Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM020329
Első szerző:	Módis László (szemész szakorvos, kontaktológus)
Cím:	A könny ozmolaritásának vizsgálata Sjögren-szindrómában TearLab ozmométerrel / Módis László, Szalai Eszter, Szekanecz Zoltán, Szűcs Gabriella, Szamosi Szilvia, Váncsa Andrea, Berta András
Dátum:	2010
Megjegyzések:	A könnyozmolaritás meghatározása az új TearLab készülékkel (TearLab Corporation, San Diego, USA) Sjögren-szindrómában és egészséges egyénekben, valamint az eredmény összehasonlítása a hagyományos könnyfilm-tesztek értékeivel. Módszerek: 20 Sjögren-szindrómás beteg 39 szemét és 22 egészséges egyén 44 szemét vontuk be a tanulmányba. Először meghatároztuk a könnyozmolaritást a TearLab készülékkel. Ezt követően réslámpánál megítéltük a szemhéjszéllel párhuzamos kötőhártyaredők (LIPCOF) jelenlétét, a Meibom-mirigyek állapotát, majd a klasszikus koppenhágai teszteket (Schirmer I. teszt, könnyfilm-felszakadási idő, szaruhártya festődése) végeztük el. Eredmények: Sjögren-szindrómában a betegek könnyozmolaritását átlagosan 303,36+-17,22 mOsm/l-nek mértük (9 esetben kóros, 23%). A LIPCOF átlagértéke 1,36+-0,93 volt (31 esetben kóros, 79,5%). Meibom-mirigy-diszfunkciót 12 esetben (31%) állapítottunk meg. A Schirmer-teszt 9,96+-8,64 mm (25 esetben kóros, 64%), a könnyfilm felszakadási ideje 3, 31 +-1,91 mp (35 estben kóros, 90%) volt. A cornea fluoreszceinnel patológiás mértékben 28 esetben (72%) festődött, szignifikánsan nagyobb arányban, minta kontrollcsoportban (p <0,0001, Mann-Whitney). Az egészséges egyének könnyozmolaritása nem különbözött a betegcsoportban mért átlagos értéktől (303,52+-12,92 mOsm/l, p=0,906). A Schirmer-teszt, a cornea festődése, a könnyfilm felszakadási ideje (p<0,0001) és a LIPCOF értéke (p =0,001) szignifikáns eltérést mutatott a betegcsoportot összehasonlítva az egészséges egyénekkel. Nem találtunk szignifikáns korrelációt a könnyozmolaritás és a többi száraz szem teszt eredménye között sem az egészséges, sem a Sjögren-szindrómában szenvedő betegek csoportjában (p >0,05, Spearman). Következtetések: A könny hiperozmolaritása a száraz szem betegség tüneteinek kialakulásában és a klinikai jelek progressziójában központi szerepet tölt be. A TearLab rendszer az általa mért ozmolaritás eredménye alapján nem volt képes elkülöníteni az egészséges és száraz szemű egyéneket, ezért a készülékkel történő vizsgálat kimenetele önmagában nem, csak a száraz szem hagyományos diagnosztikus tesztjeivel együtt értékelhető.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Szemészet. - 147 : 3-4 (2010), p. 138-142. -
További szerzők:	Szalai Eszter (1984-) (orvos) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Váncsa Andrea (1972-) (orvos) Berta András (1955-) (szemész, gyermekszemész)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM014376
Első szerző:	Módis László (szemész szakorvos, kontaktológus)
Cím:	Endothelialis keratoplasztikával szerzett tapasztalatok / Módis László, Kettesy Beáta, Szalai Eszter, Fodor Mariann, Berta András
Dátum:	2009
Megjegyzések:	Hátsó lamelláris keratoplasztikával elért eredményeinek bemutatása. Betegek és módszerek: Hat beteg 6 szemét operáltuk (6 nő, átlagéletkor 73+-10 év) pseudophakiás bullosus keratopathia miatt Descemet-leválasztásos automatizált endothelialis keratoplasztika (DSAEK) módszerével. Az alapbetegség mellett négy beteg simplex glaucomában, 3 rheumatismusban, 1 pedig diabetes mellitusban szenvedett. A Descemet-hártya leválasztását manuálisan, a donor comea lamellálását 300 mikrométeres mikrokeratom fejjel végeztük. Az összehajtott lamellát 5 mm-es corneoscleralis seben implantáltuk. Rögzítettük a látásélességet, a cornea átlátszóságát, vastagságát, a topográfiával nyert keratometriás értékeket, az endothelialis sejtsűrűséget és a szemnyomást a műtét előtt és után. A követési idő 12 hónap volt minden esetben. Eredmények: A látásélesség 0,02+-0,03-ról 0,31+-0,15-re javult (p=0,02, Wilcoxon). 3-3 teljesen átlátszatlan, illetve szemitranszparens comea közül 1 átlátszatlan maradt, 1 szemitranszparens, 4 teljesen tiszta lett a műtét utáni 3. hónapra, és a továbbiakban sem változott. A topográfiás keratometriás értékek 43,2 D, illetve 38,6 D-ról 42,8 D és 40,7 D-ra változtak a meredek, illetve a lapos tengelyben (p=0,7 és p=0,03). A comea vastagsága 1007+-393 mikrométerről 788+-304 ?m-re változott a mintegy 300 ?m-es lamella beültetése után (p=0,02). Az endothelialis sejtsűrűség átlagosan 11 %-kal csökkent a 3. és 12. hónap között (p=0,1). A szemnyomás a műtét hatására nem emelkedett, kompenzált maradt (p=0,62). Következtetések: A hátsó lamelláris keratoplasztika után már rövid távon is visusjavulás következett be, és a műtét kedvezően befolyásolta a szemfelszínt is. Bizonyos szaruhártya-betegségek esetében a módszer a perforáló keratoplasztika alternatívája lehet.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Szemészet. - 146 : 2 (2009), p. 35-41. -
További szerzők:	Kettesy Beáta (1974-) (szemész) Szalai Eszter (1984-) (orvos) Fodor Mariann (1975-) (szemész) Berta András (1955-) (szemész, gyermekszemész)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM027973
Első szerző:	Szalai Eszter (orvos)
Cím:	Új képalkotó módszer az elülső szegmentum vizsgálatában : fourier domain OCT / Szalai Eszter, Berta András, Módis László
Dátum:	2011
Megjegyzések:	Célkitűzés: A legújabb fejlesztésű hangolható lézer Fourier-domain elülső szegmentum optikai koherenciatomográfia (OCT), más néven optikai frekvencia domain leképezés bemutatása az elülső szegmentum képalkotásában, illetve különböző kórállapotainak diagnosztikájában. További célunk volt egészséges egyének szaruhártya-törőerejének meghatározása OCT-vel, s a Pentacam HR eredményeivel történő összehasonlítása. Módszerek: 54 egészséges személy (átlagéletkor: 34,37+-13,48 év) jobb szemét vontuk be tanulmányunk összehasonlító részébe. A vízszintes (K1) és függőleges (K2) tengelyben rögzített axialis keratometriás, valamint a keratometriás astigmiaértékeket hasonlítottuk össze a szaruhártya centrális 3 mm átmérőjű zónájában az elülső szegmentum OCT (CASIA SS-1000; Tomey, Erlangen, Németország) és a Pentacam HR (Pentacam High Resolution; Oculus, Wetzlar, Németország) között. Eredmények A szferikus keratometriás értékek szignifikáns különbséget mutattak az OCT és a Scheimpflug-kamera között (K1: p =0,0002; K2: p=0,002), habár a két berendezés K1- és K2-eredményei között a különbség mindössze 0,08+-0,59 D és 0,06+-0,69 D volt. Nem találtunk azonban szignifikáns különbséget a keratometriás astigmia értékei között a két tomográffal meghatározva (p =0,90), köztük az eltérést 0,02+-0,19 D-nak mértük. Következtetések: A legújabb fejlesztésű Fourier-domain elülső szegmentum OCT mikrométer felbontású felvételeket készít non-kontakt módon, majd ezek alapján változatos kvantitatív elemzéseket szolgáltat az elülső szegmentum struktúráiról mind normális, mind patológiás viszonyok között. A készülék további előnye, hogy a szintén újdonság-nak tekinthető Scheimpflug-tomográffal összehasonlítva a keratometriás értékeik között klinikailag jelentős különbség nem volt.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Szemészet. - 148 : 2 (2011), p. 65-72. -
További szerzők:	Berta András (1955-) (szemész, gyermekszemész) Módis László (1964-) (szemész szakorvos, kontaktológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM020324
Első szerző:	Szalai Eszter (orvos)
Cím:	A szaruhártya törőerejének vizsgálata Scheimpflug-kamerával, automata kerato-refraktométerrel és korneatopográffal / Szalai Eszter, Berta András, Németh Gábor, Kolozsvári Bence, Vajas Attila, Módis László
Dátum:	2010
Megjegyzések:	Pentacam HR-rel (High Resolution), automata keratométerrel és korneatopográffal történő keratometriás mérések megbízhatóságának és ismételhetőségének vizsgálata. Módszerek: 46 egészséges személy (átlagéletkor: 50,5±18,0 év) jobb szemét vontuk be a tanulmányba. Rögzítettük a vízszintes (K1) és függőleges (K2) tengelyben megfigyelt keratometriás értékeket, amelyeket Pentacam HR-rel (Oculus, Wetzlar, Németország), automata kerato-refraktométerrel (KR-8100; Topcon, Tokió, Japán) és korneatopográffal (TMS-4; Tomey, Erlangen, Németország) nyert két független vizsgáló. Eredmények: Az átlagos K-értékek a Pentacam HR-rel, automata keratométerrel és korneatopográffal meghatározva sorrendben a következők voltak: 43,40/43,34 D, 43,99/43,98 D és 43,80/43,83 D. Statisztikailag szignifikáns különbséget figyeltünk meg a különböző gépek mérési eredményei között (p<0,0001, ismételt méréses ANOVA). Egyik módszer esetében sem észleltünk szignifikáns különbséget a két vizsgáló eredményei között (p>0,05), sőt keratometriás méréseik minden esetben kitűnően korreláltak egymással (ICC, összetartozási együttható=0,95-0,99). Következtetések: Mindhárom készülékkel végzett keratometriás vizsgálatot megbízhatónak találtuk. Azonban a Scheimpflug- kamera, az automata keratométer és a korneatopográf között észlelt szignifikáns különbség miatt ezen módszerek egymással nem helyettesíthetők.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Szemészet. - 147 : 1 (2010), p. 3-8. -
További szerzők:	Berta András (1955-) (szemész, gyermekszemész) Németh Gábor (1975-) (szemész) Kolozsvári Bence Lajos (1977-) (szemész) Vajas Attila (1973-) (szemész) Módis László (1964-) (szemész szakorvos, kontaktológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: