CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM054495
Első szerző:Kovács Zsuzsanna (pszichológus, klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus)
Cím:A terápia segít : emlőrákos betegek pszichoszociális támogatása, a depressszió és szorongás csökkentése / Kovács Zsuzsanna, Szabó Csaba, Fülöp Emőke
Dátum:2013
ISSN:0237-7896
Megjegyzések:Az epidemiológiai vizsgálatok riasztó adatokat közölnek. Az elkövetkező két-három évtizedben várhatóanmegkétszereződik a daganatos megbetegedések száma. A betegek ellátása komoly kihívást jelent az egészségügyirendszereknek - nem csak az onkológus szakorvosoknak, de többek között a pszichiátereknek és a pszichológusoknakis. A rák diagnózisa rendszerint szorongással teli, reményvesztett, depressziós érzelmi állapotot hoz létre, ami a diagnózisközlésután évekig fennmaradhat, jelentős egészségkárosodást okozva - rontja a betegek életminőségét, beszűkítiaz életteret, nehezíti a megküzdést, az együttműködést, prediktora a betegség progressziójának és a mortalitásnak. Kezelésekulcsfontosságú. A szakirodalmi adatok igazolják a pszichoszociális intervenciók (a betegek sokrétű pszichés,és pszichoszociális támogatása) érzelmi distresszre kifejtett jótékony hatását. Leggyakrabban a szupportív-expresszívterápiát és a kognitív módszereket alkalmazzák. Újabban egy olyan kutatási irány bontakozik ki, ahol a daganatosbetegek kiegészítő terápiájában az egyes intervenciók helyett komplex programokat (pszichoterápiák, mozgás, táplálkozás,edukáció stb. együtt) alkalmaznak, építve az egyes elemek szinergikus hatására. Tanulmányunkban egy komplexprogram eredményeit vizsgáljuk az érzelmi distressz csökkentésében primér emlőkarcinómás nők körében (n=173,kísérleti csoport n=86, ebből 34 fő vett részt a programban, kontrollcsoport n=87) rövid távon (a 15 hetes program végén),és longitudionálisan (15 hónappal a program befejezése után). Eredményeink igen bíztatóak: szignifikáns javulástértünk el a betegeknél mind a depresszió (Beck), mind a szorongás (STAI) csökkentésében, és a pozitív hatás egyrésze hosszú távon is fennmaradt.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
emlődaganat
depresszió
szorongás
komplex pszichoszociális intervenció
Megjelenés:Psychiatria Hungarica. - 28 : 4 (2013), p. 454-463 -
További szerzők:Szabó Csaba (1951-) (pszichológus) Fülöp Emőke
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM066380
Első szerző:Mohácsi Bernadett (pszichológus)
Cím:Evészavarok prevalenciája policisztás ovárium szindrómás nők körében / Mohácsi Bernadett, Szemán-Nagy Anita
Dátum:2016
Megjegyzések:Bevezetés: A policisztás ovárium szindróma (PCOS) az egyik leggyakoribb endokrin zavar a reproduktív korban lévő nők körében. Az érintettek életminőségét jelentősen befolyásolják a PCOS tünetek és a szövődmények. A legtöbb kutatási eredmény a PCOS és az evészavarok közötti összefüggést alátámasztja, azonban ellentmondó eredményeket is közöltek a kettő közötti kapcsolatról.Célkitűzés: A vizsgálat célja az evészavarok prevalenciájának megállapítása volt a PCOS-es nők között.Módszerek: Az evészavarok azonosítására a testtömegindexet (BMI), az Evési Attitűdök Tesztjét (Eating Attitudes Test, EAT) és az Evészavartünetek Súlyossági Skáláját (Eating Behaviour Severity Scale, EBSS) használtuk. Továbbá, a PCOS tünetek vizsgálatára a Ferriman- Gallwey Score, a Global Acne Grading Score és a Savin Scale mérőeszközöket alkalmaztuk és a PCOS egyéb tüneteit kikérdeztük.Eredmények: A végleges minta 318 vizsgálati személyből állt. A PCOS csoportba 95, a hyperandrogén csoportba 123, a kontroll csoportba 100 vizsgálati személy került. A PCOS csoport 5,3%-ánál bulimia nervosát, 1,1%-nál szubklinikai anorexia nervosát, 10,5%-nál szubklinikai bulimia nervosát azonosítottunk. A hyperandrogén csoport 1,6%-a szenvedett szubklinikiai bulimia nervosában.Következtetések: Eredményeink alapján a PCOS-es nők között a szubklinikai és klinikai szintű bulimia nervosa prevalenciája jelentős az egészséges mintához viszonyítva. Az evészavarok negatív hatást gyakorolhatnak a PCOS kezelésének kimenetelére. Összegezve, az eredményeink felhívják a figyelmet az evészavarok szűrésének szükségességére és a pszichológiai kezelés relevanciájára a PCOS-es nők között. Kulcsszavak: policisztás ovárium szindróma, PCOS, evészavar, bulimia nervosa, anorexia nervosa
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
PCOS
evészavarok
Anorexia nervosa
Bulimia nervosa
policisztás ovárium szindróma
Megjelenés:Psychiatria Hungarica 31 : 2 (2016), p. 136-145. -
További szerzők:Szemán-Nagy Anita (1979-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM044958
Első szerző:Nagy Ildikó
Cím:A rideg/érzéketlen vonások jelenléte a zaklatás szerepköreiben lévő diákok között / Nagy Ildikó, Pataky Nóra, Szklenárik Péter, Körmendi Attila
Dátum:2013
Megjegyzések:Háttér:Az iskolai zaklatás jelensége egyre gyakoribb hazánkban és külföldön is. A zaklató viselkedés időben ismétlődő szándékos károkozás másoknak, ahol a szembenálló felek között az erőviszonyok nem kiegyenlítettek. Az iskolai zaklatással kapcsolatos vizsgálatok számos hasznos információval szolgálnak a zaklatás prevenciójával és kezelésével kapcsolatosan, azonban kevesebb kutatás foglalkozik a zaklatóknál jelen lévő személyiségvonásokkal, melyek növelhetik az agresszív zaklató viselkedés megjelenési valószínűségét. Az agresszív viselkedés magyarázatában és értelmezésében egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a rideg/érzéketlen vonásoknak, melyek jelenléte esetén sajátos érzelmi (bűntudat hiánya, sekélyes érzelmek) és interperszonális stílust (proaktív agresszió használata és a felelősségvállalás hiánya) jellemző a gyerekre. Cél:Vizsgálatunk célja a rideg/érzéketlen vonások mérése a zaklatás különböző szerepköreiben lévő csoportok között. Feltételezésünk szerint a zaklatók csoportjára szignifikánsan jellemzőbb a rideg/érzéketlen vonások jelenléte, mint a többi csoportra. Minta:Mintánk 117 általános iskolás tanulót (6.-8. osztályosok) tartalmazott.Módszerek:A zaklatás szerepköreinek vizsgálatára a Bullying Kérdőívet használtuk. A 23 tételből álló kérdőívet az iskolai zaklatásban, iskolai bántalmazásban való szerepvállalás vizsgálatára fejlesztettek ki.A rideg/érzéketlen vonások vizsgálatára a Frick által kidolgozott Ridegség és Érzéketlenség Kérdőívet (ICU- Inventory of Callous Unemotional Traits) használtuk mely 24 kérdés mentén méri a rideg/érzéketlen vonások faktorait. Eredmények:Eredményeink szerint a Zaklatók csoportja a Ridegség és Érzéketlenség Kérdőív mindhárom faktorán magasabb pontszámot ért el, mint a többi csoport. A rideg/érzéketlen attitűd kezelése csökkentheti a zaklatás megjelenési gyakoriságát.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
zaklatás, rideg/érzéketlen vonások, áldozat
Megjelenés:Psychiatria Hungarica. - 27 (2013), p. 350-360. -
További szerzők:Pataky Nóra (1979-) (pszichológus) Szklenárik Péter Körmendi Attila (1978-) (pszichológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM108377
Első szerző:Nagy Luca Zsuzsa (pszichológus)
Cím:Félelemkeltő egészségkommunikáció és a megküzdési stílus / Nagy Luca; Balázs Katalin
Dátum:2018
ISSN:0237-7896
Megjegyzések:Bevezetés: A bemutatásra kerülő vizsgálat célja, eltérő témájú és eltérő mértékben félelemkeltő, az egészségmagatartásra ösztönző társadalmi célú reklámok (TCR-ek) megítélésének tanulmányozása volt a vizsgálati személyekre jellemző megküzdési módokkal összefüggésben. Aktualitása abban áll, hogy a személyiségvonások és a meggyőzhetőség kapcsolatából kiindulva gyakorlati következtetéseket von le a sikeres egészségkommunikáció megformálására. A vizsgálat elméleti keretét Kim Witte Kiterjesztett Párhuzamos Feldolgozási Modellje (EPPM), illetve Endler és Parker megküzdési stílusokkal kapcsolatos koncepciója adja. Módszer: Az online felületen, kérdőíves módon zajló vizsgálat mintáját 140 fiatal felnőtt alkotta. A vizsgálati személyek két-két félelemkeltő társadalmi célú reklám megtekintését követően az RBD (Risk Behavior Diagnosis) Skála itemein keresztül ítélték meg a reklámokat, majd a Megküzdés Stresszhelyzetekben kérdőív (CISS-48) tételeire adtak választ. Eredmények: A hipotézisek vizsgálata során végzett ismételt méréses varianciaanalízis alapján a megküzdés és a meggyőzésre adott válaszok közötti összefüggés nem lineáris és nem univerzális. Következtetések: Egyértelmű következtetést nem vonhatunk le a konsruktumok kapcsolatáról, de valószínűsíthető, hogy a személyekre jellemző megküzdési mód és a társadalmi célú reklámokra adott válaszok kapcsolatában a reklámok témája fontos módosít, vagy közvetítő tényező lehet.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
egészségmagatartás
egészségkommunikáció
félelemkeltés
társadalmi célú reklám
Kiterjesztett Párhuzamos Feldolgozási Modell
Feladat-, érzelem-, elkerülés-orientált megküzdési stílusok
Megjelenés:Psychiatria Hungarica. - 33 : 2 (2018), p. 106-124. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM030205
Első szerző:Pataky Nóra (pszichológus)
Cím:Rideg/érzéketlen vonások és interperszonális jellemzők vizsgálata magyar serdülőknél : az első vizsgálati eredmények / Pataky Nóra, Körmendi Attila, Bozsik Csilla, Inántsy-Pap Judit, Halász József, Gádoros Júlia
Dátum:2011
Megjegyzések:Az agresszív viselkedés megértésében fontos szerepet tulajdonítanak a rideg/érzéketlen (a továbbiakban R/É) vonásoknak (bűntudat és empátia hiánya, grandiózus self, manipulálás). A R/É vonások a pszichopátia konstruktum részét képezik. Az utóbbi évtizedekben egyre több kutatást végeztek a vonások gyermekkori megjelenésével kapcsolatban. A vonással jellemezhetőeknél kognitív, viselkedéses és emocionális sajátosságokat azonosítottak, melyek hozzájárulhatnak az agresszív viselkedés megjelenéséhez. Cél: Jelen publikáció célja a rideg/érzéketlen vonások és az interperszonális jellemzők kapcsolatának vizsgálata normatív mintán. A publikáció része egy cikksorozatnak, melyet a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete és a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia közösen végez a rideg/érzéketlen vonásokkal kapcsolatban.Módszerek és minta: 223 fő általános és középiskolás tanulót vizsgáltunk a Ridegség és Érzéketlenség Kérdőív (Inventory of Callous Unemotional Traits) és a Képességek és Nehézségek Kérdőív (Strengths and Difficulties Questionnare) segítségével. Eredmények: A vonások mérsékelt jelenléte esetén jellemzőbb a viselkedési problémák, a kapcsolati problémák és a hiperaktivitás jelenléte, továbbá kevésbé jellemzőbb proszociális viselkedés megjelenése.Következtetés: Normál populáción kapott eredményeink megerősítik az a feltételezést, mely szerint a rideg/érzéketlen vonások hozzájárulnak a fiatalkori agresszió és antiszociális viselkedés megjelenéséhez.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
rideg/érzéketlen vonások
pszichopátia
kortárskapcsolati problémák
érzelmi tünetek
interperszonális jellemzők
Megjelenés:Psychiatria Hungarica. - 26 : 6 (2011), p. 427-433. -
További szerzők:Körmendi Attila (1978-) (pszichológus) Bozsik Csilla Inántsy-Pap Judit (1973-) (pszichológus) Halász József Gádoros Júlia
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM120072
035-os BibID:(Scopus)85105100575
Első szerző:Szabó Pál (neurológus, pszichiáter)
Cím:Testdiszmorfiás zavar: száz év magány / Szabó Pál, Szászi Beáta
Dátum:2021
ISSN:0237-7896
Megjegyzések:A testdiszmorfiás zavar gyakori pszichiátriai betegség, prevalenciája az általános népességben 2%, felsőoktatásban tanulóknál 3,3%, pszichiátriai osztályok serdülő és felnőtt betegeinél egyaránt 7,4%, kozmetikai sebészeti és bőrgyógyászati betegek között pedig 10% felett van. A betegség központi tünete a saját test észlelésének súlyos zavara, amely alacsony önértékeléshez, szorongáshoz, depresszióhoz, szociális izolációhoz és kényszeres megnyilvánulásokhoz vezet. A betegség többnyire serdülőkorban (átlagosan 16,7 éves korban) kezdődik, a tünetek miatt leépülnek a társas kapcsolatok, a betegség gyakran akadályozza a továbbtanulást, a munkavégzést, a családalapítást. Igen magas a komorbiditás az affektív zavarokkal, szorongásos zavarokkal, személyiségzavarokkal, evészavarokkal és a szerfüggőséggel. A betegek életminősége igen rossz, az öngyilkosság veszélye nagy, emellett a heteroagresszivitás sem ritka. A betegséget a nagy gyakoriság és a súlyos következmények ellenére csak az esetek mintegy 15%-ában ismerik fel, és az érintettek viszonylag ritkán kapnak megfelelő kezelést. Ez a betegek szégyenérzete miatt van, akik ezért nem kérnek segítséget, vagy a betegségbelátás hiánya miatt rossz helyre fordulnak segítségért. Emellett a szakemberek körében is viszonylag kevéssé ismert a testdiszmorfiás zavar jelenségköre. Így a szerzők célkitűzése az, hogy részletes áttekintést adjanak a betegségről, különös tekintettel az elmúlt évtized kutatásainak eredményeire. Lényeges változás, hogy a korábban a szomatoform zavarok közé sorolt betegség a DSM-5-ben a kényszeres és kapcsolódó zavarok csoportjába került. Az etiológiában biológiai, pszichológiai és szociokulturális tényezők bonyolult összjátéka játszik szerepet. Továbbra is a szerotonin-visszavételt gátló gyógyszereket és a kognitív viselkedésterápiát tartják a leghatékonyabb kezelésnek. Utóbbinak a külsővel kapcsolatos téves észlelésekre, az érzelmi zavarokra vagy a perfekcionizmusra irányuló változatai jelentenek előrelépést a terápiában, az információtechnológia módszereinek alkalmazása mellett.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
testdiszmorfiás zavar
nozológia
komorbiditás
etiopatogenezis
terápia
Megjelenés:Psychiatria Hungarica. - 36 : 2 (2021), p. 143-161. -
További szerzők:Szászi Beáta (PhD hallgató)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.