Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM085965
Első szerző:	Dorner László (pszichológus, pszichológia tanár)
Cím:	A hospice önkéntesség lélektani vonatkozásainak szakirodalmi áttekintése / Dorner László, Fürné Mosoni Anita, Hatvani Andrea
Dátum:	2017
ISSN:	1419-8126 1786-3759
Megjegyzések:	Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse és rendszerezze a hospice önkéntesség lélektani vonatkozásait vizsgáló kutatások elmúlt évtizedekben született eredményeit, különös tekintettel az önkéntes tevékenységeinek, személyiség- és motivációs hátterének kutatásaira. Módszer: Tudományos adatbázisokban történő kulcsszavas keresés és a téma szempontjából releváns magyar (Kharón Thanatológiai Szemle) és angol nyelvű közlemények (n = 60) kiválasztása után azok szisztematikus szakirodalmi áttekintése különböző témák alapján (motivációk, személyiség, észlelt kihívások, stressztényezők). Eredmények: A kutatások nagy része kiemeli, hogy míg a hospice szolgáltatások elkezdése, majd később folytatása is jelentős összefüggést mutat a magas szintű altruisztikus motivációkkal (pl. társadalmi felelősségvállalás, mások fájdalmának enyhítésére irányuló vágy, proszociális értékek kifejezése, morális felelősség), addig az egoisztikus motivációk (pl. önértékelés növelése, személyes növekedés, szociális kapcsolatok, karrier) főként az önkéntesség kezdeti szakaszában fontosak, és a hosszú távú önkéntessé válás során már kevésbé meghatározónak tekinthetők. Bár a személyes érintettség (pl. egy hozzátartozó halála vagy saját betegség) gyakori motívum az önkéntesség elkezdésének hátterében, a hosszú távú önkéntessé válásra az önkéntesként megélt tapasztalatok (a valahová tartozás érzése, jelentőségteljes munka végzése és a hospice team tagjaival való hatékony együttműködés) gyakorolják a legjelentősebb hatást. Az önkéntesek személyiségvonásait vizsgálva az életkori vagy nemi sztenderdekhez, illetve az önkéntes tevékenységeket nem végzőkhöz képest általában magasabb Extraverzió, Barátságosság és Nyitottság, valamint alacsonyabb Neuroticizmus pontszámokat találunk. Természetesen az további vizsgálat tárgyát képezheti, hogy ez az eredmény az önkéntesség hatására jött létre, vagy eleve azok jelentkeztek önkéntesnek, akik ezekkel a pontszámokkal voltak jellemezhetőek. Ugyancsak összekapcsolódik a hospice önkéntességgel a magasabb empátiás törődés, gondoskodásigény és szociális nézőpontváltásra való képesség is, amelyek nélkül a nehéz érzelmi helyzetekkel (kliensek elvesztése, nővérektől és hozzátartozóktól érkező elutasítás) való hatékony megküzdés elképzelhetetlennek tűnik. Következtetések: A hospice önkéntesség egy magas frusztrációs toleranciát, folyamatos önismereti munkát és hatékony megküzdési módokat igénylő önkéntességtípus. Ennek lélektani szempontú vizsgálatakor egyaránt figyelembe kell vennünk az önkéntes személyre és az önkéntesség haszonélvezőjének pszichés jellemzőire gyakorolt hatást.
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk hospice önkéntesség motiváció stressz személyiség
Megjelenés:	Mentalhigiene es Pszichoszomatika. - 18 : 1 (2017), p. 30-58. -
További szerzők:	Fürné Mosoni Anita Hatvani Andrea
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM054041
Első szerző:	Nistor Mihaela (pszichológus)
Cím:	A Személyes Autoritás a Családi Rendszerben Kérdőív magyar változatának (PAFSQ-H) pszichometriai jellemzői / Mihaela Nistor, Gábor Papp, Tamás Martos, Péter Molnár
Dátum:	2013
ISSN:	1419-8126 1786-3759
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - 14 : 3 (2013), p. 259-280. -
További szerzők:	Papp Gábor (1987-) (pszichológus) Martos Tamás (1968-) (pszichológus) Molnár Péter (1942-2022) (orvos, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM120077
Első szerző:	Szászi Beáta (PhD hallgató)
Cím:	The prevalence of body dysmorphic disorder and the acceptance of cosmetic surgery in a nonclinical sample of Hungarian adults / Szászi Beáta, Szabó Pál
Dátum:	2024
Megjegyzések:	Background: Body dysmorphic disorder (BDD) is a common, often undiagnosed, serious condition. The relationship between body dysmorphic disorder and cosmetic surgery is rather complex, as many patients with body dysmorphic disorder search for cosmetic solutions for the imagined defect in appearance. Aims: To assess the prevalence of body dysmorphic disorder and its relationship to the acceptance and use of cosmetic services and body-related variables among Hungarian adults. Methods: Body weight and height, body satisfaction, health state, aesthetic intervention-related experiences, and plans were assessed by a self-report online questionnaire that included the Body Dysmorphic Disorder Questionnaire and the Acceptance of Cosmetic Surgery Scale. Six hundred three subjects (94% women, n = 567, 6% men, n = 36, age M = 40.16 years, SD = 13.32 years) joined the research on a social media platform. Results: The prevalence of BDD is 8.1% (n = 49), 8.1% (n = 46) in women, and 8.3% (n = 3) in men. The BDD-positive group had higher BMI (U = 9641.5, p = 0.028), more plastic surgeries (?2(1) = 19.682, p = 0.012), and more acceptance of cosmetic surgery (U = 6664, p < 0.001). The risk of BDD is significantly higher in those who have a lower education (OR = 0.424, p = 0.031), accept cosmetic surgery (OR = 1.031, p = 0.025), plan plastic surgery (OR = 0.351, p = 0.027) and are more dissatisfied with their body (OR = 0.397, p < 0.001). Consideration of cosmetic surgery (U = 7433, p = 0.006) and planning for future plastic surgeries ?2(1) = 7.943, p = 0.019) are more frequent in females. Sixty-six women (11.6%) have already had some intervention, 26.4% plan, and 10.4% probably plan cosmetic surgery, while these data are 11.1%, 8.3% and 5.6% in males. These symptoms occur more frequently among women according to Body Dysmorphic Disorder Questionnaire: avoidance behavior (33.9% vs. 16.7%, ?2(1) = 4.539, p = 0.033), significant mental suffering caused by the perceived flaw(s) (29.8% vs. 13.9%, ?2(1) = 4.178, p = 0.041). The Acceptance of Cosmetic Surgery Scale total score has a significant positive relationship with BDD caseness (B = 0.100, p = 0.011) and the number of blepharoplasties (B = 0.111, p = 0.005) and significant negative relationship with the planning of cosmetic surgery (B = ?0,491, p < 0,001). Conclusions: The prevalence of body dysmorphic disorder is high in this non-clinical, unselected Hungarian sample. The risk for body dysmorphic disorder is higher in those interested in cosmetic services; screening for this body image disorder is necessary.
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk body dysmorphic disorder, body satisfaction cosmetic surgery Body Dysmorphic Disorder Questionnaire Acceptance of Cosmetic Surgery Scale
Megjelenés:	Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. - 25 : 1 (2024), p. 69-84. -
További szerzők:	Szabó Pál (1954-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat DOI Szerző által megadott URL
Borító:
Saját polcon: