CCL

Összesen 16 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM009230
Első szerző:Barczi Attila
Cím:A Bán-halom komplex tájökológiai és paleotalajtani felmérése / Barczi Attila, Tóth Csaba, Pethő Ákos
Dátum:2009
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 7 : 1 (2009), p. 191-208. -
További szerzők:Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Pethő Ákos
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM088279
Első szerző:Bók Tünde
Cím:A Hortobágyi Nemzeti Park határvonalán megjelenő veszélyeztető tényezők vizsgálata / Bók Tünde, Molnár Attila, Novák Tibor József, Végvári Zsolt
Dátum:2012
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Világszerte a természetvédelmi oltalom alatt álló területek számos antropogén eredetű veszélyeztető tényező hatásának vannak kitéve, amely hatások következményei elsősorban a határvonalakon vizsgálhatóak. Ez azért különösen fontos, mert a védett területek határzónáiban és pufferterületein jelentkező hatások korai detektálása révén megelőzhető azok jelentősebb térnyerése a belső, érzékenyebb zónák felé. A védett területek határvonalait érintő antropogén hatások vizsgálatára a nagy kiterjedésű, egybefüggő nemzeti parkok különösen alkalmasak, amelyek egyik legreprezentatívabb európai képviselője a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP). A terület a kontinens legnagyobb összefüggő szikes pusztája, amely egyben a Kárpát-medence egyik legzavartalanabb ökoszisztéma-típusa a Hortobágy, Debrecen közlegelője ? rengeteg emberi hatás (zavarás, bolygatás, átalakítás érte a történelem során, aminek a hatására kialakult olyanná, amilyen most). A nemzeti park határterületén több, a régióra jellemző földhasználati típus váltakozása jellemző, melyeknek negatív hatásai mind intenzitásukat, mind térbeli és időbeli eloszlásukat tekintve eltérőek. A HNP határzónáját érintő antropogén eredetű zavarótényezők(özönnövények, bemosódás, tájképromboló elemek, szemét, fényszennyezés, beszántás) vizsgálatára 2011 áprilisa és októbere között végeztünk heti gyakoriságú terepi bejárásokat a Nemzeti Park bejárható határvonalának 95%-án, összesen 221 km-en. Minden szakaszon georeferálás után rögzítettük a földhasználati módot és a potenciális zavaró faktorokat. Eredményeink alapján a Nemzeti Park határvonalát negatívan érintő hatások közül a legjelentősebbek a földhasználati módok változása, az intenzívebb mezőgazdálkodási technológiák elterjedése a hagyományos gazdálkodási formák rovására és az özönnövények térhódítása. Legfontosabb eredményeink azt mutatták, hogy az özönnövényfajok számát elsősorban a védett területen kívüli legeltetettség illetve a védett területen belüli és kívüli élőhelytípus befolyásolta. A mesterséges élőhelyeken magasabb volt az invazív növényfajok száma, a kívülről legeltetett szakaszokon viszont ez az érték alacsonyabbnak mutatkozott. Ezzel szemben az elmúlt évtizedekben csökkent a vadászati nyomás és a kommunális hulladék lerakása: ezek a mai hatások az évszázadok alatt kialakult és ma védendőnek tekintett helyzetet veszélyeztetik.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
védett terület
pufferzóna
sérülékenység
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 10 : 1 (2012), p. 41-54. -
További szerzők:Molnár Attila (1964-) (biológus) Novák Tibor (1973-) (geográfus) Végvári Zsolt (1969-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM099874
Első szerző:Botos Ágnes (természetvédelmi mérnök)
Cím:Tiszántúli kunhalmok talajának változásai művelés felhagyását követően / Botos Ágnes, Tóth Csaba Albert, Novák Tibor József
Dátum:2019
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Nine mounds located within the National Park of Hortobágy were investigated after the abandonment of their cultivation, regarding their most important soil properties such as aggregate stability, nitrogen and phosphorus content, pH, organic carbon content and secondary carbonates. Due to the machinery cultivation most of them were plowed during the 20th century. After setting new legislative frames of their preservation, former cultivated mounds were abandoned and spontaneous regeneration processes of vegetation and soil could start on the ex lege protected mounds. According to 32/2010 FVM ministerial decree no further cultivation is allowed on the mounds, except for preparation of setting grasslands. However there are no uniform policies for their management and restoration. During spontaneous regeneration of grasslands weeds and invasive species can spread in lack of pasturing or mowing. After abandonment of cultivation the mounds were exposed to many different mismanagement problems. For example: dirt roads were settled crossing the mounds, they were used for deposition of fertilizers and manure. We found, that the topsoil layer of the mounds differs significantly according their management history: below grasslands higher organic content and lower concentration of N and P was measured. Over the 4 years investigation period starting after the abandonment (2012) only in order of the P concentration significant change (decreasing) could be detected. The regeneration concerning of other features requires longer period.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kunhalmok
felhagyás
talajregeneráció
felszíni talajvizsgálat
védelem
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 17 : 1 (2019), p. 23-31. -
További szerzők:Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Pályázati támogatás:ÚNKP-18-3-IV-DE-103
Egyéb
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
Egyéb
EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM065636
Első szerző:Burai Péter (agrármérnök)
Cím:Fátlan vegetációtípusok azonosítása légi hiperspektrális távérzékelési módszerekkel / Burai Péter, Lénárt Csaba, Valkó Orsolya, Bekő László, Szabó Zsuzsanna, Deák Balázs
Dátum:2016
ISSN:1589-4673
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 14 : 1 (2016), p. 1-12. -
További szerzők:Lénárt Csaba (1969-) (agrármérnök) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Bekő László (1986-) (okleveles vidékfejlesztési agrármérnök) Szabó Zsuzsanna (1985-) (környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök) Deák Balázs (1978-) (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM089023
Első szerző:Csorba Péter (geográfus)
Cím:A földrajzi tájakhoz fűződő identitástudat rétegei / Csorba Péter
Dátum:2010
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:A természetes és az átalakított kulturtájak egyaránt komoly szerepet játszanak az ember személyes, csoport, nemzeti, vagy nemzetiségi, de még kontinentális önazonosságának kialakulásában is. Az utóbbi években ? egyértelműen a globalizációs tendenciák ellensúlyozására ? Európában intézményesen is ösztönzik a helyhez, környezethez, tájhoz kötődés erősítését (ld. European Landscape Convention). Felismerték ui., hogy az identitás életminőséget javító erőket szabadít fel, a kisközösségtől kontinentális szintig pozitív szerepe van a társadalmi fejlődésben. Az egyéni tájidentitás gyakran irányul tájesztétikailag, vagy ökológiailag kevésbé értékes tájakra, tájrészletekre. Ezzel szemben minél magasabb szintű közösség identitásának tárgya egy adott táj, annál inkább szerepet játszik benne az esztétikai minőség, és a történelmi jelentőség. Európa számos tájának történelmi fejlődése évszázadok óta szervesen követi az általános társadalmi-gazdasági fejlődést. Ez erős ún. tájkoherencia szintet eredményez, és az ilyen tájak különösen alkalmasak arra, hogy lakóiból magasfokú identitásérzést váltson ki. A tájakhoz kötődő identitásérzés kialakulását több közösségi szinten megfigyelhetjük. Ezek között viszonylag új az ?európaiság-érzés" erősödése. Különösen az idegen elnyomás alól frissen felszabadult kisnemzetek élik át eleven erővel a nemzeti önazonosság különböző formáit ? köztük a jellegzetes ?nemzetinek" nevezhető tájak ápolását. A tájidentitás tárgya, a tájkarakter elsősorban a tájak vizuális megjelenésében nyilvánul meg, de sok példa van arra, hogy a tájidentitásnak elválaszthatatlan része néhány illat- és hangeffektus (smellscape, soundscape) is. Kezdeti próbálkozások vannak a tájakhoz fűződő identitás mérésére. Több tudományos értékű projekt próbálkozik megfelelő indikátor megállapításával. Ezek közül az esztétikai attraktivitás mellett használhatónak tűnik néhány kifejezetten geográfiai adat, pl. a tájhasználati állandóság, a tradicionális földhasználat aránya, a beépítéssűrűség, a tájmintázat szegélyhatás-mutatója, stb.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
egyéni, nemzeti és európai tájidentitás
tájidentitás indikátorok
Megjelenés:Tájökológiai lapok. - 8 : 1 (2010), p. 3-21. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM095861
Első szerző:Dávid Lóránt (1968-)
Cím:A sportturizmus dimenziói és környezeti problémái / Dávid Lóránt, Baros Zoltán, Szilágyi Zsuzsanna
Dátum:2006
Megjegyzések:Tanulmányunkban szemléletes példákkal támasztjuk alá, hogy napjainkban a turizmus-ipar rendkívül gyors b©ovülése egyre több olyan sporttevékenységet is magába foglal, amelyek környezeti hatásainak kutatása egyre fontosabb kérdés. Ezzel összefüggésben a globális klímaváltozás különböz©o jelenségei éppen azokat a turisztikai ágazatokat érintik a leger©oteljesebben, amelyeket tömegturizmusként tartunk számon. A legfontosabb tendenciák felvázolása mellett megállapítjuk, hogy a tömegturizmushoz sorolt ágazatok (tengerpart menti turizmus, síturizmus) mellett a jöv©oben számolnunk kell az alternatív turisztikai ágazatokat (pl. borturizmus, vízi turizmus, vadászturizmus) érint©o klimatikus változásokkal is.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
tengerpart menti turizmus
síturizmus
környezeti hatások
éghajlatváltozás
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 4 : 2 (2006), p. 395-405. -
További szerzők:Baros Zoltán (1977-) (geográfus) Lontai-Szilágyi Zsuzsanna (1977-)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM076880
Első szerző:Négyesi Gábor (geográfus)
Cím:Mezővédő fásítások tér- és időbeli változásának vizsgálata a Nyírségben : a szélerózió szemszögéből / Négyesi Gábor
Dátum:2018
Megjegyzések:Tanulmányomban a Nyírségben található mezővédő fásítások (erdők és erdősávok) tér és időbeli változásának vizsgálatát végeztem el. A Nyírséget borító erdők és mezővédő erdősávok térképezéséhez a II. (1840?1860), a III. (1883?1884), a második világháború alatt (1940?1944) készült katonai felmérések és az 1980-as évekből rendelkezésre álló polgári térképezés területre vonatkozó szelvényeit, valamint egy 2005-ben készült légifotó sorozat lapjait használtam fel. Ezen adatforrások mellett az erdők területi kiterjedésének változásvizsgálatához figyelembe vettem a Corine Landcover 2000-ben, 2006-ban és 2012-ben elkészült digitális adatbázisát, illetve egy 2014-ben készült erdészeti adatbázist, amely az erdők mellett azok fajmegoszlását is tartalmazta. A vizsgálatok során kimutattam, hogy a Nyírség különböző kistájainak erdőborítottságában és a mezővédő erdősávrendszerek hosszában, valamint ezek változásának tendenciájában jelentős különbségek vannak. Egyrészt mind az erdők, mind pedig az erdősávok térben differenciáltan helyezkednek el a nyírségi vízválasztó két oldalán: az északi oldalon az erdősávok, a déli oldalon pedig az erdők dominanciája figyelhető meg, összefüggésben a talajtani adottságokkal. Mindemellett az erdők területének növekedése a II. világháború vége óta folyamatos, a mezővédő erdősávok hossza viszont a rendszerváltás óta csökken. A mezővédő erdősávok szélerózió elleni védekezésben betöltött szerepével kapcsolatban elmondható, hogy a vizsgált két területen (Nyugati-Nyírség, Dél-Nyírség) az erdősávok felét-kétharmadát helytelenül telepítették. Ez egyrészt a mezővédő fasorok (egysoros erdőssávok) magas előfordulási arányával, másrészt a mezővédő fasorok és erdősávok diszkontinuitásával, harmadrészt pedig a telepítés helytelen irányával magyarázható.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Nyírség
erdősítés
mezővédő erdősávok
szélerózió
Megjelenés:Tájökológiai lapok. - 16 : 2 (2018), p. 113-128. -
Pályázati támogatás:PD115803
Egyéb
KH126725
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM019114
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:Tájökológiai vizsgálatok a Zsolcai-halmok löszgyepein / Novák T. J., Nyilas István, Tóth Csaba
Dátum:2009
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:A Zsolcai-halmokon előforduló löszgyepeket, a halmok talajtani adottságait, növényzetét és állatvilágát vizsgáltuk. A florisztikai szempontból jól feltárt halmokról viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk az ökológiai szempontból izolált, reliktum előfordulásoknak tekinthető löszgyep foltok aktuális dinamikájáról: Az izolált előfordulás, a csekély kiterjedés, a rendszeres tüzek, emlősjáratok általi talajfelszín-bolygatások fajösszetételre, állományszerkezetre gyakorolt hatásai kevésbé feltártak. A tanulmányban a növényzetet érintő szegélyhatásra vonatkozó megállapításokat ismertetjük, amely a gyep szegélyében, mintegy 3 méteres szélességben okoz szignifikáns különbségeket a növényzet fajösszetétele, a természetességi értékszámok átlaga és a fajszám tekintetében. A szántóföldi és ruderális gyomfajok felszaporodása eddig a szélességig a legerőteljesebb. A gyep központi részében előforduló pedoturbációk, rendszertelen tűzesetek mintázat- és szerkezetalakító szerepe egyelőre nem kellően tisztázott. A Zsolcai-halmok az állatvilág szempontjából igen kicsi kiterjedésűek (0,8 ha), de az eddigi vizsgálataink alapján számos védett faj található rajtuk. Az antropogén halmok az állatvilág számára részben igen száraz, napfényes, meleg élőhelyet alakítanak ki.(déli oldal), míg a halmok északi oldala sűrű növényzetű, kiegyenlítettebb vízháztartása révén magasabb diverzitású.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Felsőzsolca-Onga
löszgyep, szegélyhatás
talajturbációk, gyomfajok
taljzoológia
biodiverzitás
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 7 : 1 (2009), p. 161-173. -
További szerzők:Nyilas István (1956-) (biológus) Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM007604
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:Talaj és vegetációváltozások tájrehabilitáció keretében végzett földmunkák után sziki gyepterületeken / Novák Tibor József, Csontos Bianka
Dátum:2009
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
tájrehabilitáció
szejunder szukcesszió
helyreállítás
sziki gyepek
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 7 : 1 (2009), p. 155-160. -
További szerzők:Csontos Bianka
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM093198
Első szerző:Szabó Szilárd (geográfus)
Cím:Szomszédsági mérőszámok a tájmetriában - az indexek módszertani vizsgálata / Szabó Szilárd
Dátum:2011
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:A tájökológiai vizsgálatok egyik fontos kérdése a táji fragmentáció fokának a meghatározása, melyben a tájmetriának kulcsszerepe van. A szomszédsági mérőszámok segítenek számszerűen kifejezni egy táj felszabdaltságát, amiből közvetve a fajok élőhelyfoltok közötti áramlásának feltételeire is következtethetünk. A tanulmány célja a szomszédsági tájmetriai indexek vizsgálata abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorol kiszámított értékükre a felszínborítási kategóriák számának és a térbeli felbontásnak a változása. A vizsgálatok alapját elméleti foltmintázatok adták 1 km-es eredeti pixelfelbontással, 2?3?4 kategória alkalmazásával. A raszteres felbontás hatását 100?250?500?1000 m-es pixelméret alapján végeztem el. A célom az volt, hogy egy egyszerűen nyomon követhető módszerrel bemutassam a szomszédsági kapcsolatokat feltáró metrikák értékeinek az alakulását a táj foltjainak mintázatától függően, továbbá bemutassam, hogy milyen hibákat követhetünk el akkor, amikor nem megfelelő felbontással végezzük el a tájmintázat elemzését. Eredményeim szerint mind a felszínfedettségi (területhasználati, biotóp stb.) kategóriák száma, mind a térbeli felbontás jelentősen befolyásolhatja a tájszintű szomszédsági metrikák értékeit. Változó számú felszínfedettségi kategória alkalmazása esetén más eredményt kapunk a foltok összetettségére (aggregációjára), szóródására és keveredésére. Az optimális felbontástól való jelentősebb eltérés pedig akkora hibát eredményezhet, ami megkérdőjelezi a kapott eredmény használhatóságát az ökológiai hálózatok tervezésében. Ez a tény arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgált szomszédsági indexek alapján végzett tájökológiai kutatások esetében érdemes több felbontással is kísérletet tenni, figyelembe véve e mérőszámok lehetséges szélső értékeit.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
contagion
interspersion
ökológiai hálózatok tervezése
tájmetriai mutatók
térbeli felbontás
Megjelenés:Tájökológiai lapok. - 9 : 2 (2011), p. 285-300. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM089025
Első szerző:Szabó Szilárd (geográfus)
Cím:A CLC50 és CLC2000 adatbázisok összehasonlítása tájmetriai módszerekkel / Szabó Szilárd
Dátum:2010
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:A tájváltozás elemzéséhez használt digitális térképi adatbázisok egy része ma már térítésmentesen is hozzáférhető.. Példaként azokat a térképi adatbázisokat említhetjük meg, amelyek vagy tényleges terepi térképezésen, vagy légifotók, műholdfelvételek interpretációján alapulnak. E munka célja az, hogy két felszínborítottsági adatbázis ? a CLC50, mint térítésköteles és részletes, valamint a CLC2000, mint ingyenes, de egyszerűsített tartalmú állomány ? példáján bemutassuk azt, hogy mennyire különböző eredményt kaphatunk alkalmazásuk mellett. A vizsgálat során az egyes foltok osztály szintű tájmetriai paramétereit határoztuk meg és vetettük alá statisztikai elemzésnek. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a tájanalízis során levonható következtetéseket jelentősen befolyásolja az, hogy a tájmetriai mutatókat melyik adatbázisból származtatjuk. A CLC50 részletességénél fogva lényegesen pontosabb képet ad a kisebb területű felszínborítási kategóriák esetében, aminek mértékét munkánk során számszerűsítettünk is 16 metrika esetében. Az eredmények alapján a CLC2000-felhasználását kisebb léptékű regionális vizsgálatoknál javasoljuk, a kistáj szintű tájváltozás vizsgálatokhoz a CLC50 adatbázis az alkalmasabb.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
CLC50
CLC2000
tájmetria
Megjelenés:Tájökológiai lapok / Journal of Landscape Ecology. - 8 : 1 (2010), p. 13-23. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM010311
Első szerző:Szabó Szilárd (geográfus)
Cím:Tájmetriai mutatók kiválasztásának lehetséges módszertana egy esettanulmány példáján / Szabó Szilárd, Csorba Péter
Dátum:2009
Megjegyzések:A tájmetria kvantitatív tájökológiai kutatási módszer, mely a tájelemek alaki jellemzőit, valamint a köztük lévő kapcsolatokat vizsgálja. Munkánkban tájmetriai vizsgálatokat végeztünk, melynek keretében 11 észak-magyarországi kistáj tájszerkezet-vizsgálatát végeztük el. Célunk az volt, hogy a tájmetriai paraméterek elemzése alapján következtetéseket tudjunk levonni kistájak szintjén. Térképi alapként a CORINE Land Cover 50 felszínborítottsági adatbázist használtuk, melynek kategóriáit 14 általánosított kategóriába vontuk össze. Kategóriaszintű tájmetriai mutatókat határoztunk meg a FRAGSTATS 3.3 szoftver segítségével. Mivel a mutatók között jelentős redundancia fordul elő, főkomponens analízis segítségével összevont változókat hoztunk létre. Célunk az volt, feltárjuk, hogy az egyes területhasználati kategóriák tájmetriai jellemzői alapján becsülhető-e azok kistájbeli hovatartozása. A vizsgálatban 8 tájmetriai paraméter segítségével 4 területhasználati kategóriát és 7 kistájat tudtunk azonosítani.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
tájanalízis
tájmetria
FRAGSTATS
többváltozós feldolgozás
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 7 : 1 (2009), p. 141-153. -
További szerzők:Csorba Péter (1953-) (geográfus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2