Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM102739
035-os BibID:	(Scopus)85068252580
Első szerző:	Gyöngyösi Szilvia (anyagmérnök, gépészmérnök)
Cím:	Data on the technological change of copper alloying in the light of finds excavated at the tumulus of Regöly / Gyöngyösi Szilvia, Erdélyi Zoltán, Juhász Laura, Barkóczy Péter, Fekete Mária, Szabó Géza
Dátum:	2019
Megjegyzések:	Adatok a réz ötvözésénektechnológiaváltásáhoza Regölyi Tumulus leleteinek tükrében We observed a Sn-Ni phase unnoticed earlier during the archaeometallurgical examinations even in several of the bronze objects of the tumulus of Regöly that can be linked to the early Ha D1 period, showing substantial changes in its finds and traceable via Asia Minor to Central Asia in its interrelations. In examining and revealing the reasons for the unique phenomenon, focus was being shifted increasingly to the raw material, the way copper had been alloyed. The fundamental step of bronze workmanship in the prehistoric age that is alloying copper with tin still triggers a number of disputes. Making tin bronze has basically four options that we know: melting a mixture of metallic tin and copper; adding naturally occurring tin oxide (tin ore or cassiterite, SnO2) to already molten copper; smelting an ore containing both copper and tin; reducing a mixture of copper ores and tin ores. Based on archaeological field observations, it is an overwhelming opinion on our continent that alloying to the raw material for the finds of the European Bronze Age was performed still in the smelting phase using a mixture of ores of the proper composition. At the same time, successful archaeological experiments demonstrate that it was possible to directly alloy pure metals, copper and tin, under the technical circumstances of the age in question. However, Europe shows no sign of having as intense production at significant archaeological sites of tin ores as at copper mines of the prehistoric age. Moreover, we are not aware of commerce of tin of any significant volume; the use of objects made from pure tin did not become widespread up to the end of the Bronze Age anywhere on our continent. The few tin objects known seem to be extremely low compared to the quantity of bronze produced in that age for the case of alloying pure copper even if we assume the melting of the majority of tin objects. Also, no proof of alloying pure-metallic tin has been shown as yet at archaeometallurgical sites in the area of Europe during archaeometallurgical examinations, to our knowledge. The data referring to the direct alloying of copper unknown earlier in the European material of the new Sn-Ni phase observed in the Regöly finds examined recently also proves that manufacturisation and the accompanying explosion-like technological advance is not the outcome of the internal development of the Hallstatt culture sphere. It had been a ready-implemented practice in Europe by masters of the last Ionian migration starting from Asia Minor in the last third of the 7th century BC in the Carpathian Basin just as had been the technology of alloying copper directly with metallic tin.
Tárgyszavak:	Természettudományok Fizikai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk chain incenser copper tin nickel lead metal to metal alloying manifacturisation serial production caulsron
Megjelenés:	Archeometriai Műhely. - 16 : 1 (2019), p. 13-28. -
További szerzők:	Barkóczy Péter Fekete Mária Szabó Géza Erdélyi Zoltán (1974-) (fizikus) Juhász Laura (1993-) (fizikus)
Pályázati támogatás:	GINOP-2.3.2-15-2016-00041 GINOP
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM097684
Első szerző:	Sánta Gábor
Cím:	A halomsíros kultúra néhány dél-alföldi bronztárgyának analitikai vizsgálata / Sánta Gábor, Uzonyi Imre, Cserháti Csaba, Daróczi Lajos
Dátum:	2007
ISSN:	1786-271X
Megjegyzések:	A középső bronzkor végi, késő bronzkori kultúraváltozások legjelentősebb állomása a halomsíros kultúra megjelenése volt hazánk területén. A kultúra nevét jellegzetes temetkezési szokásáról kapta: a halottak sírja fölé kőből, földből halmot emeltek. Mai tudásunk alapján a halomsíros kultúrát soketnikumú, a kereskedelem homogenizáló hatására kialakult egységként képzeljük el. A középső bronzkor záró szakaszára, a koszideri időszakra jellemzőek a fémtárgyakat tartalmazó, földbe rejtett kincsleletek. A halomsíros kultúra idejében ez a szokás megszűnik, a fémtárgyak viseleti elemként, mellékletként a sírokba kerülnek. Lényeges kérdés, hogy milyen összefüggés van a koszideri és halomsíros fémművesség között, az addigi kereskedelmi utak, cserekapcsolatok is szétzilálódtak-e a változások idején.Analitikai vizsgálataink fő módszeréül a microPIXE és SEM-EDX elemzést választottuk. 6 db, a Dél-Alföld halomsíros temetőiből előkerült fémtárgyat vizsgáltunk meg, előállítottuk elemtérképeiket, és átlagos összetételüket is megállapítottuk. Programunk hosszabb távú, mely a fémek analízise mellett régészeti, ásványtani és metallurgiai kutatásokat is magába foglal. The main point of the complex cultural changes during the transition from Middle to Late Bronze Age was the appearance of Tumulus culture in the Danube-Tisza region. In this culture people buried the dead beneath burial mounds made from stone and soil. According to our present knowledge we believe that the ethnically inhomogeneous Tumulus culture was made homogenous by commerce (especially bronze commerce). The custom of hiding depots was typical of the final period of Middle Bronze Age called Koszider-phase. During the Tumulus period the practice of hiding depots came to its end, bronze objects were put into graves. It would be important to analyze the relation between the Koszider and Tumulus metallurgy. Were these commercial roots and exchange of goods discontinued during the time of cultural changes? We chose chiefly the microPIXE and SEM-EDX method for elemental analysis. Examined 6 Tumulus bronze objects came to light from two Bronze Age cemeteries of the Southern Great Plain. Created elemental distribution maps and determined average compositions. Our project is a long-term investigation including elemental analysis, mineralogical, archaeological and metallurgical researches.
Tárgyszavak:	Természettudományok Fizikai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk halomsíros kultúra fémtárgyak analízise xrf amicropixe sem-edx elemeloszlás ásványtani háttér archeometallurgia atumulus culture analysis of bronze objects adistribution of elements mineralogical background aarchaeometallurgy
Megjelenés:	Archeometriai műhely. - 4 : 3 (2007), p. 19-30. -
További szerzők:	Uzonyi Imre Cserháti Csaba (1963-) (fizikus) Daróczi Lajos (1965-) (fizikus)
Pályázati támogatás:	M041939 OTKA M36324 OTKA 3.2.1.-2004-04- 0402/3.0 GVOP
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM088323
Első szerző:	Scsiev, Haszan
Cím:	A Koban kultúra Tli falunál (Dél-Oszétia) feltárt temetőjének 350. sírjában előkerült bronz lemezöv archaeometallurgiai vizsgálata = The archaeometallurgic examination of the bronze plate belt found in tomb 350 of the Tli graveyard of the Koban culture (South Ossetia) / Scsiev Haszan, Csibirov Alekszej, Szabó Géza, Barkóczy Péter, Juhász Laura, Gyöngyösi Szilvia
Dátum:	2020
ISBN:	1786-271X
Tárgyszavak:	Műszaki tudományok Anyagtudományok és technológiák magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Archeometriai Műhely. - 17 : 1 (2020), p. 31-42. -
További szerzők:	Csibirov, Alekszej Szabó Géza (régész) Barkóczy Péter Juhász Laura (1993-) (fizikus) Gyöngyösi Szilvia (1983-) (anyagmérnök, gépészmérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM102740
035-os BibID:	(Scopus)85068262677
Első szerző:	Szabó Géza
Cím:	The possibilities and limitations of modern scientific analysis of bronze age artefacts in Hungary / Szabó Géza, Barkóczy Péter, Gyöngyösi Szilvia, Kasztovszky Zsolt, Káli György, Kis Zoltán, Maróti Boglárka, Kiss Viktória
Dátum:	2022
Megjegyzések:	Lehetőségek és korlátok a bronztárgyak modern műszeres vizsgálatában Magyarországon For a long while, the scope of scientific testing of bronze artefacts was limited, with studies focused primarily on the composition, the ratio of alloying agents and impurities, and the presence of trace elements in archaeological objects. From the 1960s, as the technique of spectral (Optical Emission Spectroscopy) analysis became widely available, tens of thousands of objects were sampled (Schubert & Schubert 1963, 1967), but metallographic analyses and the investigations concerning the microstructure were only carried out in a few cases (Szegedy 1954; 1957; Mozsolics & Hegedűs 1963). Despite this, by the direct application of measurements, serious historical and archaeological conclusions were drawn, in relation to raw material sources and metallurgical centres for Bronze Age Europe. As the metallographic thin-sections prepared from prehistoric bronze objects demonstrate, the majority of archaeological bronze artifacts are heterogenous in structure, or even inhomogenous. For this reason, the outcomes of scientific tests must be carried out with the understanding of microstructure in order to interpret the measurements within safe limits. Only scientifically accurate data can be used to draw archaeological-historical conclusions.
Tárgyszavak:	Természettudományok Fizikai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk bronze bronze age archaeometallurgy methods
Megjelenés:	Archeometriai Műhely. - XVI : 1 (2022), p. 1-12. -
További szerzők:	Barkóczy Péter Kasztovszky Zsolt Káli György Kis Zoltán Maróti Boglárka Kiss Viktória (archeológia) Gyöngyösi Szilvia (1983-) (anyagmérnök, gépészmérnök)
Pályázati támogatás:	MTA Lendület MTA
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: