CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM089862
Első szerző:Fenyő Imre (filozófus, neveléstörténész)
Cím:Labdarúgó akadémiák pedagógiai programjainak elemzése / Fenyő Imre, Rábai Dávid
Dátum:2020
ISSN:2063-9546
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
labdarúgás
utánpótlás nevelés
Megjelenés:Neveléstudomány. - 3 : 3 (2020), p. 55-75. -
További szerzők:Rábai Dávid (1990-) (oktatáskutató)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM103604
Első szerző:Józsa Gabriella
Cím:Végzős szakközépiskolás tanulók továbbtanulási szándéka: egy próbamérés eredményei / Józsa Gabriella
Dátum:2021
ISSN:2063-9546
Megjegyzések:A továbbtanulási döntéseket számos társadalmi és egyéni tényező befolyásolja, akár az általános iskola, akár a középiskola utáni továbbtanulásra gondolunk. A magyar iskolarendszerben kitüntetett elágazási pont az általános iskola utáni továbbtanulás, hiszen ez a tanulók egész iskolai pályáját és jövőjét is meghatározhatja. Az Oktatási Hivatal felvételi adatbázisai alapján lényegesen kevesebb diák jelentkezik és nyer felvételt a felsőoktatásba érettségit adó szakképzésből, mint gimnáziumból. Tanulmányunk célja, hogy feltárjuk a végzős szakközépiskolás tanulók felsőoktatási továbbtanulásának és tovább nem tanulásának motívumait. Ennek vizsgálatára saját fejlesztésű kérdőívet készítettünk, melynek segítségével a végzős szakközépiskolások továbbtanulási motivációját, önszelekcióját és családi háttértényezőit vizsgáljuk. A próbamérésben 105 fő végzős szakközépiskolás tanuló vett részt. A papíralapú kérdőívek kitöltésére 2019 őszén került sor. Elemzésünkben többváltozós statisztikai módszereket alkalmaztunk, a továbbtanulás bejóslására pedig logisztikus regressziós modellt állítottunk fel. Eredményeink rámutatnak arra, hogy az általunk vizs - gált affektív tényezők szignifikánsan befolyásolják a szakközépiskolások továbbtanulási szándékait.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Neveléstudomány. - 9 : 4 (2021), p. 138-153. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:bibEBI00026251
Első szerző:Kovács Klára (oktatáskutató, szociológus)
Cím:Az intézményi hatás és modelljeinek vizsgálata közép-kelet-európai felsőoktatási intézmények sportjában / Kovács Klára, Moravecz Marianna, Nagy Zsuzsa, Szabó Dániel, Rábai Dávid
Dátum:2020
ISSN:2063-9546
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Neveléstudomány. - 3 (2020), p. 32-56. -
További szerzők:Moravecz Marianna (1968-) (sporttudomány, kutató, oktató) Nagy Zsuzsa Szabó Dániel (1990-) (testnevelő tanár, tanársegéd) Rábai Dávid (1990-) (oktatáskutató)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
DOI
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM096207
Első szerző:Pallay Katalin (oktatáskutató, pedagógiatanár)
Cím:Az ukrán oktatáspolitika hatása a kárpátaljai magyar tannyelvű felsőoktatásra / Pallay Katalin
Dátum:2019
ISSN:2063-9546
Megjegyzések:A kisebbségi oktatás és az arra gyakorolt oktatáspolitika vizsgálata kiemelten fontos szerepet játszik, ugyanis sajátos erőtérben mozognak (Kozma, 2012). Jelen tanulmány a rendszerváltástól napjainkig (1991?2018) mutatja be az ukrajnai oktatáspolitikát. Fel szeretnénk tárni, hogyan alakult az ukrán oktatáspolitika az Európai Uniós normák felé közeledés során, s ezek a törekvések mennyire voltak sikeresek. Munkánkban meg kívánjuk vizsgálni, hogy a különböző politikai fordulatok milyen hatást gyakoroltak az ukrán állam kisebbségpolitikájára és ezen belül a kárpátaljai magyarokra. A főbb irányelveket és tendenciákat kívánjuk az olvasó elé tárni. Az ukrajnai oktatáspolitikát a kisebbségi nemzeti közösségek szempontjából kettősség jellemzi: egyszerre figyelhető meg az európai hatás és az ukránosítás. A politikai és gazdasági változások során számos pozitív célkitűzést hajtottak végre az oktatáspolitika terén. Ide sorolhatók az Európai Unió felé nyitó lépések, mint például a Bolognai-rendszerhez történő csatlakozás. Az ország oktatáspolitikai szempontból az Európai Unió felé törekszik, eredményeim szerint azonban a kisebbségi nemzeti közösségek jogait illetően visszafejlődés tapasztalható.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
oktatáspolitika
kisebbségi nemzeti közösségek
Ukrajna
Megjelenés:Neveléstudomány. - 7 : 26 (2019), p. 56-75. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM053968
Első szerző:Tőzsér Zoltán (bölcsész tanár, szakfordító)
Cím:Akadályok a felnőttkori tanulásban / Tőzsér Zoltán
Dátum:2014
ISSN:2063-9546
Megjegyzések:A kutatásban a felsőoktatási felnőttoktatás legfontosabb szereplőivel, a részidős hallgatókkal foglalkozunk. Azt vizsgáljuk, hogy a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola nem nappali tagozatos képzésein résztvevőkmilyen tanulást akadályozó tényezőkkel néznek szembe. A kérdés azért nagyon izgalmas, mert a 2000-es évekközepe óta, ha változó mértékben is, de folyamatosan csökken a részidős képzésre járók száma. Ezért érdemesazokat a hallgatókat megvizsgálni, akik már megkezdték a diplomássá válás útját vagy épp újabb diploma megszerzését tűzték ki célul. Ezért online kérdőíves vizsgálatot végeztünk (n=1.151) a két intézmény nem nappalishallgatói körében, hogy feltárjuk a felnőttkori tanulás legfontosabb gátló tényezőit. Feltevésünk szerint az anyagiak előteremtése jelenti a legerősebb hátráltató tényezőt a tanulás során. A kutatás eredményeként hat akadályozófaktort azonosítottunk: 1.) tanulás, 2.) szervezés, 3.) öregség, 4.) munkahely, 5.) pénz és 6.) család. Az elemzések azt mutatják, hogy a felsőoktatásban részidős hallgatóként való részvétel legnagyobb akadálya a tandíj, és az egyéb járulékos költségek előteremtésének a nehézsége. Ezt követi azonos mértékben a munkahelyés a tanulás, majd a család, a szervezés és a szubjektív öregség érzékelése. Ezzel megerősíthetjük a kutatáshipotézisét, hiszen az eredményeink azt támasztják alá, hogy a felnőttek felsőoktatásban való részvételének valóban az anyagiak előteremtése a legnagyobb akadálya.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
komparatív kutatás
felnőttoktatás történelmi jelentőségei Magyarországon
trendek és témák a kutatás-fejlesztésben
andragógia
Megjelenés:Neveléstudomány. - 1 (2014), p. 55-67. -
Pályázati támogatás:TÁMOP 4.2.4. A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM073781
Első szerző:Ujvárosi Andrea (bölcsész, magánénekes)
Cím:A magánénekes felsőoktatási képzésben résztvevő hallgatók zenei és nyelvi képzettsége egy kérdőíves kutatás tükrében / Ujvárosi Andrea
Dátum:2018
Megjegyzések:Jelen tanulmányunk egy az eredeti nyelvű éneklés kérdésével foglalkozó átfogó kutatás részterületét dolgozza fel. Elsőként azt tekintjük át, hogy a jelenlegi magyar zenei felsőoktatási rendszerben résztvevő magánénekes hallgatók zenei és nyelvi felkészültségét milyen szociokulturális tényezők és hogyan befolyásolják. Ezt követően számba vesszük, hogy milyen nyelveket, milyen keretek között és milyen eredményességgel tanulnak. Végül azt tárjuk fel, hogy az intézményi nyelvi képzések hogyan viszonyulnak az idegen nyelvű éneklésre vonatkozó interpretációs elvárásokhoz.Vizsgálatainkat a hallgatók kérdőíves lekérdezésével folytattuk le 2017-ben, az eredményeket kvantitatív technikával dolgoztuk fel. A hallgatói lekérdezés mintasokaságát hat zenei felsőfokú intézmény magánénekes hallgatói állománya alkotta (N=90). Az anonim kitöltésekből kapott adatokból SPSS adatbázist generáltunk, az elemzés során az SPSS 19. programot használtuk, százalékos eloszlásokat és átlagokat használtunk.Kutatási eredményeink igazolták azokat az előzetes feltevéseinket, amelyek szerint a magánénekes hallgatók demográfiai és szociális háttere (szülők végzettsége, anyagi tőke, településtípus) alapvetően befolyásolja a zenetanulás és nyelvtanulás lehetőségeit. A nyelvi preferenciákkal kapcsolatban várakozásainknak megfelelően igazolást nyert, hogy a hallgatói életkor erősen meghatározza azt. A fiatalabb korcsoportok nyelvtudása döntően az angol nyelvre koncentrált. Orosz, francia és spanyol nyelvet minimálisan, olaszt és németet jóval kisebb arányban és kevesebb ideig tanulnak. A hallgatók nyelvi preferenciái tehát nem állnak összhangban az eredeti nyelvű vokális interpretációs elvárásokkal. Mivel a vokális irodalom jelentős része éppen ezeken a nyelveken íródott, intézményes keretek közötti oktatása a magánénekes képzés nyelvi komponensének eredményesebb továbbfejlesztését kívánná meg.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Neveléstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
nyelvi képzettség
zenei képzettség
hallgatók
felsőoktatás
Megjelenés:Neveléstudomány. - 3 (2018), p.54-68. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.