Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM109503
035-os BibID:	(MTMT)32175130
Első szerző:	Hocza-Szabó Marcell (PhD hallgató)
Cím:	Szolláth Dávid: Mészöly Miklós / Hocza-Szabó Marcell
Dátum:	2021
ISSN:	0324-4970
Megjegyzések:	Mészöly Miklós : monográfia / Budapest : Jelenkor, 2020. -
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok kritika folyóiratcikk
Megjelenés:	Irodalomtörténet. - 52 (102) : 2 (2021), p. 229-238. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM054539
Első szerző:	Kulin Borbála (irodalomtörténész)
Cím:	A transzcendenciát tematizáló beszéd a húszas-harmincas évek Illyés-lirájában / Kulin Borbála
Dátum:	2011
ISSN:	0021-1478
Megjegyzések:	1. Illyés Follain-esszéjére (1964) támaszkodva megállapítható, hogy húszas-harmincas évekbeli lírájának személyessége a tárgyias költői programon belüli alanyiság lehetséges módozatainak megvalósulásaként olvasható. Az alanyiság módozatai az én transzcendálásának három irányában ragadhatók meg, (1) az én határai a környező világ, a társadalom vonatkozásában válnak átjárhatóvá, hogy az én az általános emberi kifejezőjévé lehessen; (2) az én a megfigyelt tárgy, a világ által képződik meg, tehát a megfigyelő szubjektum és a megfigyelendő tárgy viszonya inverzére fordul, nem a romantikus-szimbolista világalkotó én, hanem a világ felől megalkotódó én tanúi lehetünk; (3) hypotextusok erős működtetésével az én közvetett módon vagy körülrajzolhatatlan személyességgel jelenetezi magát. 2. Az én-beszéd sajátosságait illetően a két első kötet, a Nehéz föld és a Sarjurendek közös jegyeket mutatnak. A Rend a romokban kötet (1937) már egy újfajta alanyiságot mutat fel. E változás már a megelőző kötetek verseiben előre jelzi magát, kibontakozása egy teljes poétikai válságon keresztül történik meg. E válságot az én-tematika előtérbe kerülése, a lírai én többszólamúsága és az önirónia eszköze fémjelzi.3. A Szerelem-ciklus első verse különös helyet foglal el Illyés versei között. Ebben a versében mutatkozik meg először a transzcendenciához való viszonyulásának egy sajátos jegye: az én közösség felé való transzcendálása ? s mint ilyen, az eredendően közösségi-társadalmi szenvedélyességtől fűtött illyési költészet első markáns alkotása, mely a teológiai értelemben értett transzcendencia jegyeit is magán hordozza. A Szerelem-ciklus első darabja a finom bibliai áthallások s a szöveg beszédaktusa révén a szociális indíttatású művészi hitvallást magasabb spirituális szférában fogalmazza meg. A szöveg szerkezete a hitvallás beszédaktusának szerkezetével esik egybe. Költői szöveg vallásos beszédaktus modelljére való építkezésének első példája ez az életműben, legismertebben az Egy mondat a zsarnokságról él később ezzel az eljárással, mely a litánia szerkezetére épül.4. A tárgyias programon belül megvalósuló alanyiság legsajátosabb módja Illyésnél a "nézve levés" motívumában érhető tetten, mely az én külvilág felőli megalkotódását fejezi ki. E motívum gyakori alkalmazásában a szubjektivitás programjának ellentettje valósul meg: a (megfigyelt) objektum válik a (megfigyelő) szubjektum figyelőjévé és alakítójává. 5. Az alanyiság harmadik módozatát, az én absztrahálását két egzisztencialista vonatkozású verse, az Úrfelmutatás és a Novemberi ég alatt képvislei a húszas-harmincas évek lírájában. Tamás Attila álláspontjával szemben nem kiforratlan alkotásokként értékelem ezeket a verseket, hanem a tárgyiasság programjába illeszthető, az általános személyesség poétikai kísérleteként olvasom.6. A harmincas évek végétől jelentkező, válságról tanúskodó versei (Utóhang, Mint a mosolygó merénylő, Avar, a Reggeli meditáció, az Éjféli meditáció a legfelső emleten, az Éjszaka, szél) elsősorban poétikai válságot dokumentálnak. Az Avar és a Reggeli meditáció a költői válságot eltérő szólamok szerepeltetésével reperezentálja, melyek közül egyik sem hitelesíthető. Így e versei a Kabdebó Lóránt által meghatározott ?dialogikus verseszmény" követelményeinek megfelelő alkotások.7. A transzcendens Istennel való kommunikációtól Illyés elzárkózik, vagy az önirónia reflexiójával alkalmazza az Istenhez szóló beszéd hagyományos formáit. Az Istennel való kommunikáció alternatívájaként egyedül az immanens Isten-fogalomból kiinduló misztikus irányzatok "eszközei", az elnémulás, a világra figyelés, az én-kibeszélésről és az énről való lemondás tűnik fel a korszak Illyés-verseiben.
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban transzcendencia Illyés Gyula Doktori iskola
Megjelenés:	Irodalomtörténet. - 92 : 3 (2011), p. 360-377. -
Pályázati támogatás:	TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 TÁMOP Humán Tudományok Doktori Iskola
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM062210
Első szerző:	Restás Attila (irodalomtörténész)
Cím:	Keckermann retorikái : Fejezet a magyarországi retorikaoktatás történetéből / Restás Attila
Dátum:	2000
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban Retorikatörténet
Megjelenés:	Irodalomtörténet 31 : 4 (2000), p. 477-497. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM108720
Első szerző:	Szegvölgyi-Pócsik Anett (magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár)
Cím:	Szimbolikus és valós határátlépések és az énteremtés lehetőségei (Polcz Alaine: Leányregény) / Szegvölgyi-Pócsik Anett
Dátum:	2020
ISSN:	0324-4970
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Irodalom- és kultúratudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Irodalomtörténet. - 3 (2020), p. 279-298. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: