtése által képes átfogó képet adni Eurázsia halmainak természetvédelmi és kulturális értékeiről. Eurasian steppes have an outstanding role in conserving grassland biodiversity. However, due to the large-scale landscape transformation during the past centuries in many regions stands of dry grassland habitats have been conserved only in the form of small terrestrial habitat islands. Such habitat islands are often present on the ancient burial mounds, the so-called kurgans. Kurgans have an outstanding cultural and historical value, and also important objects for nature conservation. Despite their large numbers (there are approximately half-million kurgans in Eurasia) and important conservation role information regarding their locality, distribution and conservation status are still lacking. To provide a solution to this problem we established an open, freely accessible international database, which supports the collection and cataloguing of the data about kurgans. At present, the database contains 2645 records of which 563 provide information on the locality of the kurgans, and 2082 records provide detailed attributes of the kurgans involving locality, photo documentation, conservational and cultural values, and other factors such as land-use type, threatening factors, presence of woody species. The database provides an easy-to-use data-source to conservationists, researchers and also to the whole society involving the civil sector. We aim to initiate international cooperation, which allows a systematic data collection and provides a comprehensive report on the up-to-date conservational and cultural values of the Eurasian kurgans.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
biodiverzitás
élőhelysziget
kulturális örökség
szárazgyep
sztyepp
természetvédelem
Biodiversity
Cultural heritage
Dry grassland
Habitat island
Nature protection
Steppe
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 18 : 2 (2020), p. 97-111. -
További szerzők:Bede Ádám Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Lisetskii, Fedor Buryak, Zhana Bragina, Tatyana M. Apostolova, Iva Bán Miklós (1975-) (biológus) Báthori Ferenc (1988-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM004985
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:Szik- és löszgyep-rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti Park területén (Egyek-Pusztakócs). / Deák Balázs, Török Péter, Kapocsi István, Lontay László, Vida Enikő, Valkó Orsolya, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2008
Megjegyzések:Egyek-Pusztakócson 2005-2007-ig összesen 496 ha szántón végeztünk magvetéses gyepesítést (lucerna; 183 ha, gabona, 140 ha; napraforgó 173 ha). Ezek a szántók korábbi lösz- és szikes gyepek beszántásával keletkeztek. A magvetés szik- és löszgyepi vázfajokból álló magkeverékekkel (Festuca pseudovina, F. rupicola, Poa angustifolia, Bromus inermis) történt talaj előkészítést követően minden év őszén. Az alkalmazott magkeverék denzitása 2005-ben és 2006-ban 25kg/ha, 2007-ben 18 kg/ha volt. Elsődleges cél az évelők dominálta zárt gyep kialakítása volt a kompetítor füvek magvainak vetésével. A természetes gyepekre jellemző struktúra kialakulását, valamint a színező elemek betelepedését megfelelő kezeléssel segítettük elő (kaszálás, szárzúzás és extenzív legeltetés). Tapasztalataink alapján a magvetéssel történő gyepesítés során az évelők dominanciája gyorsan kialakult. Május végére a vetett fajok csíranövényei megerősödtek. Borításuk az első évben szik magkeverék esetében mintegy 16%-os, míg a lösz magkeverék esetében 23%-os átlagos borítást eredményezett. Az egyéves gyepesítéseken szántóföldi gyomfajok domináltak (Tripleurospermum inodorum, Bromus arvensis, Thlaspi arvense, Capsella bursa-pastoris, Descurainia sophia, Cirsium arvense, Fumaria officinalis). A gyomok magas borítása megvédte a vetett füvek csíranövényeit az erős direkt napsugárzástól, így azok kiegyensúlyozottabb mikroklímában (hőmérséklet, páratartalom) növekedhettek. A második évben a jó kompetíciós képességű vetett fajok megerősödésével párhuzamosan jelentősen megnőtt az évelő fajok borítása. Ennek következtében a korai kolonizáló, gyengébb kompetítor gyomok borítása és fajszáma erősen csökkent. A második évre a vetett fajok borítása átlagosan mintegy háromszorosára nőtt (szik magkeverék 52%, a lösz magkeverék esetében 67%). A vizsgált gyepekben számos színező elem betelepülését mutattuk ki (Silene viscosa, Dianthus giganteiformis ssp. pontederae, Koeleria cristata, Salvia nemorosa, S. austriaca, Trifolium striatum, T. angulatum, Artemisia santonicum, Scorzonera cana), amelyek megjelenése anemochor betelepülésnek, illetve a legelő állatok által történt terjesztésnek köszönhető. Vizsgálataink alapján jól látható, hogy a vázfajok vetésével zajló gyepesítés gyors és hatékony módszer, évelő fajok dominálta szik és löszgyepek helyreállítására. A kísérő fajok és színező elemek betelepüléséhez azonban további beavatkozások szükségesek (legeltetés, szénaráhordás, felülvetés).
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gyep rekonstrukció
természetvédelmi kezelés
száraz gyepek
szántóföldi gyomok
EU LIFE program
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 6 : 3 (2008), p. 323-332. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kapocsi István (1960-) Lontay László (1976-) (biológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM089022
Első szerző:Kelemen András (biológus-ökológus)
Cím:Szántóföldi kultúrák helyén végzett gyepvetés korai szakaszában megjelenő gyomközösségek vizsgálata a Hortobágyi Nemzeti Parkban / Kelemen András
Dátum:2010
Megjegyzések:Gyepterületek létesítése esetén fontos szempont, hogy a vetést követő gyepesedés kezdeti szakaszában milyen közösség jelenik meg a területen. Ez erősen befolyásolhatja a gyepesedés további folyamatát és a megfelelő természetvédelmi kezelés megválasztását. Emiatt fontos a korai kolonizáló közösségek vizsgálata és restaurációs ökológiai szempontú értékelése. A Hortobágyi Nemzeti Park területén zajló tájléptékű gyeprekonstrukció során gyepesített 23 szántó első éves gyomközösségeit mértük fel (szántónként egy 25 m2-es random mintaterület, pontonként négy 1m2-es kvadrát). A vizsgálat során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: (1) Milyen a gyepesítést követően kialakult gyomközösségek fajösszetétele és dominanciaviszonyai? (2) Milyen életforma-spektrumú gyomközösségek jelennek meg a területeken? (3) Milyen mértékben befolyásolja az eltérő előtörténet a kialakuló gyomközösségek fajösszetételét és tömegességi viszonyait? A vizsgálati területeken található közösségek pásztortáska-sebforrasztófű társulásként (Capsello- Descurainia sophiae Mucina 1993) voltak azonosíthatók. A korai gyomközösségek összetételére a területek előtörténete csekély hatással volt. A vizsgált területek első évi vegetációjára az alkalmazott magkeveréknek sem volt jelentős hatása, a vetett füvek csupán két volt lucernás területen voltak jelen számottevő borításban. A mintavételi területeken az egyévesek fordultak elő legnagyobb tömegben, amely a további gyepesedés sikerességére nézve kedvező körülmény. A gabona és a napraforgó előtörténetű területek egy részén azonban a mezei aszat (Cirsium arvense) volt a domináns. E faj a tömeges jelenléte a gyepesedés és a további természet-védelmi kezelések szempontjából gátló tényező lehet, mert klonálisan terjedve akadályozza a gyepesedés folyamatát.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
életmenet
Cirsium arvense
magkeverék
szekunder szukcesszió
gyepesítés
Megjelenés:Tájökológiai lapok. - 8 (2010), p. 497-506. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM016178
Első szerző:Kelemen András (biológus-ökológus)
Cím:Spontán gyepregeneráció extenzíven kezelt lucernásokban / Kelemen András, Török Péter, Deák Balázs, Valkó Orsolya, Lukács Balázs András, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2010
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 8 : 1 (2010), p. 57-68. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Lukács Balázs András (1979-) (ökológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM051999
Első szerző:Lisztes-Szabó Zsuzsa (biológus)
Cím:Eltérő vízellátottságú homoki élőhelyek Poa taxonjainak összehasonlító morfológiai vizsgálata / K. Szabó Zsuzsanna, Papp Mária, Penksza Károly, Nyakas Antónia
Dátum:2004
ISSN:1589-4673
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tájökológiai lapok. - 2 : 2 (2004), p. 259-265. -
További szerzők:Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Penksza Károly Nyakas Antónia
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM059850
Első szerző:Miglécz Tamás (biológus ökológus)
Cím:Alkalmazható-e gyepesítés gyomok visszaszorítására? : A Hortobágyi Nemzeti Parkban végzett gyeprekonstrukciók tapasztalatai / Miglécz Tamás, Tóth Katalin
Dátum:2011
ISSN:1589-4673
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 9 : 2 (2011), p. 251-267. -
További szerzők:Tóth Katalin (1988-) (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM056751
Első szerző:Molnár Mónika Judit (humánbiológus)
Cím:Néhány hun-germán korból származó mesterségesen torzított koponya morfológiai és kraniometriai bemutatása / Molnár Mónika, János István, Szűcs László, Szathmáry László
Dátum:2014
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Az általunk megvizsgált 9 hun-germán korból (5-6. század) származó mesterségesen torzítottkoponya Északkelet-Magyarország két temetőjéből, Ároktő Csík-gát és Nyíregyháza M3 36/c területérőlkerültek elő. Megbecsültük az elhalálozási korukat, meghatároztuk a nemüket, a deformáció típusát és mértékét.Leírásra került az, hogy feltételezhetően milyen technikát, eszközt alkalmaztak a koponya alakítása érdekében.Továbbá próbáltunk megfigyelni olyan patológiai eltéréseket, amelyek a torzításból adódhattak és valamilyenklinikai, esetleg neurológiai elváltozást okozhattak.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
mesterségesen torzított koponya
hun-germán kor
5-6. század
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 12 : 2 (2014), p. 355-362. -
További szerzők:János István (1982-) (humánbiológus) Szűcs László (1972-) (humánbiológus) Szathmáry László (1950-) (humánbiológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM088226
Első szerző:Nagy Antal (biológus)
Cím:A Hortobágy egyenesszárnyú (Orthoptera) faunájának kutatása és természetvédelmi szempontú értékelése / Nagy Antal, Rácz István András, Arnóczkyné Jakab Dóra
Dátum:2019
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:A Hortobágyi Nemzeti Park természeti és kultúrtörténeti értékei révén hazai és európai szinten egyaránt egyedülálló, kiemelt jelentőségű terület, mely Orthoptera faunájának kutatása jelentős múltra tekint vissza. Legkorábbi adataink többsége a XIX-XX. század fordulóján pusztító sáskajárások idejéből származik, majd rövid csendet követően az 1940-es években megjelent Nagy Barnabás ?A Hortobágy szöcske- és sáskavilága" című kétkötetes, a terület egyenesszárnyú faunájának alapvetésévé vált összefoglaló munkája. Ezt követően a kutatások igen változó lendülettel folytak, ami oda vezetett, hogy a híres puszta egyenesszárnyú rovarvilágát mára nagyrészt csak hírből ismerhetjük. Munkánk célja az eddig megjelent (17 szerző 27 publikációja) és publikálatlan adatok összegyűjtése (67 faj, 62 lelőhely), a faunakutatás prioritásainak meghatározása, valamint a kutatások újraélesztése volt, melyet 2016-ban intenzív kvantitatív vizsgálatokkal indítottunk el. Az újrainduló vizsgálatok lehetőséget adtak a fauna aktuális helyzetének és az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásainak feltárására, a már rendelkezésünkre álló adatok alapján pedig elvégeztük a Hortobágyi Nemzeti Park Orthoptera faunájának természetvédelmi szempontú értékelését is. Az összegyűjtött források revíziója alapján a nemzeti park faunája 61 Orthoptera fajt számlál, melyek közül 6 védett, 11 szórványosan előforduló és 8 ritka a hazai faunában, míg több faj adata megerősítést igényel. Az egyes területek kutatottsága jelentősen eltér, sok a gyengén, a csak régen, vagy egyáltalán nem vizsgált terület. A területi és fajokhoz kapcsolt prioritások meghatározása révén ez az adathiány a lehető leghatékonyabb módon csökkenthető. A 2016-ban újraindított, prioritások mentén haladó kutatásokban több 2,5 km-es UTM cella került vizsgálatra, mint az azt megelőző 15 évben összesen, és jelentős mértékben emelkedett a kutatott cellák összesített száma is, ami jól mutatja a célzott, jól tervezett mintavételek hatékonyságát. A továbbiakban a prioritásként megjelölt területek mintavételezését, valamint a bizonytalan adatokkal bíró fajok vizsgálatát tervezzük a faunára
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Hortobágyi Nemzeti Park
Ensifera
Caelifera
fauna
UTM
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 17 : 2 (2019), p. 219-231. -
További szerzők:Rácz István András (1949-) (biológus) Arnóczkyné Jakab Dóra (1993-) (természetvédelmi mérnök)
Pályázati támogatás:ÚNKP-17-2
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM019114
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:Tájökológiai vizsgálatok a Zsolcai-halmok löszgyepein / Novák T. J., Nyilas István, Tóth Csaba
Dátum:2009
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:A Zsolcai-halmokon előforduló löszgyepeket, a halmok talajtani adottságait, növényzetét és állatvilágát vizsgáltuk. A florisztikai szempontból jól feltárt halmokról viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk az ökológiai szempontból izolált, reliktum előfordulásoknak tekinthető löszgyep foltok aktuális dinamikájáról: Az izolált előfordulás, a csekély kiterjedés, a rendszeres tüzek, emlősjáratok általi talajfelszín-bolygatások fajösszetételre, állományszerkezetre gyakorolt hatásai kevésbé feltártak. A tanulmányban a növényzetet érintő szegélyhatásra vonatkozó megállapításokat ismertetjük, amely a gyep szegélyében, mintegy 3 méteres szélességben okoz szignifikáns különbségeket a növényzet fajösszetétele, a természetességi értékszámok átlaga és a fajszám tekintetében. A szántóföldi és ruderális gyomfajok felszaporodása eddig a szélességig a legerőteljesebb. A gyep központi részében előforduló pedoturbációk, rendszertelen tűzesetek mintázat- és szerkezetalakító szerepe egyelőre nem kellően tisztázott. A Zsolcai-halmok az állatvilág szempontjából igen kicsi kiterjedésűek (0,8 ha), de az eddigi vizsgálataink alapján számos védett faj található rajtuk. Az antropogén halmok az állatvilág számára részben igen száraz, napfényes, meleg élőhelyet alakítanak ki.(déli oldal), míg a halmok északi oldala sűrű növényzetű, kiegyenlítettebb vízháztartása révén magasabb diverzitású.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Felsőzsolca-Onga
löszgyep, szegélyhatás
talajturbációk, gyomfajok
taljzoológia
biodiverzitás
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 7 : 1 (2009), p. 161-173. -
További szerzők:Nyilas István (1956-) (biológus) Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM067965
Első szerző:Szanyi Szabolcs (biológus, ökológus)
Cím:Előzetes adatok a Beregszászi-dombság Orthoptera faunájához (Kárpátalja, Ukrajna) / Szanyi Szabolcs, Katona Krisztián, Rácz István András
Dátum:2014
ISSN:1589-4673
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tájökológiai lapok 12 : 1 (2014), p. 107-116. -
További szerzők:Katona Krisztián (biológus) Rácz István András (1949-) (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM067859
Első szerző:Szanyi Szabolcs (biológus, ökológus)
Cím:A Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum (Kárpátalja, Nyugat Ukrajna) gyepeinek flórájáról / Szanyi Szabolcs, Katona Krisztián, Bernát Nikolett, Tamási Kitti, Molnár Attila
Dátum:2015
ISSN:1589-4673
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tájökológiai Lapok 13 : 1 (2015), p. 1-8. -
További szerzők:Katona Krisztián (biológus) Bernát Nikolett Tamási Kitti Molnár Attila
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.