CCL

Összesen 19 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM078502
Első szerző:Balogh Nóra (okleveles környezetkutató)
Cím:Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája / Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Molnár Zsolt, Vadász Csaba, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Antal Károly, Tüdősné Budai Júlia, Kelemen András
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A legelők megfelelő minőségének hosszútávú fenntartása szempontjából fontos ismernünk az elfogyasztott fitomassza mennyiségét és az állatok legeléspreferenciáját. Kutatásunkban turjánvidéki rétsztyeppeken vizsgáltuk a fitomassza frakciók fogyását és azt, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező növényeket kedvelnek a marhák. A vizsgált gyep két területre (legelési egységre) volt osztva, az egyik terület a vizsgálat évében a mintavétel időpontjáig (június közepe) még nem volt legeltetve (kontroll), a másikat a vizsgálatot megelőzően három hónapig legeltették. Mindkét területen 70 db, 20-20 cm-es fitomassza mintát vettünk, melyeket fajonként szétválogattunk, különválogattuk az avart és a mohát is. A legeléspreferencia jelleg alapú elemzése során a 29 leggyakoribb fajt vizsgáltuk. A marhák a mohát és az avart csak kis mértékben fogyasztották, ezzel szemben az élő fitomassza 65%-át elfogyasztották, a kétszikűeket és az egyszikűeket hasonló arányban. Két levéltulajdonság mutatott szignifikáns összefüggést a legeléspreferenciával: a nagyobb fajlagos levélterületű és a magasabb nitrogéntartalmú fajokat kedvelték leginkább. Eredményeink alapján látható, hogy a legeltetéssel való területkezelés hosszú távú tervezését segíti a növényzet biomasszájának mérése, illetve a növények tápértékének becslése, amelynek jó indikátora néhány egyszerűen mérhető növényi tulajdonság, mint amilyen a fajlagos levélterület.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
avar
fitomassza
funkcionális jellegek
rétsztyepp
szelektív legelés
tápérték
területkezelés
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 15-24. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Molnár Zsolt (biológus) Vadász Csaba Tóth Edina (1990-) (biológus) Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Sonkoly Judit (1989-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Antal Károly (1956-) (kémikus) Budai Júlia (1986-) (okleveles környezetkutató) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-111807
OTKA
NKFI FK 124404 (VO)
Egyéb
NKFI KH 126476 (VO)
Egyéb
OTKA K 116239 (TB)
OTKA
NKFI KH 12647 (TB)
Egyéb
NKFIH K 119225 (TP)
Egyéb
NKFI PD 124548 (MT)
Egyéb
OTKA PD 115627 (DB)
OTKA
Bolyai János Ösztöndíj (DB, VO)
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-151
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-160 OV (DB, VO)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM056384
Első szerző:Bogyó Dávid (biológus-ökológus)
Cím:Urbanizáció hatása ikerszelvényes (Diplopoda) együttesekre : Faunisztikai eredmények / Bogyó Dávid, Korsós Zoltán
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Az urbanizáció ikerszelvényes-együttesekre gyakorolt hatását vizsgáltuk Debrecenben. A vizsgálat során három éven át történtek csapdázások egy városi-városszéli-városon kívüli élőhelygrádiens mentén a GLOBENET protokoll szerint. A vizsgálatok során 15 faj került elő. A városi élőhelyről 14, a városszéli élőhelyről 11, míg a természetközeli élőhelyről 8 faj jelenlétét mutattuk ki. A szünantróp fajok (Choeniulus palmatus, Cylindroiulus caeruleocinctus, Cylindroiulus latestriatus, Proteroiulus fuscus) csak a városi és a városszéli területekről kerültek elő. A xeroterm fajok (Brachyiulus bagnalli, Kryphioiulus occultus, Leptoiulus proximus, Mastigona bosniensis, Megaphyllum unilineatum) elsősorban a városi és a városszéli élőhelyen voltak nagyobb egyedszámban. Az erdei fajok többsége mindhárom élőhelyen előfordult. A Cylindroiulus boleti-t, amely hazánk egyik leggyakoribb erdei ikerszelvényesfaja, csak a városi és a városszéli élőhelyről mutattuk ki, a természetközeli erdőből nem került elő. A xeroterm, a szünantróp és az erdei fajok fajszáma csökkent a városi élőhelytől a természetközeli felé.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Globenet
talajfauna
szünantróp fajok
xeroterm fajok
erdei fajok
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 412-421. -
További szerzők:Korsós Zoltán
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM099920
Első szerző:Borza Sándor (biológus)
Cím:A közúti közlekedés természetkárosító hatása a magyarországi gerincesfaunára : Szakirodalmi áttekintés / Borza Sándor, Godó Laura, Csathó András István, Valkó Orsolya, Deák Balázs
Dátum:2021
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A közlekedés a civilizáció mindennapos velejárója, működésének egyik legfontosabb alappillére. Az elmúlt évtizedekben világszerte jelentős mértékben növekedett az úthálózatok hos - sza és a forgalomban levő gépjárművek száma. A közlekedési infrastruktúra terjeszkedése, valamint a megnövekedett forgalom amellett, hogy megnövekedett környezeti terheléshez és az élőhelyek fragmentációjához vezet, jelentősen növeli az állatok gépjárművekkel történő ütközésének esélyét is. Vizsgálatunkban összegyűjtöttük a magyarországi vonatkozású publikációkat annak érdekében, hogy rámutassunk a közúti közlekedésnek a kétéltű-, hüllő-, madár- és emlős-populációkra kifejtett káros hatásaira. Az irodalmi áttekintés során 41 közleményt találtunk, amelyekben 153 gerincesfaj pusztulását regisztrálták a szerzők. Eredményeink rámutatnak, hogy közúti gázolások következtében milliárdos nagyságrendű természetvédelmi kár keletkezett, és keletkezik jelenleg is a magyarországi gerincesfaunában.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
állat-gépjármű ütközés
gépkocsik által elütött állatok
természetvédelmi kár
élőhely-fragmentáció
természetvédelem
Amphibia
Reptilia
Aves
Mammalia
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 27 (2021), p. 1-17. -
További szerzők:Godó Laura (1992-) (biológus, ökológus) Csathó András István Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus)
Pályázati támogatás:NKFI KDP 967901
Egyéb
NKFI FK 124404
Egyéb
NTP-NFTÖ-21-B-0095
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM088273
Első szerző:Endrédi Anett
Cím:A kunsági bükköny (Vicia biennis L.) ex-situ védelme / Endrédi A., Molnár A., Nagy J.
Dátum:2012
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A kunsági bükköny Magyarország egyik legveszélyeztetettebb növényfaja. Kisméretű, izolált populációi sérülékenyek, élőhelyein pedig egyre erősödik az emberi zavarás. Emellett kevés az ismeret a faj életmenetéről és biológiájáról, ami megnehezíti védelmét. Hazánkban, a védelem ellenére erősen csökken az állomány, így ex-situ védelemre javasolták a fajt. Kutatásunk célja az ex-situ szaporítás kidolgozása, kivitelezése, a növény szaporodási sajátságainak leírása, illetve a tiszaderzsi állomány gyarapítása, stabilizálása volt. A csíráztatási kísérletek fizikai dormanciát mutattak ki: a kontroll magok 1%-a, a szkarifikált, beáztatott magok 68-97%-a csírázott ki. Sikeresen létrehoztunk egy 100 tőből álló ex-situ állományt, amelynek 88%-a megélte a virágzást, és összesen 5447 termést hozott több, mint 18000 ép maggal. A tiszaderzsi élőhelyen a magvetés kis hatásfokúnak bizonyult, de palánták kiültetésével ideiglenesen sikerült megnövelni a helyi állomány méretét. A természetes állományban nagy mértékű egyedszám-csökkenést tapasztaltunk 2009-ről 2010-re: az első évben megtalált 20?30 egyed helyett a második évben csak három tövet találtunk, illetve újabb hét példányt az előző évi kiültetések helyén. Ez mutatja, hogy a populáció továbbra sem stabil, további kiültetések és kutatások szükségesek a sikeres védelemhez.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
ex-situ fajvédelem
Fabaceae
fokozottan védett
szaporítás
Tisza-völgy
veszélyeztetett
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 18 : 1 (2012), p. 150-158. -
További szerzők:Molnár Attila (1964-) (biológus) Nagy János
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM099923
Első szerző:Godó Laura (biológus, ökológus)
Cím:A legelés léptékfüggő hatásai szikes- és homoki gyepek fajgazdagságára / Godó Laura
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Az extenzíven kezelt legelőknek jelentős szerepe van a gyepi biodiverzitás fenntartásában. Vizsgálatunkban a legelés léptékfüggő hatásait vizsgáltuk két szikes és egy homoki gyepi közösség fajgazdagságára és fajösszetételére. Gyeptípusonként öt extenzíven legelt és öt kezeletlen mintavételi helyen, egymásba ágyazott kvadrátok sorozatával mértük fel a növényzetet. Kimutattuk, hogy a legelés hatása eltérő a homoki és a szikes gyeptípusokban, és kis léptékben is jelentősen befolyásolja a fajgazdagságot. A szikes gyepekben a fajgazdagság kezeléstől függetlenül nőtt a kvadrátméretek növekedésével, illetve magasabb volt a legeltetett területeken. A specialista fajok száma is a legeltetett területeken volt magasabb. A homoki gyepekben a specialisták fajgazdagsága jelentősen lecsökkent, a gyomoké megnőtt a legelés hatására. Eredményeinkre alapozva, a közepes intenzitású, tradicionális legeltetés alkalmas lehet a szikes gyepek fajgazdagságának megőrzésére, míg a homoki gyepekben a kevésbé intenzív vagy rövidebb időtartamú legeltetést javasoljuk.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
gyepkezelés
gyepi specialista fajok
gyomok
legelő
kvadrátméret
térbeli heterogenitás
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 24 (2018), p. 75-84. -
Pályázati támogatás:PD 115627
OTKA
PD 111807
OTKA
K 116639
OTKA
NKFIH K 119225
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM057684
Első szerző:Kotroczó Zsolt (biológus, ökológus)
Cím:Talajlégzés vizsgálatok tartamhatású avarmanipulációs modellkísérletben / Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Veres Zsuzsa, Vasenszki Tamás, L. Halász Judit, Koncz Gábor, Papp Mária, Tóth János Attila
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Síkfőkút Project meteorológiai adatsorai azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben az erdő melegebbé és szárazabbá vált és ezzel párhuzamosan a talaj éves átlaghőmérséklete is növekedett. Az avarmanipulációs (DIRT) (Detritus Input and Removal Treatments) modellkísérleteinkben a hőmérsékleti adatokat és a talaj széndioxid-kibocsátó kapacitását vizsgáltuk. A felmelegedési időszakban a melegebb talajban a szerves anyagok bomlása felgyorsul és így a talajból több CO2 áramlik ki, ami tovább fokozhatja az üvegházhatást. Méréseink alapján megállapítottuk, hogy a talaj hőmérsékletének növekedésével a talaj CO2-C kiáramlás minden általunk alkalmazott kezelésnél növekvő tendenciát mutat. Azok a kezelések különböztek szignifikánsan (p< 0,05) a kontrolltól, ahol teljesen megvontuk a talaj feletti és talaj alatti avart, illetve szervesanyag bejutást. Eredményeink azt mutatják, hogy a síkfőkúti cseres-tölgyes erdőben 2 ?C-os talaj-átlaghőmérséklet emelkedés hatására 21%-os talajlégzés növekedés következik be. Ha a felmelegedés következtében csökken az erdők avarprodukciója, akkor a nyári időszakban, az erdőtalaj havi átlaghőmérséklete a felső 10 cm-es rétegben megközelítőleg 0,5-1 C-al emelkedik, a téli időszakban pedig kb. 1 C-kal csökken.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
erdőtalajok szerves-anyaga
CO2
felmelegedés
széndioxid-kibocsátás
cseres-tölgyes erdő
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 328-337. -
További szerzők:Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Veres Zsuzsa (1984-) (környezetkutató) Vasenszki Tamás Halász Judit, L. Koncz Gábor (1984-) (biológus) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Tóth János Attila (1945-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM117045
Első szerző:Lukács Katalin (biológus)
Cím:Magterjedés az emberi ruházaton: megelőzési és védekezési lehetőségek / Lukács Katalin, Valkó Orsolya
Dátum:2022
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Az elmúlt években az ember általi magterjesztés az inváziós fajok egyik legfontosabb terjedési formájává vált. Ez a folyamat kiemelten veszélyezteti az elszigetelt, értékes élővilágú, turisták által rendszeresen látogatott területeket. Az inváziós fajok terjedésének megakadályozásában kiemelt szerepe van az olyan védelmi intézkedéseknek, amelyek a magok és termések emberi ruházaton keresztüli terjedését fékezik meg. Irodalmi áttekintésünkben megvizsgáltuk a megelőzés és kezelés módjait, különös tekintettel a tájékoztatásra, önkéntes megelőzésre, törvényi szabályozásra, karanténintézkedésekre, monitorozásra, kezelésre és a turizmus szabályozására. Eredményeink rámutatnak, hogy a legtöbb biztonsági rendelkezést az Antarktiszon, Ausztráliában és Óceánia szigetein alkalmazzák, melyek példaként szolgálhatnak más régiókban is. További vizsgálatokra és biztonsági intézkedésekre van szükség, különösen azokban a régiókban, ahol egyelőre még nincs semmilyen rendelkezés az emberek ruházatáról származó potenciális gyom- és inváziós fajok terjedésének megakadályozására.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 28 (2022), p. 74-85. -
További szerzők:Valkó Orsolya (1985-) (biológus)
Pályázati támogatás:NKFI KKP 144096
Egyéb
FK 124404
Egyéb
MEC_141156
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM072963
Első szerző:Mester Béla (hidrobiológus, ökológus, herpetológus)
Cím:Az Egyek-pusztakócsi mocsarak (Hortobágyi Nemzeti Park) kétéltűfaunája / Mester Béla, Szabolcs Márton, Szalai Mónika, Tóth Mihály, Mérő Thomas Oliver, Szepesváry Csaba, Polyák László, Puky Miklós, Lengyel Szabolcs
Dátum:2017
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A kétéltűek (Amphibia) globálisan az egyik legveszélyeztetettebb élőlénycsoport, ezért elterjedésük ismerete alapvetően fontos, különösen olyan védett területeken, ahonnan kevés a korábbi információ és aktív beavatkozások zajlanak. Jelen munkánkban összesítjük az Egyekpusztakócsi mocsarak területén több korábbi vizsgálatban végzett felméréseink faunisztikai eredményeit, melyeket ötféle mintavételi módszerrel gyűjtöttünk 15 darab 2,5x2,5 kilométeres UTM cellában. Összesen 11 kétéltűfaj (pettyes gőte, dunai tarajosgőte, vöröshasú unka, barna ásóbéka, barnavarangy, zöld varangy, zöld levelibéka, mocsári béka, kis tavibéka, nagy tavibéka, kecskebéka) 14362 egyedét figyeltük meg. A hat legjobban felmért UTM négyzet között nem volt jelentős eltérés a diverzitás tekintetében. Két 10x10 kilométeres UTM négyzet (DT86 és 96) esetében öt és hét faj jelenlétével bővültek ismereteink. Nagy állományokkal volt jelen két Natura 2000-es jelölőfaj, a vöröshasú unka és a dunai tarajosgőte. Eredményeink szerint a mocsárrendszer a tájrehabilitációs beavatkozásoknak köszönhetően értékes és diverz kétéltűfaunának szolgál otthonául, ezért megfelelő kezelése és védelme kiemelt fontossággal bír.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Anura
Caudata
élőhelykezelés
herpetofauna
Hortobágy
monitorozás
Natura 2000
rekonstrukció
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 23 (2017), p. 50-67. -
További szerzők:Szabolcs István Márton (1987-) (biológus ökológus) Szalai Mónika (1987-) (biológus, herpetológus) Tóth Mihály (1986-) (biológus, herpetológus) Mérő Thomas Oliver (1981-) (ökológia) Szepesváry Csaba (1987-) (biológus, ökológus) Polyák László (1984-) (biológus, ökológus) Puky Miklós (1961-2015) (biológus, herpetológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Pályázati támogatás:ÚNKP-17-3
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM059851
Első szerző:Miglécz Tamás (biológus ökológus)
Cím:Lokális talajmagbank szerepe löszgyepek helyreállításában / Miglécz Tamás, Tóth Katalin
Dátum:2012
ISSN:1216-4585
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 18 (2012), p. 370-382. -
További szerzők:Tóth Katalin (1988-) (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM070388
Első szerző:Misik Tamás (biológus, ökológus)
Cím:A síkfőkúti erdő cserjeszintjének struktúra változásai 2002 és 2007 között - egyedszám és méret / Misik Tamás, Kárász Imre
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:síkfőkúti cseres-tölgyes erdő (Quercetum petraeae-cerris) fiziognómiai struktúráját, illetve annak változásait már 35 éve vizsgálják a kutatók. Ötévenként meghatározták a 24 hektáros kutatási területen az erdő cserjeszintjére vonatkozó legfontosabb paramétereket. Az 1979-80-ban kezdődött erőteljes tölgypusztulást követően a meso- és thermofil cserjék jelentősen megerősödtek. A tölgyek helyén kialakult lékeket legsikeresebben a mezei juhar (Acer campestre) és a húsos som (Cornus mas) foglalta el, egyedszámban és különösen méretükben megerősödve. Az alacsony cserjeszintben egyedszám és méret tekintetében egyértelmű tendenciájú változásokat nem tapasztaltunk. A két legutóbbi felmérés alkalmával, 2002- és 2007-ben 16 illetve 17 cserjefajt azonosítottunk, amelyek összes egyedszáma hektáronként 23874 és 44018 db volt. Az összes cserje több mint felét mindkét felméréskor a bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus) adta. A magas cserjék között az E. verrucosus mellett domináns még az A. campestre. A tölgypusztulást követően tapasztalt magas cserjék méretnövekedése tovább folytatódott, nőtt az átlagos magasságuk és törzsátmérőjük, miközben a magas cserjék aránya csökkent (sok egyed elszáradt a megnőtt magas cserjék okozta erőteljesebb lombzáródás miatt), miközben a cserje egyedszám megkétszereződött 5 év alatt. A jelen munka, és egyben a fent összegzett eredmények mind azt mutatják, hogy a cseres-tölgyes erdőben az erőteljes tölgypusztulást követően egy stabilizációs folyamat indult el, mely jelenleg is tart, és amely jól ki is mutatható. Az erdő lényegében pótolta az eltűnt tölgyfákat más cserjefajok, elsősorban a mezei- és tatárjuhar fa méretűvé megnőtt egyedeivel, ezzel stabilizálva az erdei ökoszisztémát.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
cseres-tölgyes erdő
hosszú-távú kutatás
tölgypusztulás
cserjeszint
lékek
juharok
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények 15 (2009), p. 358-368. -
További szerzők:Kárász Imre (1949-) (biológia-kémia szakos tanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM060980
Első szerző:Mizser Szabolcs (biológus-ökológus)
Cím:Tájidegen ültetvények hatása az alföldi őshonos tölgyesek pók- (Araneae) és holyva- (Coleoptera: Staphylinidae) együtteseire / Mizser Szabolcs, Tajthi Bence, Debnár Zsuzsanna, Nagy D. Dávid
Dátum:2015
ISSN:1216-4585
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 21 (2015), p. 170-177. -
További szerzők:Tajthi Bence (1989-) (ökológus) Debnár Zsuzsanna Nagy Dávid (1986-) (biológus-ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM060981
Első szerző:Nagy Dávid (biológus-ökológus)
Cím:Ültetvények és őshonos tölgyesek holyvaegyüttesei (Staphylinidae) / Nagy Dávid
Dátum:2012
ISSN:1216-4585
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 18 (2012), p. 383-392. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.