Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM071277
Első szerző:	Szmatona Túri Tünde (biológia tanár)
Cím:	A cserjeirtás rövidtávú hatása a pókközösségek (Araneae) összetételére / Szmatona-Túri Tünde, Vona-Túri Diána
Dátum:	2014
ISSN:	0133-0829
Megjegyzések:	munkánkban él©ohely-rekonstrukciós talajzoológiai monitoring el©ozetes pókfaunisztikai adatait dolgoztuk fel. A dolgozat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, a cserjeirtás után milyen változások következnek be a pókközösségek összetételében, illetve hogy a cserjés vagy a gyep biztosítja a legmegfelel©obb él©ohelyet a pókfajok számára. eredményeink azt mutatják, hogy a cserjeirtás után a pókfajok száma növekszik, azonban a diverzitásuk csökken. Ha összehasonlítjuk a cserjeirtott mintákat füves és cserjés területekkel, azt tapasztaljuk, hogy a sokféleség és az ekvitabilitás a gyepeken volt a legnagyobb. A szukcessziós folyamatok visszaszorítása hosszú távon gazdag és specifikus vegetációstruktúrát eredményez, mely kedvez©obb környezeti feltételeket kínál sok faj számára, ezáltal diverzebb ízeltlábú közösségek alakulhatnak ki.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban Cserjeirtás pókközösségek
Megjelenés:	Növényvédelem. - 50 : 12 (2014), p. 556-562. -
További szerzők:	Vona-Túri Diána (1979-) (biológia tanár)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM118021
Első szerző:	Vuts József
Cím:	Virágillatanyagos babzsizsik-csalétek előzetes szabadföldi vizsgálata / Vuts József, Szanyi Szabolcs, Szanyi Kálmán, Lisa König, Nagy Antal, Imrei Zoltán, Michael A. Birkett, Tóth Miklós
Dátum:	2021
ISSN:	0133-0829
Megjegyzések:	A babzsizsik (Acanthoscelides obtectus) a gazdaságilag fontos hüvelyesek világszerte elterjedt kártevője. Elsődleges tápnövénye a közönséges bab (Phaseolus vulgaris). A szemek belsejében élő lárvák elpusztítása életmódjuk miatt mind betakarítás előtt, mind utána (a magtárakban) nehéz, és jelenleg a fertőzöttségi szint felmérésére sincs hatékony eszköz, ami a szükséges beavatkozások időzítését segítené. Mivel a szabadföldön élő babzsizsikek előszeretettel látogatnak különféle virágokat, feltételeztük, hogy az ezekből származó egyes illatanyagok csalogatják a még nem párosodott bogarakat. A látogatott virágfajok sokféleségének fiyelembevételével huszonhét általánosan előforduló virágillatanyag sorozatával végeztünk elektrofiiológiai (EAG) vizsgálatokat szűz babzsizsik nőstények csápjain, hogy kiszűrjük a legnagyobb EAG-aktivitást kiváltókat. Ezekről úgy gondoltuk, erős csalogató hatással bírnak majd laboratóriumi és terepi viselkedési vizsgálatok során. Az EAG szűrésen átesett vegyületek közül a metil-antranilát, metil-eugenol, benzil-alkohol, (RS)-lavandulol és 2-feniletanol erősebb csápválaszokat váltott ki, mint a standardként használt (RS)-1-feniletanol. Olfaktométeres vizsgálatokban szűz nőstény babzsizsikek előnyben részesítették az olfaktométer azon karját, mely metil-antranilát vagy benzil-alkohol illatát tartalmazta az oldószerhez képest. Előzetes szabadföldi kísérletekben a két vegyület keverékével ellátott csapdák legalább ötször annyi babzsizsiket fogtak, mint a csalétek nélküli csapdák, és úgy tűnik, a csalogató hatásért elsősorban a benzil-alkohol a felelős. Tudomásunk szerint ez az első sikeres szabadföldi csapdákkal végzett kísérlet a babzsizsik csalogatására növényi illatanyagok segítségével.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk zsizsik Chrysomelidae EAG csapdázás virágillatanyag
Megjelenés:	Növényvédelem. - 82 : 11 (2021), p. 463-474. -
További szerzők:	Szanyi Szabolcs (1988-) (biológus, ökológus) Szanyi Kálmán (1997-) (biológia, hidrobiológia, entomológia) Lisa König Nagy Antal (1976-) (biológus) Imrei Zoltán Michael A. Birkett Tóth Miklós
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: