Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM001132
Első szerző:	Fézer Tamás (jogász)
Cím:	Ítélkezési állandók és vitás kérdések az erkölcsi kártérítés újabb magyar joggyakorlatában : átdolgozott változat / Fézer Tamás
Dátum:	2006
ISSN:	1787-775X
Megjegyzések:	Az erkölcsi károk megtérítése iránt indított perek száma az elmúlt tizenöt évben jelentősen emelkedett. Ez a fordulat nem csupán a jogi környezet változásával magyarázható, sokkal inkább külföldi hatásokat vélhetünk benne felfedezni. Nyugat-Európában és az angolszász országokban a személyiségi jogok védelme napról napra magasabb szintre jut el. A modern technika fejlődése, a tőkeerős és multinacionális cégek megjelenése és a biztosítás jelentőségének soha nem látott térnyerése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberi személyiség felértékelődjön, és ez az annak védelmét biztosítani hivatott jog területén is éreztesse hatását. Magyarországon a jelenleg is szűkszavú írott polgári jogi rendelkezések minimális határt jelentenek az ítélkező bíráknak. A hazai tendencia is a megítélt összegek emelkedését és az igények bíróságok általi befogadásának egyre növekvő számát mutatja. Az 1992-ben a nem vagyoni kártérítést érintően bekövetkezett fordulat óta eltelt bő tíz esztendő alkalmat teremt arra, hogy az e körben született ítéletek vizsgálata során összefoglaljuk azokat a jelenleg csak a jogalkalmazás berkeiben élő, az írott jog részévé nem vált szabályokat és elveket, melyek a hazai ítélkezés egységes álláspontját képezhetik. A következőkben vizsgált határozatok és típusesetek kapcsán azonban sok esetben nyilvánvaló, hogy jelentős eltérések, jogértelmezési különbségek, nem egy esetben ellentmondások tapasztalhatóak a bíróságok döntéseiben. Néhány esetben maga a Legfelsőbb Bíróság sem egészen konzekvens a nem vagyoni károk megtérítését érintő jogfejlesztő és jogegységesítő tevékenysége során. A tanulmány azokra a kérdésekre fókuszál, melyek talán első ránézésre sokkal inkább tartoznak a jogtechnika területére, azonban közelebbről vizsgálva nagyon fontos, a jogintézmény egészére kihatással lévő dogmatikai és elvi kérdéseket érintenek. Ezt a megállapítást az a tény is alátámasztja, hogy a polgári jog tárgykörében kevés olyan jogintézmény van, amely oly nagymértékben igényelné a jogalkalmazás jogfejlesztő és rugalmas hozzáállását, mint a nem vagyoni kártérítés jogintézménye. A folyamatban lévő polgári jogi rekodifikáció új megoldása, mely a monista álláspontot érvényre juttatva a sérelemdíj hegemóniája mellett foglal állást, különösen aktuálissá teszi az elmúlt évek joggyakorlatának vizsgálatát, hiszen a jogi rendelkezésekkel minimálisan körülbástyázni tervezett sérelemdíj bevezetése megköveteli a jogalkalmazás tapasztalatainak legmesszebbmenő figyelembevételét.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban nem vagyoni kártérítés személyiségi jogok kártérítési jog bírói gyakorlat
Megjelenés:	Debreceni jogi műhely : évkönyv 2005 (2006), p. 7-29. -
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM009596
Első szerző:	Szikora Veronika (jogász)
Cím:	A társasági jogviszonyok szabályozása a német polgári jogi társaságban : átdolgozott változat / Szikora Veronika
Dátum:	2006
ISSN:	1787-775X
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Debreceni jogi műhely : évkönyv 2005 (2006), p. 175-190. -
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM113848
Első szerző:	Zoványi Nikolett (jogász)
Cím:	Fogyasztói magáncsőd az Európai Unióban / Zoványi, Nikolett
Dátum:	2023
ISSN:	1787-775X 1786-5158
Megjegyzések:	A modern polgári jogrendszerek szinte mindegyike kiemelt alanyi jogként tekint a tulajdonjogra, amely azt jelenti, hogy megfelelő bírósági eljárás nélkül a személyeket megillető tulajdonjog nem korlátozható és nem vonható el. A fizetésképtelenségi eljárások esetében a tulajdonhoz való alanyi jog sérelmet szenved, hiszen az adóst megfosztjuk az őt megillető tulajdonjogától. Ezen helyzetekben az adós és a hitelező tulajdonjogi igénye feszül egymásnak, akár olyan szinten is, hogy az adós megélhetése veszélybe kerül a hitelezői igények kielégítése által. A fizetésképtelenségi eljárások során a kötelezett magatartása következtében a jogosult oldalán megbomlott tulajdonjogi jogviszonyt kell úgy helyreállítanunk a kötelezett vagyona terhére, hogy biztosítjuk az adós érdekeinek védelmét is, az eljárás mindkét fél érdekeit szem előtt tartó voltát. A nemzeti jogalkotóknak több szempontot is figyelembe véve kell tehát megalkotni azokat az anyagi és eljárási jogszabályokat, amelyek alapján a magánszemélyek vagyona is fizetésképtelenségi eljárás alá vonható. Mindezt egy olyan környezetben kell a nemzeti jogalkotóknak megtennie, amikor a globalizáció hatása miatt már közel sem biztos, hogy az adós és hitelező azonos ország állampolgára. Épp ezért fontos azt is megnézni, hogy az Európai Unió a tagállamai számára hogyan szabályozza a nemzeti határokon átnyúló, de az Európai Unió tagállamai közötti fizetésképtelenségi eljárásokat.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk fogyasztói magáncsőd adósságkezelés 2015/848 Rendelet fogyasztói magáncsőd Angliában fogyasztói magáncsőd Franciaországban
Megjelenés:	Debreceni jogi műhely. - 19 : 3-4 (2023), p. 153-163. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: