Találati lista | Tudóstér

1.

001-es BibID:	BIBFORM078502
Első szerző:	Balogh Nóra (okleveles környezetkutató)
Cím:	Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája / Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Molnár Zsolt, Vadász Csaba, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Antal Károly, Tüdősné Budai Júlia, Kelemen András
Dátum:	2018
ISSN:	1216-4585
Megjegyzések:	A legelők megfelelő minőségének hosszútávú fenntartása szempontjából fontos ismernünk az elfogyasztott fitomassza mennyiségét és az állatok legeléspreferenciáját. Kutatásunkban turjánvidéki rétsztyeppeken vizsgáltuk a fitomassza frakciók fogyását és azt, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező növényeket kedvelnek a marhák. A vizsgált gyep két területre (legelési egységre) volt osztva, az egyik terület a vizsgálat évében a mintavétel időpontjáig (június közepe) még nem volt legeltetve (kontroll), a másikat a vizsgálatot megelőzően három hónapig legeltették. Mindkét területen 70 db, 20-20 cm-es fitomassza mintát vettünk, melyeket fajonként szétválogattunk, különválogattuk az avart és a mohát is. A legeléspreferencia jelleg alapú elemzése során a 29 leggyakoribb fajt vizsgáltuk. A marhák a mohát és az avart csak kis mértékben fogyasztották, ezzel szemben az élő fitomassza 65%-át elfogyasztották, a kétszikűeket és az egyszikűeket hasonló arányban. Két levéltulajdonság mutatott szignifikáns összefüggést a legeléspreferenciával: a nagyobb fajlagos levélterületű és a magasabb nitrogéntartalmú fajokat kedvelték leginkább. Eredményeink alapján látható, hogy a legeltetéssel való területkezelés hosszú távú tervezését segíti a növényzet biomasszájának mérése, illetve a növények tápértékének becslése, amelynek jó indikátora néhány egyszerűen mérhető növényi tulajdonság, mint amilyen a fajlagos levélterület.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban avar fitomassza funkcionális jellegek rétsztyepp szelektív legelés tápérték területkezelés
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 15-24. -
További szerzők:	Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Molnár Zsolt (biológus) Vadász Csaba Tóth Edina (1990-) (biológus) Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Sonkoly Judit (1989-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Antal Károly (1956-) (kémikus) Budai Júlia (1986-) (okleveles környezetkutató) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:	OTKA-111807 OTKA NKFI FK 124404 (VO) Egyéb NKFI KH 126476 (VO) Egyéb OTKA K 116239 (TB) OTKA NKFI KH 12647 (TB) Egyéb NKFIH K 119225 (TP) Egyéb NKFI PD 124548 (MT) Egyéb OTKA PD 115627 (DB) OTKA Bolyai János Ösztöndíj (DB, VO) Egyéb ÚNKP-17-4-III-DE-151 Egyéb ÚNKP-17-4-III-DE-160 OV (DB, VO) Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

2.

001-es BibID:	BIBFORM102559
Első szerző:	Debnár Zsuzsanna
Cím:	Szegélyhatás vizsgálata talajlakó ízeltlábúak (Coleoptera: Carabidae, Staphylinidae) esetén tölgyes erdő - erdőszegély - gyep élőhelymozaikban / Debnár Zsuzsanna
Dátum:	2015
Megjegyzések:	Az erdőszegélyek az erdők és a szomszédos nyílt élőhelyek közötti átmeneti zónák, amelyek sajátos abiotikus és biotikus tényezőkkel rendelkeznek. Konzervációbiológiai szerepük je lentős, mivel a szomszédos élőhelyek sérülése vagy pusztulása esetén sok faj számára rekolonizációs forrásként szolgálnak. Kutatásom során egy tölgyes erdő ? erdőszegély ? gyep élőhelymozaikban vizsgáltam a futóbogarakat és a holyvákat a Hajdúsági Tájvédelmi Körzetben. A futóbogarakat és a holyvákat talajcsapdával gyűjtöttem (60 minta: 2 ismétlés x 3 élőhelytípus x 10 csapda). Eredmé nyeim azt mutatják, hogy a futóbogarak fajszáma szignifikánsan magasabb volt az erdőszegélyben, mint a gyepben és az erdőben; az egyedszámuk azonban a gyepben volt a legmagasabb. A holyvák faj- és egyedszáma szignifikánsan alacsonyabb volt a gyepben, mint az erdőszegélyben és az erdő ben. A klaszteranalízis mindkét taxon esetén azt mutatta, hogy a gyep fajegyüttesei jelentős mér tékben elkülönülnek a szegély és az erdő fajegyütteseitől. A karakterfaj elemzés (IndVal módszer) eredményei azt mutatták, hogy a futóbogaraknál 4, a holyváknál 8 olyan faj volt, ami a szegélyre jellemző (szignifikáns) karakterfaj. Eredményeim alapján elmondhatom, hogy a futóbogár és holyva együttesek diverzitásának fenntartásában jelentős szerepet játszanak az erdőszegélyek.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk szegélyhatás futóbogár
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények. - 21 (2015), p. 24-31. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

3.

001-es BibID:	BIBFORM079287
Első szerző:	Kovácsné Koncz Nóra (agrármérnök, biológus)
Cím:	Extenzív és intenzív húsmarha fajták legelésének a hatása szikes gyepek növényzetére / Kovácsné Koncz Nóra, Posta János, Tóth Katalin, Radócz Szilvia, Béri Béla
Dátum:	2018
ISSN:	1216-4585
Megjegyzések:	A szikes gyepek megfelelő állapotban való fenntartása, hozamuk és sokféleségük megőrzése nem csak a természetvédelem, hanem a gazdálkodás szempontjából is fontos. Vizsgálatunkban összevetettük a kisebb intenzitású és az emelt állatlétszámú legeltetés illetve a legelés kizárás növényzetre gyakorolt hatásait nedves szikes mocsárréten és szárazabb szikes réten, a Hortobágyi Nemzeti Park területén. A vizsgálatok során összesen 40 kvadrátot elemeztünk extenzív húsmarhával (magyar szürke szarvasmarha) és vegyes genotípusú intenzív húsmarhával legeltetett és nem legeltetett mintaterületeken. Kimutattuk, hogy a legeltetés jelentősen befolyásolta a fajgazdagságot. A legnagyobb fajszámot a 3. évben a két éven át emelt állatlétszámmal legeltetett területeken, a legkisebbet a kontrollnál kaptuk. Az aljfüvek, és a pillangósok borítása jelentősen emelkedett a legelés intenzitás növekedésével. A legelésnek eltérő hatása volt az egyes élőhely típusokon. A szárazabb szikes réten nagyobb fajszámot találtunk, mint a szikes mocsáron. Továbbá megállapítottuk, hogy az extenzív húsmarhával való legeltetés alkalmas mind a szárazabb, mind a nedvesebb szikes élőhelyek kezelésére. Az intenzív húsmarha jóval alacsonyabb fajszámot tart fenn a mocsáron, mint a magyar szürke, viszont a szikes réten szintén alkalmasnak találtuk a szikes élőhelyek kezelésére.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Állattenyésztési tudományok konferenciacikk mélyfekvésű legelők alacsony intenzitás közepes intenzitás különböző húsmarhafajták Hortobágy
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 114-123. -
További szerzők:	Posta János (1978-) (informatika tanár, agrármérnök) Tóth Katalin Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 EFOP NKFI KH 146476 egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

4.

001-es BibID:	BIBFORM082245
Első szerző:	Miglécz Tamás (biológus ökológus)
Cím:	Szőlősorköz takarónövényzet létrehozására szolgáló magkeverékekkel kapcsolatos tapasztalatok / Miglécz Tamás, Donkó Ádám, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Török Péter, Kelemen András, Drexler Dóra, Tóthmérész Béla
Dátum:	2015
ISSN:	1216-4585
Megjegyzések:	Az ökológiai szőlőtermesztés során szükség van új módszerek fejlesztésére a talaj tápanyagtartalmának megőrzése, a tápanyagok felvehetővé tétele, vízháztartásának optimalizálása, a talaj mikrobiális aktivitásának javítása, valamint a gyomok és az erózió elleni védekezés terén is. Sorköztakaró növényzet telepítése kiváló lehetőséget nyújt ezen feladatok megoldására. Vizsgálatunk során művelt szőlőültetvényeken értékeltünk három magas diverzitású sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeveréket a Tokaji és Szekszárdi borvidék két-két szőlőültetvényén. 2012 márciusában háromféle magkeveréket vetettek: Biocont-Ecowin, Pillangós és Füves-gyógynövényes magkeverékeket. A vetés után 2012, 2013 és 2014 júniusának végén feljegyeztük a vetett és nem vetett növényfajok borításértékeit. Az első évben mindkét vizsgálatban résztvevő borvidéken a Biocont-Ecowin és a Pillangós magkeverékek megtelepedése és ezzel együtt gyomvisszaszorító képessége volt a legjobb. A második és harmadik évre a Füves-gyógynövényes és Pillangós magkeverékekkel vetett szőlősorközökben kisebb gyomborítást, míg egyes Biocont-Ecowin magkeverékkel vetett és kontrol sorközökben nagyobb gyomborítást tapasztaltunk. Eredményeink alapján a fajgazdag sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeverékek vetése borvidéktől függetlenül kiváló lehetőséget nyújt a gyomok visszaszorítására.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk agro-biodiverzitás biodiverzitás ökoszisztéma szolgáltatások talajvédelem gyomvisszaszorítás sorköztakaró növényzet szőlőtermesztés ökológiai gazdálkodás
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények. - 21 (2015), p. 160-169. -
További szerzők:	Donkó Ádám (1988-) (agrármérnök) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Drexler Dóra (1981-) (agrármérnök) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:	TÁMOP - 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 TÁMOP TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007 TÁMOP TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 TÁMOP TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0010 TÁMOP OTKA-100192 OTKA OTKA-111807 OTKA TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0001 TÁMOP
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

5.

001-es BibID:	BIBFORM084697
Első szerző:	Mihók Barbara
Cím:	A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben / Mihók Barbara; Pataki György; Kovács Eszter; Balázs Bálint; Ambrus András; Bartha Dénes; Czirák Zoltán; Csányi Sándor; Csépányi Péter; Csőszi Mónika; Dudás György; Egri Csaba; Erős Tibor; Gőri Szilvia; Halmos Gergő; Kopek Annamária; Margóczi Katalin; Miklay Gábor; Milon László; Podmaniczky László; Sárvári János; Schmidt András; Sipos Katalin; Siposs Viktória; Standovár Tibor; Szigetvári Csaba; Szemethy László; Tóth Balázs; Tóth László; Tóth Péter; Török Katalin; Török Péter; Vadász Csaba; Varga Ildikó; Báldi András
Dátum:	2014
ISSN:	1216-4585
Megjegyzések:	A természeti értékek védelmében, valamint a természeti erőforrás-gazdálkodásban érintett gyakorlati szakemberek igényei és a kutatók által végrehajtott célzott kutatások sok esetben nincsenek összhangban. A gyakorlat és a tudományos kutatások közötti szakadék áthidalására a gyakorlati szakemberek (állami szakigazgatás érintett csoportjai, gazdálkodók, civil szervezetek) bevonásával egy részvételi kutatás indult a magyarországi természeti értékek védelme szempontjából kiemelten fontos kutatási kérdések feltárására. Összesen 792 kérdés érkezett be a kutatás keretén belül lebonyolított országos felmérés eredményeként, melyekből egy műhelybeszélgetés során a résztvevő gyakorlati szakemberek kiválasztották az 50 legfontosabbnak ítélt kutatási kérdést. A kérdések nagyobb célterületeket fednek le, ráirányítják a figyelmet az alapkutatások, a szisztematikus, a hatásmonitorozó vizsgálatok és a meta-adatbázisok hiányára, szükségességére, illetve az interdiszciplináris kutatások iránti növekvő igényre.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk igény-vezérelt kutatás interdiszciplináris vizsgálat kutatásfinanszírozás részvételi kutatás horizon scanning (kilátások feltérképezése) kutatási prioritás
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények. - 20 (2014), p. 1-23. -
További szerzők:	Pataki György Kovács Eszter Balázs Bálint Ambrus András Bartha Dénes Czirák Zoltán Csányi Sándor Csépányi Péter Csőszi Mónika Dudás György Egri Csaba Erős Tibor Gőri Szilvia Halmos Gergő Kopek Annamária Margóczi Katalin Miklay Gábor Milon László Podmaniczky László Sárvári János Schmidt András Sipos Katalin Siposs Viktória Standovár Tibor Szigetvári Csaba Szemethy László Tóth Balázs Tóth László Tóth Péter Török Katalin Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Vadász Csaba Varga Ildikó Báldi András
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

6.

001-es BibID:	BIBFORM065525
Első szerző:	Nagy Leila (biológia környezettan tanár)
Cím:	Az Armadillidium vulgare (Latreille, 1804) (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) toxikus elemtartalmának vizsgálata urbanizációs grádiens mentén / Nagy Leila, Mizser Szabolcs
Dátum:	2015
ISSN:	1216-4585
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények. - 21 (2015), p. 186-193. -
További szerzők:	Mizser Szabolcs (1977-) (biológus-ökológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

7.

001-es BibID:	BIBFORM082244
Első szerző:	Valkó Orsolya (biológus)
Cím:	Gyeprekonstrukció lecsapoló csatornák betemetésével a Hortobágyi Nemzeti Parkban / Valkó Orsolya, Tóth Katalin, Deák Balázs
Dátum:	2015
ISSN:	1216-4585
Megjegyzések:	A vonalas létesítmények felszámolásával újra összekapcsolhatók az egykor össze-függő gyep-fragmentumok és eltűntethetők a tájsebek. Vizsgálatunkban 1 éve és 6 éve betemetett lecsapoló csatorna nyomvonalakon vizsgáltuk a szabad talajfelszínen zajló spontán gyepregeneráció sikerességét a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Az alábbi kérdésekre kerestük a választ. (i) Hogyan változik a Festuca pseudovina borítása a csatornák betemetését követően? (ii) Hogyan változik a rövidéletű gyomok borítása a csatornák betemetését követően? (iii) Milyen gyors a szikes gyepek regenerációja a csatornák betemetését követően? Kimutattuk, hogy hat évvel a csatornák betemetése után már jelentős volt a Festuca pseudovina borítása a nyomvonalakon; ugyanakkor a rövidéletű gyomok borítása elenyésző volt. A betemetett csatorna nyomvonalakon a spontán gyepregeneráció során már pár év alatt hasonló fajösszetétel alakult ki, mint a térségben végzett magvetéses gyepte-lepítések során. Eredményeink azt mutatják, hogy keskeny nyomvonalak rekonstrukciója esetében nincs szükség magkeverékek vetésére, mert a célfajok spontán betelepülése biztosított a környező természetes gyepekből.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk élőhely-rekonstrukció fragmentáció Festuca legeltetés spontán szukcesszió szikes gyep
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények. - 21 (2015), p. 373-382. -
További szerzők:	Tóth Katalin (1988-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus)
Pályázati támogatás:	KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0016 Egyéb KEOP-3.1.2/2F/09-11-2011-0003 Egyéb OTKA-111807 OTKA TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0001 TÁMOP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

Rekordok letöltése

1

Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.