CCL

Összesen 3 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM075450
Első szerző:Halasi-Kovács Béla (ökológus)
Cím:A hazai vízfolyások Víz Keretirányelv előírásainak megfelelő halegyüttes alapú ökológiai minősítési rendszere / Halasi-Kovács Béla, Tóthmérész Béla
Dátum:2011
ISSN:0236-8684
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Acta biologica Debrecina. Supplementum oecologica Hungarica. - 25 (2011), p. 77-100. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM016176
Első szerző:Polyák László (biológus, ökológus)
Cím:Emberi létesítmények hatása a tiszavirág-állomány [Palingenia longicauda (Olivier, 1791)] nagyságára és ivararányára / Polyák László, Lengyel Szabolcs, Málnás Kristóf, Prill Éva, Kriska György, Horváth Gábor
Dátum:2010
ISSN:0236-8684
Megjegyzések:Mesterségek létesítmények tiszavirág állományra gyakorolt hatását vizsgáltuk a Felső-Tisza, Gulács - Tarpa közötti szakaszán. Ennek során egyrészt több módszerrel tanulmányoztuk a kőszórásos partbiztosítás tiszavirág-állományra gyakorolt hatását. Másrészt vizsgáltuk a folyó felett átívelő, Kisar, Tivadar között található közúti híd, kompenzációs-repülést zavaró hatását. Munkánk során kis vízállásnál, lyukszámlálásos módszerrel felderítettük, és lyuksűrűség alapján osztályoztuk a vizsgált partszakaszon található tiszavirág telepeket. 2006 és 2007-ben a tiszavirág-rajzás idején, uszadékháló használatával, az exuviumok kvantitatív gyűjtésével célzott összehasonlító mintavételt végeztünk, egy természetközeli állapotban lévő (Gulács), illetve egy kőszórással borított partszakasz (Tivadar) tiszavirág állományának mennyiségi összehasonlítása céljából. Ezzel a módszerrel lehetővé vált a mélyebb, kövezés alatt megtelepedett tiszavirág-állomány mennyiségi vizsgálata. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a lyukszámlálás alapján kihaltnak bizonyuló kövezett partszakaszokon is nagy számban előfordulhat a tiszavirág a mélyebb régiókban - mint azt a korábbi terepi megfigyelések alapján feltételeztük is, - a faj állománynagysága viszont átlagosan csak mintegy kétharmada a természetközeli állapotban lévő partszakasz tiszavirág állomány-nagyságának. Az uszadékhálós mintavétel során a két populáció esetében feltűnő különbségeket tapasztaltunk a begyűjtött lárvabőrök ivararányában. A tapasztalt nemmegoszlás-különbség kialakulását a Kisar-Tivadar között húzódó közúti híd következményének tartjuk. A hím-nőstény arány eltolódásának magyarázatára kalorimetriás vizsgálatokat végeztünk. A kapott eredmények alapján a híd hatására létrejövő kavargással jelentősen energiát veszítenek a nőstény egyedek, amivel az összefüggéseket vizsgálva magyarázható a két telep hím- nőstény arányának eltérései.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Palingenia longicauda
kérész
Ephemeroptera
ivararány
kompenzációs repülés
Megjelenés:Acta biologica Debrecina. Supplementum oecologica Hungarica. - 21 (2010), p. 177-188. -
További szerzők:Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Málnás Kristóf (1981-) (biológus-ökológus) Prill Éva Kriska György Horváth Gábor
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM061249
Első szerző:Szikura József
Cím:Környezeti változások a Felső-Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjén / Szikura József, Kolozsvári István
Dátum:2012
ISSN:0236-8684
Megjegyzések:Anthropogenic nature conversion processes have been constantly taking place on the territory of Transcarpathia since the appearance of the first human communities, just think of mining activities, pasturing, logging or the emergence of rafted river transportation routes alongside with logging in the past. Impacts of the increasing anthropogenic presence and climate change are also felt in the Transcarpathian catchment areas of the Upper Tisa River. The recent and more frequently occurring devastating floods of the river Tisa provide evidence of environmental change. A multiple of interacting processes can be expected in the background of the severe floods. However, apart from the background factors of natural origin the causes for natural disasters can be sought in the lack of responsible forestry and water management. Furthermore, destruction of the surface plant cover, exploitation of the Carpathian forests as well as clearcutting may contribute to devastating floods, mud streams, mud flows and landslides. In Ukraine, legal and illegal logging is on increase. Bare surfaces caused by deforestation are less and less able to keep the heavy precipitation therefore the lowland areas are at greater risk of periodic destruction of the rushing rainwater. In addition, the unfavourable climate changes can over the time trigger these unwanted processes. Therefore, of particular importance is the landscape planning, reforestation and providing natural habitat for the native species as well as the practice of responsible forest management.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Ukraine
Transcarpathia
North-Eastern Carpathians
Tisa
flood
deforestation
Megjelenés:Acta biologica Debrecina. Supplementum oecologica Hungarica. - 27 (2012), p. 187-194. -
További szerzők:Kolozsvári István (1985-) (biológia és földrajz szakos tanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1