Találati lista | Tudóstér

1.

001-es BibID:	BIBFORM092554
035-os BibID:	(Scopus)85116133307
Első szerző:	Horváth Brigitta (okleveles táplálkozástudományi szakember, dietetikus)
Cím:	Élelmiszerekből izolált Staphylococcus fajok antibiotikum rezisztencia vizsgálata / Horváth Brigitta, Peles Ferenc, Gasparik Judit, Pocklán Edit, Sipos Rita, Erős Ágnes, Petróczki Flóra Mária, Szűcs Kata Dorina, Albert Ervin, Micsinai Adrienn
Dátum:	2021
ISSN:	0422-9576
Megjegyzések:	A methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) törzsek élelmiszerláncban előforduló jelenlétét már számos tanulmány igazolta az Európai Unióban, azonban Magyarországon kevés adat áll rendelkezésünkre ezzel kapcsolatban. Jelen vizsgálat célja az élelmiszerekből izolált Staphylococcus törzsek antibiotikum rezisztenciájának vizsgálata klasszikus mikrobiológiai, molekuláris biológiai módszerekkel és MALDI-TOF MS technikával, továbbá az antibiotikum rezisztens törzsek multilókusz szekvencia tipizálása (MLST). A vizsgálat során 47 koaguláz-pozitív (CPS) és 30 koaguláz-negatív Staphylococcus (CNS) izolátumot gyűjtöttünk. A MALDI-TOF MS vizsgálat során, minden CPS izolátum (n=47) S. aureus fajnak bizonyult, míg a CNS törzsek esetében 8 különböző fajt azonosítottunk. Két S. aureus törzs esetében állapítottunk meg methicillin-rezisztenciát, melyek közül az egyik izolátum eddig még nem ismert szekvencia típusba, míg a másik MRSA törzs az ST398 típusba tartozott, mely a mezőgazdasági haszonállatokból izolált MRSA törzsek leggyakoribb típusa az EU/EGT területén.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk élelmiszer Staphylococcus antibiotikum rezisztencia MALDI-TOF MS
Megjelenés:	Élelmiszervizsgálati Közlemények. - 67 : 2 (2021), p. 3360-3382. -
További szerzők:	Peles Ferenc (1979-) (mikrobiológia, élelmiszer-mikrobiológia, minőségügy) Gasparik Judit (1965-) (biológus, mikrobiológus) Pocklán Edit (1980-) (biológus, mikrobiológus) Sipos Rita (1972-) (biológus, vegyész) Erős Ágnes (1990-) (biológus) Petróczki Flóra Mária (1992-) (élelmiszer-biztonsági és -minőségi mérnök) Szűcs Kata Dorina (1992-) (biomérnök, biotechnológus) Albert Ervin (1988-) (állatorvos) Micsinai Adrienn (1972-) (biológus, mikrobiológus)
Pályázati támogatás:	ÚNKP-19-3-III Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

2.

001-es BibID:	BIBFORM086835
035-os BibID:	(Scopus)85079840504
Első szerző:	Juhászné Tóth Réka (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:	Preparation of selenium enriched smearcase cheese and whey cheese / Réka Juhászné Tóth, János Csapó
Dátum:	2019
ISSN:	0422-9576
Tárgyszavak:	Agrártudományok Élelmiszertudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk milk selenium smearcase (lump) cheese whey cheese selenium supplementation increased selenium milk and dairy products
Megjelenés:	Élelmiszervizsgálati Közlemények. - 65 : 3 (2019), p. 2612-2616. -
További szerzők:	Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 EFOP
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

3.

001-es BibID:	BIBFORM086833
035-os BibID:	(Scopus)85079840504
Első szerző:	Juhászné Tóth Réka (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:	Szelénnel dúsított gomolya és orda előállítása / Juhászné Tóth Réka, Csapó János
Dátum:	2019
ISSN:	0422-9576
Tárgyszavak:	Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Élelmiszervizsgálati Közlemények. - 65 : 3 (2019), p. 2607-2611. -
További szerzők:	Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 EFOP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

4.

001-es BibID:	BIBFORM081204
Első szerző:	Kárnyáczki Zsuzsanna (Élelmiszer minőségbiztosító agrármérnök)
Cím:	Tejtermékfejlesztés zsírsavösszetétel-módosítással / Kárnyáczki Zsuzsanna, Óré-Sütő Berta Vanda
Dátum:	2014
ISSN:	0422-9576
Megjegyzések:	A fokozódó stressz, a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás következtében egyre gyakoribbak a szív és érrendszeri megbetegedések, amelyek megelőzésben fontos szerepet játszik az élelmiszerben az omega-3 zsírsavak megfelelő mennyiségű jelenléte. Kutatásunkban választ kerestünk arra, hogy az olajos magvakkal történő takarmánykiegészítéssel nyert tej, illetve Specidol zsírsavkészítmény gyártásközi felhasználásával befolyásolható-e a termékek (joghurt, sajt) zsírsavösszetétele, és ha igen, milyen mértékben. Az olajos magvak etetése által megnövekedett telítetlen és esszenciális zsírsavtartalom jelentős részét sikerült megőrizni a joghurtban és sajtban. A repce kiegészítésű takarmány alkalmazásával nyert tejből készített joghurtban megközelítettük az élettanilag optimális omega-6 és omega-3 arányt. A sajtoknál is sikerült megőrizni a kiindulási telítetlen zsírsavtartalom jelentős részét, bár az ideális omega-6 és omega-3 arány kedvezőtlen irányba tolódott el. Eredményeink azt mutatják, hogy módunkban áll természetes úton megnövelni a tej, illetve a tejtermékek, mint állati eredetű élelmiszerek telítetlen zsírsavtartalmát és zsírsav-arányát, kedvezőbbé téve azok zsírsavösszetételét, ezáltal lehetőségünk nyílhat funkcionális tejtermék kifejlesztésére hozzáadott, speciális készítmények nélkül is
Tárgyszavak:	Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Élelmiszervizsgálati Közlemények. - 60 : 1 (2014), p. 58-67. -
További szerzők:	Óré-Sütő Berta Vanda (1984-) (Biológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

5.

001-es BibID:	BIBFORM108115
035-os BibID:	(Scopus)85098887650
Első szerző:	Kiss Dóra (vegyészmérnök, élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:	Élelmiszerek aminosav összetételének meghatározása fotometriás módszerekkel, 1. rész = Determination of amino acid composition of foods by photometric methods, Part 1 : A tirozin, a triptofán és a fenilalanin meghatározása = Determination of tyrosine, tryptophan and phenylalanine / Kiss Dóra, Juhászné Tóth Réka, Zurbó Zsófia, Csapó János
Dátum:	2020
ISSN:	0422-9576
Megjegyzések:	Élelmiszerek aminosav összetételének meghatározására manapság leginkább az ioncserés oszlopkromatográfiát (IEC) ninhidrinnel történő oszlop utáni származékképzéssel, és a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiát (HPLC) oszlop előtti származékképzéssel alkalmazzák. A maga nemében mindkét módszer kiváló akár speciális feladatok megoldására, akár a fehérje összes aminosavainak meghatározására. A módszerek azonban olyan célműszereket (IEC), vagy speciális eszközöket (HPLC) igényelnek, melyek drágák, és működtetésük magasan szakképzett analitikusokat igényel, amit kisebb laboratóriumok, gyártásközi ellenőrzést végző üzemi egységek nem engedhetnek meg maguknak. Az általunk javasolt módszerek, megfelelő mintaelőkészítés után egy olyan UV-VIS spektrofotométerrel megvalósíthatók, amelyek képesek az aromás aminosavak és a színes aminosav származékok mérésére a 200- 800 nm tartományban. Ebben a közleményünkben az összes aminosav ninhidrinnel történő meghatározására, az aromás aminosavak együttes meghatározására, a tirozin és a triptofán együttes mennyiségének mérésére, a tirozin, a triptofán és a fenilalanin külön-külön történő meghatározásra kidolgozott fotometriás módszerekről számolunk be. Ezen módszerek közül a legalkalmasabbakat szeretnénk kvantitatívvá fejleszteni, és alkalmazhatóvá tenni élelmiszervizsgáló laboratóriumok számára. Mivel a triptofán indol csoportja a fehérjék hidrolízisénél alkalmazott 6 mólos sósavas hidrolízis során gyakorlatilag teljesen elbomlik, ebben a közleményben ismertetjük azokat a fehérje hidrolízis módszereket is, amelyek alkalmasak élelmiszerek triptofán tartalmának meghatározására.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Élelmiszervizsgálati közlemények. - 66 : 3 (2020), p. 3105-3116. -
További szerzők:	Juhászné Tóth Réka (1992-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Zurbó Zsófia (1990-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök, biomérnök) Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 EFOP-VEKOP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

6.

001-es BibID:	BIBFORM104200
035-os BibID:	(Scopus)85098882733
Első szerző:	Kiss Dóra (vegyészmérnök, élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:	Élelmiszerek aminosav összetételének meghatározása fotometriás módszerekkel, 2. rész - A metionin, a cisztin, a lizin és az arginin meghatározása = Determination of amino acid composition of foods by photometric methods, Part 2 - Determination of methionine, cystine, lysine and arginine / Kiss Dóra, Juhászné Tóth Réka, Zurbó Zsófia, Csapó János
Dátum:	2020
ISSN:	0422-9576
Megjegyzések:	Az élelmiszerek aminosav tartalmának fotometriás meghatározásáról szóló összefoglaló közleményünk második részében két esszenciális (metionin, lizin) és két félig eszszenciális aminosav (cisztin, arginin), az irodalomban közölt meghatározási módszereit ismertetjük. A két kéntartalmú aminosav szelektív meghatározását az teszi lehetővé, hogy úgy a metionin metil-merkapto csoportja, mint a cisztin redukciójával képződött cisztein szulfhidril csoportja olyan speciális származékképzési reakciókba vihetők, amelyek csak ezekre az aminosavakra jellemzők. Ugyanez elmondható a lizin epszilon-amino csoportjáról és az arginin guanidin-csoportjáról is, amelyekkel speciális színreakciókat létrehozva lehetővé válik az érintett aminosavak egyedi meghatározása. A metionin meghatározására a legalkalmasabb reakció az, amelynek során a metionin katalizálja a platina és palládium komplexek elszíneződését, amelyből következtetni lehet a metionin mennyiségére. Megfelelő körülmények között a reakciót a szerves szulfidok és a cisztin sem zavarják. A cisztin-, cisztein-meghatározás első lépése a cisztin redukciója ciszteinné, amelyet a cisztein és a származékképző reagens - leggyakrabban a 5,5'-ditio-bis-(2-nitro-benzoesav) között lezajló reakció követ. A mennyiségi meghatározást a keletkezett színes vegyület fotometriás mérésével lehet elvégezni. A lizin esetében a lizin szabad ?-amino csoportját reagáltatják a származékképzővel, leggyakrabban az 1-fluoro-2,4-dinitro-benzollal, majd mérik a színintenzitást. Az arginin esetében leggyakrabban a guanidin-csoport és az alfa-naftol valamint nátrium hipobromid közti reakció a meghatározás alapja.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk aminosavak meghatározása fehérje hidrolízis aminosavak színreakciói fotometria metionin cisztin cisztein lizin arginin
Megjelenés:	Élelmiszervizsgálati közlemények. - 66 : 4 (2020), p. 3177-3187. -
További szerzők:	Juhászné Tóth Réka (1992-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Zurbó Zsófia (1990-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök, biomérnök) Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 EFOP
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

7.

001-es BibID:	BIBFORM108317
035-os BibID:	(Scopus)85079869043
Első szerző:	Ozsváth Xénia Erika
Cím:	Real-Time PCR készülék bevezetése a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal debreceni laboratóriumában Salmonella kimutatás céljából = [Introduction of a real-time PCR instrument in the Debrecen laboratory of the National Food Chain Safety Office for Salmonella detection] / Ozsváth Xénia Erika, Keszler Ibolya, Rigó Karolina, Pál Károly
Dátum:	2019
ISSN:	0422-9576 2676-8704
Megjegyzések:	A szalmonellózis a legelterjedtebb zoonózisok közé sorolható, amely Európa-szerte élen jár az emberre is terjedő állatbetegségek terén [1]. Ebből kifolyólag a Salmonella spp. élelmiszermintákból horizontális módszerrel történő kimutatása a kiemelt jelentőségű mikrobiológiai vizsgálatok közé sorolható a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Debreceni Regionális Élelmiszerlánc Laboratóriumában. Mivel az MSZ EN ISO 6579-1:2017 szabvány szerint alkalmazott Salmonella-kimutatási módszer roppant időigényes (legalább 3 munkanap), ezért a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Debreceni Regionális Élelmiszerlánc Laboratóriumában dolgozó szakemberek úgy döntöttek, hogy bevezetik egy a Real-Time PCR készülék használatán alapuló gyorsmódszer alkalmazását. A módszer alkalmazhatóságát a Salmonella húsmintákból történő kimutatásának eredményei alapján vizsgáltuk. A horizontális és a molekuláris biológiai módszerrel kapott eredményeket összehasonlítva csekély eltérést tapasztaltunk; a két módszer eredményei 99%-ban megegyeztek egymással. A Real-Time PCR hatékonyságát (99,3%) figyelembe véve az új módszer bevezetése kapcsán biztató következtetések vonhatók le.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Élelmiszervizsgálati közlemények. - 65 : 3 (2019), p. 2591-2605. -
További szerzők:	Keszler Ibolya Rigó Karolina Pál Károly (1978-) (mikrobiológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

8.

001-es BibID:	BIBFORM095556
Első szerző:	Petróczki Flóra Mária (élelmiszer-biztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:	A laktációszám és a laktáció stádium hatása a tejmennyiségre, a nyers tehéntej összetételére és mikrobiológiai tulajdonságaira egy hazai tehenészeti telepen / Petróczki Flóra Mária, Béri Béla, Peles Ferenc
Dátum:	2021
ISSN:	0422-9576
Megjegyzések:	A tej összetételének és higiéniai tulajdonságainak változásai befolyásolják a termelői árat, ezért elengedhetetlen, hogy a felelős tejtermelő információt gyűjtsön ezen paraméterek különböző tényezők hatására bekövetkező változásairól. A szerzők a tanulmányukban arra keresik a választ, hogy tapasztalható-e változás a tehenek napi tejmennyiségében, illetve a nyers tehéntej összetételében (zsír- és fehérjetartalom) és mikrobiológiai tulajdonságaiban (szomatikus sejtszám, összcsíraszám, coliformés S. aureus-szám) az egyszer és többször ellett teheneknél, illetve a laktációjuk különböző stádiumaiban. Egy hazai nagyüzemi tejtermelő telep adatai alapján megállapították, hogy a tej zsír- és fehérjetartalmában ugyan nem volt különbség, de a többször ellett teheneknél nagyobb volt a napi tejhozam, valamint az egyszer ellett tehenek tejéhez képest a tejben magasabb volt a szomatikus sejtszám és nagyobb mennyiségben fordultak elő coliform baktériumok. A napi tejmennyiség a laktáció egymást követő stádiumaiban csökkent, viszont a tej zsír- és fehérjetartalma növekedést mutatott, amely feltételezhetően a csökkenő tejmennyiség koncentráló hatásának tulajdonítható. A mikroorganizmusok telepszámában a laktáció különböző stádiumaiban nem tapasztaltak jelentős változást.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Élelmiszervizsgálati Közlemények. - 67 : 2 (2021), p. 3421-3430. -
További szerzők:	Béri Béla (1951-) (agrármérnök) Peles Ferenc (1979-) (mikrobiológia, élelmiszer-mikrobiológia, minőségügy)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat DOI
Borító:
Saját polcon:

Rekordok letöltése

1

Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.