Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM117121
Első szerző:	Bartha Ildikó (jogász)
Cím:	Maga felé hajlik - Állami tulajdonlás és piacszabályozás / Bartha Ildikó, Bordás Péter, Horváth M. Tamás
Dátum:	2022
Megjegyzések:	A polgári gazdaságban a verseny és a beavatkozás normál körülmények között is kutya-macska barátságban vannak: fújtatnak egymásra, de ezért együtt élnek. Az állam szabályozó szerepe mellett szereplője is a piacgazdaságnak, nemcsak megrendelőként, hanem gazdálkodó tulajdonosként is. Milyen sajátosságai vannak a versenytársak közötti "elvegyülésének"? Miként viszonyul tulajdonosi minősége hagyományosabb szabályozási szerepköréhez? Tudnunk kell ehhez, hogy a szükséges kölcsönös távolságtartás változhat halálos öleléssé. Az Európai Unió (EU) jogában a tagállam elsősorban gazdaságszabályozást folytató regulátor (szabályozó). A tulajdonosi szerep elvileg teljesen független a közhatalmi funkcióktól. Az államot képviselő kormányzatok politikájának viszonylag szürke zónája e feladatok ellátásának tényleges gyakorlása. Az állami tulajdonú vállalatok körében ugyanakkor természetesen egyaránt ?gyelembe veendő az önálló vállalati menedzsmentaktivitás és a globális fejlődési folyamatokba ágyazott folyamatos változás ténye. Kiinduló megállapításunk szerint a kormányzati aktív jelenlét a globális piacgazdaságban nemcsak szabályozási, hanem maradandóan tulajdonosi is, amit elsődlegesen az állami vállalatok súlyának alakulása fejez ki. Tesztelendő állításunk, hipotézisünk ehhez képest az, hogy minél erősebb a globalizáció jelentősége, paradox módon annál inkább érvényre jut az állami tulajdonosi pozíció. Az EU vonatkozó szabályozási politikáinak alakulása ezt érdekes módon nem gátolja olyan vehemensen, mint azt elsőre feltételeznünk kellene. Megállapítható ugyanakkor, hogy az állam tulajdonának kiterjedtsége nem feltétlenül arányos befolyásának erősségével. Bizonyos határ fölött továbbá a releváns hatások eleve különbözőek lehetnek. Tanulmányunk az állami vállalatok piacgazdaságban való megnyilvánulásának mint közpolitikai jelenségnek a különböző jogi modelljeit három ágazat példáján[3] mutatja be. A postai szolgáltatásokat, a médiaszolgáltatást, a telekommunikációt egymáshoz képest, akárcsak a szabályozásban, az állami vállalatok jelenlétét illetően is eltérő típusokként jellemezhetjük. Összehasonlító jogi elemzés mellett az Orbis Europe[4] átfogó vállalati adatbázisát használtuk feldolgozott adataink empirikus forrásaként.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk állami vállalatok piacgazdaság postai szolgáltatások telekommunkáció médiaszolgáltatások
Megjelenés:	Európai Jog. - 22 : 5 (2022), p. 30-41. -
További szerzők:	Bordás Péter (1988-) (közigazgatási menedzser, közgazdász) Horváth M. Tamás (1960-) (jogász)
Pályázati támogatás:	NKFI K 134499 Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM080672
Első szerző:	Bordás Péter (közigazgatási menedzser, közgazdász)
Cím:	Az elektronikus hírközlés hálójában : a hírközlési közszolgáltatás liberalizációja egy változó európai környezetben / Bordás Péter
Dátum:	2019
ISSN:	1587-2769
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Európai Jog. - 19 : 3 (2019), p. 17-27. -
Pályázati támogatás:	MTA-DE MTA Közszolgáltatási Kutatócsoport
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM117004
Első szerző:	Lovas Dóra (jogász)
Cím:	Az "energia"-fogyasztói jogok kiteljesedése az Európai Unió energiapolitikájában / Lovas Dóra
Dátum:	2021
Megjegyzések:	Az energiára a hétköznapi élet során mindenkinek szüksége van, éppen ezért a fogyasztók érdeke is, hogy minél gyorsabban, olcsóbban és jobb minőségben jussanak hozzá. A piacnyitáshoz kapcsolódó folyamatok előtt a fogyasztók nem élvezhették a szabadpiachoz kapcsolódó előnyöket, csupán passzívan szemlélhették az energiaszektort érintő történéseket. E területen betöltött szerepük középpontba állítása, azaz az alulról fölfelé történő megközelítés bottom up nemcsak az ő szempontjukból megfizethető, fenntartható, jó minőségű energia biztosítása fontos, hanem a globális megállapodások környezetvédelmi, az Európai Unió által vállalt kibocsátási és energiafüggőség csökkentési célok teljesítéséhez is elengedhetetlen. Ennek oka, hogy amennyiben az egyének háztartások, ipari üzemek nem csökkentik kibocsátásaikat, nem növelik energiahatékonyságukat, valamint megújuló energiaforrásból származó energiafelhasználásukat akkor nem teljesíthetőek a globális, komplex célok sem.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk válság állami támogatás Európai Unió Fogyasztó
Megjelenés:	Európai Jog. - 21 : 1 (2021), p. 10-18. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM117005
Első szerző:	Lovas Dóra (jogász)
Cím:	A császár új ruhája - Hogyan szabható az EU által adott köpeny a "pénzügyi rendezettség" követelményétől szabadult áfára? / Lovas Dóra
Dátum:	2022
Megjegyzések:	Az általános forgalmi adóval (továbbiakban: ÁFA) kapcsolatos kérdések a mindennapi életben betöltött jelentős szerepük miatt gyakran állnak az érdeklődés középpontjában. A tanulmány egy olyan témakör közelebbi megvilágítására törekszik, amely csaknem két évtizede nehézségek elé állítja a magyar jogalkalmazást és jogalkotást. Azon adóalanyok, akik 2011 előtt pénzügyi rendezettség hiánya miatt nem tudták levonni, illetve visszaigényelni általános forgalmi adójukat, bizonyos feltételek teljesülése esetén - a legújabb Európai Unió Bíróság (továbbiakban: EUB vagy Bíróság) által hozott döntés alapján - monetáris értékvesztés kompenzálására is jogosultak. Az uniós intézmény döntése azonban több elemét tekintve értelmezésre szorul, hiszen annak teljesítése során figyelembe kell venni a hazai sajátosságokat és a jogalkotó eredeti szándékát meghatározó körülményeket. Ilyen jelentős tényező az ÁFA alanyokat ért pénzügyi hátrány tényleges megvalósulásának elemzése, továbbá annak definiálása, hogy a meg nem fizetettség okán feleket megillető kamat milyen időszakra és feltételek szerint jár, illetve a jogalkotó által újonnan hozott jogszabálymódosítások mennyire felelnek meg az uniós elvárásoknak.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk Európai Unió áfa áfa kamat monetáris értékvesztés Európai Unió Bíróság
Megjelenés:	Európai Jog. - 22 : 5 (2022), p. 42-49. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: