Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 6 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM086890
Első szerző:
Nagy C. Katalin (nyelvész)
Cím:
Kontextus(ok) a grammatikalizációs jelentésváltozás irodalmában / Nagy C. Katalin
Dátum:
2014
ISSN:
2064-9940
Megjegyzések:
Jelen írás a történeti pragmatika, ezen belül a grammatikalizációs jelentésváltozással foglalkozó kutatások kontextusfogalmának feltárását tűzi ki célul. E kutatási terület két kontextustipológiájának (Heine 2002 és Diewald 2002) feltételezett kontextustípusai közül a kritikus kontextus (Diewald 2002) jellegzetességeinek alapos feltárása alapján az a konklúzió vonható le, hogy a kontextus kifejezés a vizsgált kutatási terület szakirodalmában nem mindig az értelmezés kontextusaként értendő. Egyrészt, a kontextus fogalma a grammatikalizációs jelentésváltozás szakirodalmában szűkebb fogalom az értelmezés kontextusánál, abban csupán a folyamatot előmozdító kontextuális tényezők kapnak szerepet. Másrészt, a történeti kutató értelmezési kontextusában több kontextuális tényező és másképp játszik/hat szerepet, mint a mindennapi nyelvhasználatban a megnyilatkozások értelmezése során. Harmadrészt, a kontextusnak a történeti kutatásban használatos fogalma a nyelvi megértésben szerepet játszó kontextus és a módszertani értelemben vett kontextus vonásainak keveredését mutatja
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Nyelvtudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
történeti pragmatika
kontextustípus
jelentésváltozás
kontextus
grammatikalizáció
Megjelenés:
Jelentés és Nyelvhasználat. - 1 : 1 (2014), p. 11-27. -
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM079084
Első szerző:
Nagy C. Katalin (nyelvész)
Cím:
Metafora, metonímia és pragmatikai következtetés a grammatikalizációs jelentésváltozásban / Nagy C. Katalin
Dátum:
2018
ISSN:
2064-9940
Megjegyzések:
A tanulmány célja, hogy feltárja, milyen fogalmakat takarnak a metafora, metonímia, illetve pragmatikai következtetés terminusok a grammatikalizációs jelentésváltozás irodalmában, és megmutassa, hogy ezek értelmezése nemcsak az egyes elméleti megközelítésekben lehet más és más, hanem a szinkrón értelmezéstől is különbözik. Az elméleti fejtegetést az angol ?be going to + főnévi igenév" mozgásigés szerkezetből kialakuló közeljövő grammatikalizációjának különböző elemzései illusztrálják. A vizsgálat, amely alapján a metaforának és metonímiának egy szinkrón és egy diakrón megközelítése bontakozik ki, azt látszik alátámasztani, hogy metonímia és metafora a grammatikalizációs jelentésváltozásban egymást kiegészítő pragmatikai folyamatokként összeegyeztethetőek. A kognitív metaforák hátterében álló, a világ tapasztalati megismeréséből adódó tudáson alapuló következtetési sémáink a grammatikalizációs jelentésváltozás irányát is megszabják.
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Nyelvtudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
be going to
grammatikalizációs jelentésváltozás
implikatúra
jövő idő
metafora
metonímia
pragmatikai következtetés
Megjelenés:
Jelentés és Nyelvhasználat. - 5 : 1 (2018), p. 93-116. -
Pályázati támogatás:
MTA-DE
MTA
Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM079083
Első szerző:
Nagy C. Katalin (nyelvész)
Cím:
Történeti beszédaktus-kutatás: a középkori katalán plaure 'tetszik' igével alkotott szerkezetekről / Nagy C. Katalin
Dátum:
2018
ISSN:
2064-9940
Megjegyzések:
Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a középkori katalán plaure 'tetszik' ige felszólító értelmű alakjaival alkotott egyes szerkezetek használatát, amely ellentmond Searle (1975) általánosításának az indirekt direktívák lehetséges végrehajtási módjairól. A vizsgált szerkezetek a középkori katalánban engedélykérő direktívák, később pedig indirekt direktívák végrehajtására voltak használatosak. Az előfordulások egy csoportjában Isten, vagy valamely más isteni személy tetszését kéri a beszélő: ez a használat az interakció bizonyos pontjain volt hajlamos megjelenni, és kitüntetett szerepe volt annak felépítésében és az érvelésben. A '(ne) tessék Istennek' értelmű szófordulat a középkori katalánban szubjektifikáción is keresztülment. A tanulmány további célkitűzése, hogy bemutassa és értékelje a diakrón beszédaktus-kutatás módszertanának egyes eljárásait, a kvalitatív kontextuális elemzés jelentőségét hangsúlyozva. Az írott formában fennmaradt megnyilatkozások illokúciós értékének megállapításához a beszédaktusigék vizsgálatán kívül figyelembe kell venni a társas kontextust, enciklopédikus információkat, a kérés tartalmát és súlyát, az adott kor kulturális közegét, valamint az interakció felépítését és benne a kérdéses megnyilatkozás helyét és szerepét. Amennyiben teljes képet akarunk kapni a vizsgált szerkezet használatáról, a teljes jelentésmezőt, funkcionális mezőt érdemes feltérképezni, azaz az egyazon típusú illokúciós aktus végrehajtására alkalmas, hasonló funkciójú szerkezeteket együtt érdemes vizsgálni.
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Nyelvtudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
történeti beszédaktus-kutatás
középkori katalán
közvetett direktívák
szubjektifikáció
jelentésváltozás
Megjelenés:
Jelentés és Nyelvhasználat. - 5 : 1 (2018), p. 215-242. -
Pályázati támogatás:
MTA-DE
MTA
Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
4.
001-es BibID:
BIBFORM110941
Első szerző:
Németh Zsuzsanna (nyelvész)
Cím:
A nemlexikális ööö hang interakciós szerepének elemzése magyar nyelvű társalgásokban / Németh, Zsuzsanna
Dátum:
2020
ISSN:
2064-9940
Megjegyzések:
A tanulmány célja a nemlexikális, svához hasonló öö hang használatának vizsgálata hétköznapi, magyar nyelvű társalgásokban a konverzációelemzés elméleti keretében. Szekvenciális, ill. fordulóbeli elhelyezkedésüket tekintve az öö előfordulásai jól meghatározható mintázatokat követnek a korpuszban. Az esetek túlnyomó többségében az öö a fordulókonstrukciós egység belsejében jelenik meg, közvetlenül egy tagmondatot bevezető kötőszó után, jóval a váltásreleváns hely előtt. A beszélők továbbá rendszeresen használják hosszabb, ill. ritkán használatos és/vagy idegen szavak előtt, valamint fordulókezdő pozícióban. Az utóbbi előfordulások között kiemelkedő szerepet tölt be az öö párszekvenciák második párrészét bevezető használata. A jelenség funkcióinak vizsgálata az említett pozíciókban azt mutatja, hogy az öö mint technika fontos szerepet játszik a magyar beszélők forduló- és szekvenciaalkotásának folyamatában. A korpusz elemzése arra enged következtetni, hogy a fordulóalkotás tagmondatról tagmondatra történik a magyar nyelvű társalgásokban. Ez rávilágít a szintaxis és a nyelvhasználat, azaz a nyelvtan és a pragmatika közötti interakcióra.
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Nyelvtudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
öö
társalgáselemzés
forduló
szekvencia
magyar nyelvű társalgások
Megjelenés:
Jelentés és Nyelvhasználat. - 7 : 1 (2020), p. 23-50. -
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
5.
001-es BibID:
BIBFORM086889
Első szerző:
Németh Zsuzsanna (nyelvész)
Cím:
A javítási műveletek jelöltségi hipotézise / Németh Zsuzsanna
Dátum:
2014
ISSN:
2064-9940
Megjegyzések:
A tanulmány a konverzációelemzés elméleti keretében négy javítási művelet, az ismétlés, a beszúrás, a csere és a törlés technológiáját hasonlítja össze, kísérletet téve egy olyan modell létrehozására, amely a javítási műveletek jelöltségét feltételezi. Ennek alapja, hogy a spontán társalgások során alkalmazott javítási jelenségek felfüggesztik a folyamatban levő forduló, és ezáltal a folyamatban levő cselekvés előrehaladását. Mivel a progresszivitás fenntartása általános preferencia a társalgásban, megszakítása jelölt nyelvhasználatot eredményez, amelyet a négy művelet esetében három bináris jegy rendszereként értelmezhetünk (retrospektivitás, redundancia, nem megfelelő szegmentum). A modell tesztelése egy magyar nyelvű korpuszon történt egy szubhipotézis segítségével, amelynek lényege, hogy az egyazon cselekvés során alkalmazott javítási műveletek kiválasztásában funkcióik mellett jelöltségük mértéke is szerepet játszik. A tesztelés eredménye támogatja a hipotézist.
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Nyelvtudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
jelöltség
csere
törlés
beszúrás
forduló
ismétlés
önjavítás
konverzációelemzés
progresszivitás
cselekvés
Megjelenés:
Jelentés és Nyelvhasználat. - 1 : 1 (2014), p. 29-54. -
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
6.
001-es BibID:
BIBFORM110942
Első szerző:
Szabó Éva (nyelvész)
Cím:
A beszélgetőműsorokban megjelenő kézi gesztusok leírásának egy lehetséges módja / Szabó, Éva; Béres, Tamara; Guba, Csenge
Dátum:
2020
ISSN:
2064-9940
Megjegyzések:
Tanulmányunk fő célja, hogy bemutassunk egy olyan multimodális annotációs keretet, amely a multimodális korpuszok vizsgálatára alkalmas mind a beszéd, mind a kézi gesztusok szintjén, emellett a beszéd és a kézi gesztusok között fennálló szemantikai kapcsolatot is leírja. A dolgozat első felében az annotációs keretet ismertetjük, amelynek alapjául McNeill (1992), Kendon (2004) gesztusdefiníciója, illetve Alibali és társai (2001), Kong és társai (2015) gesztusszemantikai taxonómiája szolgál. A beszéd átírásához Jefferson (2004) konverzációelemzési átírási konvencióját követjük. A dolgozat második felében egy politikai vitaműsorokból álló korpuszon végzett, verbális agresszióra fókuszáló esetelemzéssel ismertetjük a multimodális annotációs keret alkalmazhatóságát.
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Nyelvtudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
nem verbális kommunikáció
kézi gesztusok
multimodális elemzés
verbális agresszió
Megjelenés:
Jelentés és Nyelvhasználat. - 7 : 1 (2020), p. 51-74. -
További szerzők:
Béres Tamara
Guba Csenge
Pályázati támogatás:
UNKP-19-3-SZTE265
Egyéb
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.