CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM096520
Első szerző:Bencze Dóra
Cím:Az I-es típusú interferonok jelentősége COVID-19-ben / Bencze Dóra, Fekete Tünde, Pázmándi Kitti Linda
Dátum:2021
Megjegyzések:2019-ben a kínai Vuhan városából indult a koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19), melyet a cseppfert©ozéssel terjed©o, szimpla szálú RNS-vírus, a súlyos akut légz©oszervi szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) idézett el©o. A vírus által kiváltott pandémia jelenleg is még javában tombol a világban, mivel a fert©oz©oképesebb új vírusvariánsok megjelenése a járvány sokadik hullámához vezetett hazánkban, illetve más országokban egyaránt. Habár a COVID-19 esetszámra vetített átlagos halálozási aránya (~ 2%) meghaladja a szezonális influenzajárványokét (~ 0,1-0,2%), a korábbi koronavírustörzsek által okozott megbetegedések, úgymint a SARS (~ 10%) és a közel-keleti légúti szindróma (MERS; ~ 37%) jóval magasabb halálozási arányt mutatnak. Ennek ellenére a SARS-CoV-2 eddig több halálos áldozatot követelt, mint a SARS-CoV és MERSCoV törzsek együttvéve, mivel a SARS-CoV-2 sokkal nagyobb infekciós rátával bír. Ugyanakkor a COVID-19 a krónikus betegségekben, úgymint például cukorbetegségben, magas vérnyomásban, illetve szív- és érrendszeri betegségekben szenved©oket különösen súlyosan érinti, így ezen betegcsoportokban a SARS-CoV-2 fert©ozés által okozott halálesetek száma is jóval több. Továbbá magasabb a halálozási arány az id©osek, a férfiak, a várandósok és az elhízott betegek körében is, melynek hátterében az antivirális immunválasz esszenciális elemének, az I-es típusú interferon (IFN) válasznak a csökkent kapacitása vagy diszregulációja állhat. Ezen kívül alapbetegségekben nem szenved©o, fiatal áldozatai is vannak a járványnak, mely összefüggésben állhat az antivirális válasz jelátviteli útvonalainak genetikai defektusaival vagy az I-es típusú IFN-ok ellen termel©od©o autoantitestekkel, melyek semlegesítik ezen citokinek vírusreplikációt gátló hatását. Tehát az adott egyén I-es típusú IFN-szignatúrája nagymértékben befolyásolja a COVID-19 kimenetelét és a csökkent I-es típusú IFNtermeléssel asszociált állapotok rosszabb prognózist vetítenek el©o. Így az I-es típusú IFN-ok terápiás alkalmazhatósága COVID-19-ben a jelenleg is zajló klinikai kutatások célkeresztjébe került. Jelen összefoglaló közleményünkben szeretnénk röviden bemutatni az I-es típusú IFN-válaszok jelent©oségét, COVID-19-ben tapasztalható diszregulációjukat, valamint a COVID-19 I-es típusú IFN-függ©o rizikófaktorait, melyek magyarázattal szolgálhatnak az egyéni antivirális válaszokban tapasztalt nagyfokú diverzitásra is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Type I IFN
IFN signature
SARS-CoV-2
COVID-19
antiviral immunity
risk factor
therapy
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 13 : 2 (2021), p. 4-27. -
További szerzők:Fekete Tünde (1984-) (immunológus, molekuláris biológus, mikrobiológus) Pázmándi Kitti Linda (1984-) (molekuláris biológus, immunológus)
Pályázati támogatás:FK 128294
OTKA
GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
ÚNKP-20-05-DE-3
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM091606
Első szerző:Bencze Dóra
Cím:A vírusok ellenségei : a humán plazmacitoid dendritikus sejtek / Bencze Dóra, Fekete Tünde, Ágics Beatrix, Pázmándi Kitti
Dátum:2020
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 12 : 2 (2020), p. 4-20. -
További szerzők:Fekete Tünde (1984-) (immunológus, molekuláris biológus, mikrobiológus) Ágics Beatrix (1995-) Pázmándi Kitti Linda (1984-) (molekuláris biológus, immunológus)
Pályázati támogatás:FK 128294
NKFIH
GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
ÚNKP-19-3
Egyéb
ÚNKP-19-4
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM097931
Első szerző:Halász Hajnalka Emese (Molekuláris biológus)
Cím:A fagocitózistól az immunmoduláló hatásig : a neutrofil granulociták sokszínűsége / Halász Hajnalka Emese, Gogolák Péter
Dátum:2021
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
neutrofil granulocita
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 13 : 3 (2021), p. 64-73. -
További szerzők:Gogolák Péter (1968-) (biológus, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM103692
Első szerző:Szénási Tibor
Cím:A BCG-oltás és a koronavírus-fertőzés immunológiai kapcsolata / Szénási Tibor, Varga Aliz, Tóth Márta, Hajas György, Muzsai Szabolcs, Czimmerer Zsolt, Bácsi Attila
Dátum:2022
Megjegyzések:Már több mint két éve, hogy a koronavírus-járvány (COVID-19) kitört Kínában, és az ezt okozó SARS-CoV-2 vírus ez idő alatt a világ csaknem minden tájára eljutott, eddig több mint 248 millió embert megfertőzve, akik közül 5 milliónál is több életét vesztette a betegségben, vagy annak komplikációiban. Mivel a betegség terápiája ma sem megoldott univerzálisan, és a szigorú járványügyi intézkedések is csak a SARS-CoV-2 terjedésének lassítására képesek, ezért a pandémia legyőzésének jelenleg egyetlen lehetséges útja a vakcináció. A rekord sebességű vakcinafejlesztési programoknak hála, mára már több, különböző mechanizmusú vakcina van használatban, és még több klinikai kipróbálás alatt. A teljes emberiség beoltásához elegendő mennyiségű vakcina gyártása monumentális feladat, ezért nagy szükség van olyan átmeneti megoldásokra, amely a legveszélyeztetettebb csoportokban (idősek, egészségügyi dolgozók) csökkenti a megbetegedés esélyét, időtartamát vagy súlyosságát. Ebben jelenthet nagy segítséget az immár egy évszázada használatban lévő védőoltás, a BCG. Az eredetileg a tuberkulózis legyőzésére létrehozott vakcina esetében egyre több bizonyíték mutat abba az irányba, hogy ennél jóval többre képes. Egyrészről heterológ, nem specifikus védelmet nyújt számos patogén ellen a veleszületett immunrendszer modulációjával, amit ?trained" immunitásnak nevezünk. Továbbá felmerült annak is az elméleti lehetősége, hogy egyes, a BCG ellen termelt antitestek a SARS-CoV-2-vel keresztreaktivitást mutatnak. Annak eldöntésére, hogy a BCG-vakcina képes-e segítséget nyújtani a COVID-19 hatásainak enyhítésére, jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték, azonban több országban is zajlanak klinikai tesztek ennek eldöntésére, amelyek tapasztalatai nemcsak a SARS-CoV-2 által okozott fertőzés, hanem a későbbi járványos betegségek megállításában is hasznosak lehetnek.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
BCG-vakcináció
COVID-19
"trained" immunitás
keresztreaktivitás
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 14 : 1 (2022), p. 23-29. -
További szerzők:Varga Alíz (1983-) (immunológus) Tóth Márta (1986-) (biológus) Hajas György (1970-) (biológus) Muzsai Szabolcs Czimmerer Zsolt (1981-) (molekuláris biológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM103689
Első szerző:Szénási Tibor
Cím:"Trained" immunitás : memória kialakulása a veleszületett immunválaszok során / Szénási Tibor, Varga Aliz, Hajas György, Tóth Márta, Czimmerer Zsolt, Bácsi Attila
Dátum:2022
Megjegyzések:Hosszú évtizedekig elfogadott volt az az általános elképzelés az immunológiában, ami úgy tekintett a veleszületett immunrendszerre, mint egy ősi, az élet során változatlan módon működő rendszerre. Ez a típusú védekezés, gyorsan reagálva a szervezetbe jutó fertőző ágensekre, "időt nyer" az adaptív immunválasz számára, amely lassabban kialakuló, de specifikusabb mechanizmusainak köszönhetően, potenciálisan bármilyen pathogén ellen életre szóló védelmet biztosíthat. Az elmúlt években egyre növekvő számú bizonyíték látott napvilágot, amelyek ellentmondanak a veleszületett immunitás változatlanságába vetett elképzeléseknek, és azt egy plasztikus rendszerként írják le, amely rendelkezik memóriaszerű tulajdonságokkal. Ezen tulajdonságokat együttesen "trained" immunitásnak vagy veleszületett immunmemóriának nevezzük. Az új megfigyelések szerint a veleszületett immunválasz a múltbeli kihívásokra képes "visszaemlékezni", és ez alapján egy újabb stimulusra erősebb vagy akár gyengébb válaszreakciót adhat. Az eltérő válaszképesség hátterében a legfőbb mechanizmusok a természetes immunitás sejtjeinek epigenetikai átprogramozása és metabolizmusának megváltozása. A "trained" immunitás kialakulásának és működésének a jobb megismerése több fontos területen is - vakcianfejlesztés, krónikus gyulladásos folyamatok és immunhiányos kórképek terápiája - áttörésekhez vezethet a közeljövőben.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
"trained" immunitás
veleszületett immunmemória
epigenetikai átprogramozás
metabolikus változás
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 14 : 1 (2022), p. 15-21. -
További szerzők:Varga Alíz (1983-) (immunológus) Hajas György (1970-) (biológus) Tóth Márta (1986-) (biológus) Czimmerer Zsolt (1981-) (molekuláris biológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM099839
Első szerző:Tóth Márta (biológus)
Cím:"Harmadik típusú találkozás" a 2-es típusú gyulladással / Tóth Márta, Dajnoki Zsolt, Szegedi Andrea, Bácsi Attila
Dátum:2021
Megjegyzések:A fejlett országokban emberek százmillióit érintik a különböz©o atópiás és allergiás betegségek, amelyek nemcsak az életmin©oséget rontják, hanem nagy terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerekre is. Ezeknek a kórképeknek a hátterében a kóros 2-es típusú gyulladás áll, viszont a megjelen©o klinikai tünetek spektruma nagyon széles. Korábban a súlyos tünetek enyhítésére els©osorban szteroidokat alkalmaztak, amelyek sajnálatos módon számos mellékhatással rendelkeznek. Napjainkra azonban a patológiás immunválaszok molekuláris alapjainak feltárása, a folyamatokat irányító sejtek és szolúbilis faktorok azonosítása lehet©ové tette a különböz©o célzott és sz©ukebb mellékhatásspektrummal rendelkez©o biológiai terápiák kifejlesztését. A jelenleg rendelkezésünkre álló biologikumok vagy az IgE-ellenanyagokat vagy a kóros immunológiai folyamatokat irányító citokineket, illetve azok receptorait célozzák. Az utóbbi csoportba tartozik a dupilumab, amelyet jelenleg a legtöbbféle indikációban alkalmaznak, ugyanis a 2-es típusú gyulladásban kulcsszerepet játszó IL-4 és IL-13 receptorának közös ?-láncát gátolja, így képes csökkenteni mind az IL-4, mind az IL-13 által kifejtett patológiás hatásokat.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
2-es típusú gyulladás
atópia
allergia
biológiai terápia
dupilumab
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 13 : 4 (2021), p. 41-49. -
További szerzők:Dajnoki Zsolt (1985-) (molekuláris biológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.