Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM108115
035-os BibID:	(Scopus)85098887650
Első szerző:	Kiss Dóra (vegyészmérnök, élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:	Élelmiszerek aminosav összetételének meghatározása fotometriás módszerekkel, 1. rész = Determination of amino acid composition of foods by photometric methods, Part 1 : A tirozin, a triptofán és a fenilalanin meghatározása = Determination of tyrosine, tryptophan and phenylalanine / Kiss Dóra, Juhászné Tóth Réka, Zurbó Zsófia, Csapó János
Dátum:	2020
ISSN:	0422-9576
Megjegyzések:	Élelmiszerek aminosav összetételének meghatározására manapság leginkább az ioncserés oszlopkromatográfiát (IEC) ninhidrinnel történő oszlop utáni származékképzéssel, és a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiát (HPLC) oszlop előtti származékképzéssel alkalmazzák. A maga nemében mindkét módszer kiváló akár speciális feladatok megoldására, akár a fehérje összes aminosavainak meghatározására. A módszerek azonban olyan célműszereket (IEC), vagy speciális eszközöket (HPLC) igényelnek, melyek drágák, és működtetésük magasan szakképzett analitikusokat igényel, amit kisebb laboratóriumok, gyártásközi ellenőrzést végző üzemi egységek nem engedhetnek meg maguknak. Az általunk javasolt módszerek, megfelelő mintaelőkészítés után egy olyan UV-VIS spektrofotométerrel megvalósíthatók, amelyek képesek az aromás aminosavak és a színes aminosav származékok mérésére a 200- 800 nm tartományban. Ebben a közleményünkben az összes aminosav ninhidrinnel történő meghatározására, az aromás aminosavak együttes meghatározására, a tirozin és a triptofán együttes mennyiségének mérésére, a tirozin, a triptofán és a fenilalanin külön-külön történő meghatározásra kidolgozott fotometriás módszerekről számolunk be. Ezen módszerek közül a legalkalmasabbakat szeretnénk kvantitatívvá fejleszteni, és alkalmazhatóvá tenni élelmiszervizsgáló laboratóriumok számára. Mivel a triptofán indol csoportja a fehérjék hidrolízisénél alkalmazott 6 mólos sósavas hidrolízis során gyakorlatilag teljesen elbomlik, ebben a közleményben ismertetjük azokat a fehérje hidrolízis módszereket is, amelyek alkalmasak élelmiszerek triptofán tartalmának meghatározására.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Élelmiszervizsgálati közlemények. - 66 : 3 (2020), p. 3105-3116. -
További szerzők:	Juhászné Tóth Réka (1992-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Zurbó Zsófia (1990-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök, biomérnök) Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 EFOP-VEKOP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM104200
035-os BibID:	(Scopus)85098882733
Első szerző:	Kiss Dóra (vegyészmérnök, élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:	Élelmiszerek aminosav összetételének meghatározása fotometriás módszerekkel, 2. rész - A metionin, a cisztin, a lizin és az arginin meghatározása = Determination of amino acid composition of foods by photometric methods, Part 2 - Determination of methionine, cystine, lysine and arginine / Kiss Dóra, Juhászné Tóth Réka, Zurbó Zsófia, Csapó János
Dátum:	2020
ISSN:	0422-9576
Megjegyzések:	Az élelmiszerek aminosav tartalmának fotometriás meghatározásáról szóló összefoglaló közleményünk második részében két esszenciális (metionin, lizin) és két félig eszszenciális aminosav (cisztin, arginin), az irodalomban közölt meghatározási módszereit ismertetjük. A két kéntartalmú aminosav szelektív meghatározását az teszi lehetővé, hogy úgy a metionin metil-merkapto csoportja, mint a cisztin redukciójával képződött cisztein szulfhidril csoportja olyan speciális származékképzési reakciókba vihetők, amelyek csak ezekre az aminosavakra jellemzők. Ugyanez elmondható a lizin epszilon-amino csoportjáról és az arginin guanidin-csoportjáról is, amelyekkel speciális színreakciókat létrehozva lehetővé válik az érintett aminosavak egyedi meghatározása. A metionin meghatározására a legalkalmasabb reakció az, amelynek során a metionin katalizálja a platina és palládium komplexek elszíneződését, amelyből következtetni lehet a metionin mennyiségére. Megfelelő körülmények között a reakciót a szerves szulfidok és a cisztin sem zavarják. A cisztin-, cisztein-meghatározás első lépése a cisztin redukciója ciszteinné, amelyet a cisztein és a származékképző reagens - leggyakrabban a 5,5'-ditio-bis-(2-nitro-benzoesav) között lezajló reakció követ. A mennyiségi meghatározást a keletkezett színes vegyület fotometriás mérésével lehet elvégezni. A lizin esetében a lizin szabad ?-amino csoportját reagáltatják a származékképzővel, leggyakrabban az 1-fluoro-2,4-dinitro-benzollal, majd mérik a színintenzitást. Az arginin esetében leggyakrabban a guanidin-csoport és az alfa-naftol valamint nátrium hipobromid közti reakció a meghatározás alapja.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk aminosavak meghatározása fehérje hidrolízis aminosavak színreakciói fotometria metionin cisztin cisztein lizin arginin
Megjelenés:	Élelmiszervizsgálati közlemények. - 66 : 4 (2020), p. 3177-3187. -
További szerzők:	Juhászné Tóth Réka (1992-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök) Zurbó Zsófia (1990-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök, biomérnök) Csapó János (1950-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 EFOP
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:

BIBFORM093205

Első szerző:

Nagy Vivien (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök; élelmiszermérnök)

Cím:

Using brewer's spent grain as a byproduct of the brewing industry in the bakery industry / Nagy Vivien, Diósi Gerda

Dátum:

2021

Megjelenés:

Utánközlés / nyelvi változat

ISSN:

2676-8704 0422-9576

Megjegyzések:

The utilization of food industry byproducts is one of today's important environmental and economic tasks. Byproducts that form during food production are typically used for feed purposes, but in many cases these materials can also be used in the production of human foods. The brewer's spent grain left behind after brewing beer is a byproduct with favorable nutrition parameters, with low sugar and high fiber and protein contents. The main objective of our experiments was the reintroduction of brewer's spent grain into the food industry, with a focus on innovation and sustainable development, by utilizing it in commercially available bakery products (salty medallions / wafers) formulated and regulated in the Hungarian Food Codex. Brewer's spent grain consists of vegetable proteins and fibers (inactive malt), which may improve the compositional characteristics when preparing bakery products. In the course of our research, medallions enriched with brewer's spent grain were prepared, of the beneficial parameters of which its high dietary fiber content should be highlighted, which can contribute to the realization of a health-conscious diet for consumers. A diet rich in dietary fiber, combined with an adequate amount of exercise, can reduce the risk of developing certain diseases (e.g., cancer and cardiovascular diseases).
Nagy Vivien (1994-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök; élelmiszermérnök): A sörtörköly, mint söripari melléktermék sütőiparban történő alkalmazása

Tárgyszavak:

Agrártudományok Élelmiszertudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
brewer's spent grain
inactive malt
byproduct
sustainability
fiber

Megjelenés:

Élelmiszervizsgálati Közlemények. - 67 : 1 (2021), p. 3339-3350. -

További szerzők:

Diósi Gerda (1989-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)

Internet cím:

Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat

Lásd még:

Egyéb kapcsolat (1)

Borító:

Saját polcon:

001-es BibID:

BIBFORM093119

035-os BibID:

(Scopus)85104696579

Első szerző:

Nagy Vivien (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök; élelmiszermérnök)

Cím:

A sörtörköly, mint söripari melléktermék sütőiparban történő alkalmazása / Nagy Vivien, Diósi Gerda

Dátum:

2021

ISSN:

2676-8704 0422-9576

Megjegyzések:

Az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítása napjaink egyik fontos környezetvédelmi és gazdasági feladata. Az élelmiszeripari termelés során keletkező melléktermékeket jellemzően takarmányozási célokra hasznosítják, de ezek az anyagok számos esetben az emberi élelmiszerek gyártása során is hasznosíthatók lehetnek. A sörgyártás során visszamaradt törköly kedvező beltartalmi paraméterekkel rendelkező, alacsony cukor-, magas rost- és fehérjetartalmú melléktermék. Kísérleteink irányvonala a sörtörköly élelmiszeriparba történő visszavezetése, az innováció és fenntartható fejlődés szem előtt tartásával, a Magyar Élelmiszerkönyvben megfogalmazott és szabályozott, közforgalomban kapható sütőipari (sós tallér/ostya) termékekben való hasznosíthatósága volt. A sörtörköly növényi fehérjékből és rostokból áll (inaktív maláta), amely sütőipari termékek készítésénél az összetételi jellemzők javulását eredményezheti. Kutatásunk során sörtörköllyel dúsított tallérokat készítettünk, amelyek kedvező paraméterei közül kiemelendő a magas élelmirost-tartalom, amely hozzájárulhat a fogyasztók egészségtudatos táplálkozásának megvalósításához. Az élelmirostban gazdag táplálkozás, megfelelő mennyiségű testmozgással kombinálva csökkentheti egyes betegségek (pl. daganatos, szív- és érrendszeri megbetegedések) kialakulásának kockázatát.
Nagy Vivien (1994-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök; élelmiszermérnök): Using brewer's spent grain as a byproduct of the brewing industry in the bakery industry

Tárgyszavak:

Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
sörtörköly
inaktív maláta
melléktermék
fenntarthatóság
rost

Megjelenés:

Élelmiszervizsgálati Közlemények. - 67 : 1 (2021), p. 3327-3338. -

További szerzők:

Diósi Gerda (1989-) (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)

Internet cím:

Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat

Lásd még:

Egyéb kapcsolat (1)

Borító:

Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM101231
035-os BibID:	(Scopus)85129415367
Első szerző:	Répás Zoltán (Okleveles élelmiszermérnök)
Cím:	Különböző országokból származó termések tápanyagtartalmának meghatározása / Répás Zoltán, Győri Zoltán
Dátum:	2022
ISSN:	0422-9576
Megjegyzések:	A Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható termések származási országuk tekintetében nagy változékonyságot mutatnak. Hipotézisünk szerint ez a sokféleség megmutatkozik a tápanyagtartalom mennyiségében is. Kísérleteink során különböző származási helyről érkező jázminrizs, lencse és szárazbab tápanyagés ásványanyag-tartalmának meghatározását végeztük el, az eredményeket leíró statisztikai módszerekkel elemeztük. Munkánk célja az volt, hogy a világ különböző országaiból származó alapanyagokból legyenek alapadataink, amelyeket összehasonlíthatunk a magyarországi alapadatokkal. Az eredmények értékelése során a makrotápanyagok trendszerű változását tapasztaltuk, a termények ásványanyag tartalma több esetben közepes vagy erős változékonyságú volt. Eredményeink alapján javasolható, hogy a szakértők gyakrabban újítsák meg az alapadatokat - tekintettel az egyre globalizált világra -, és vegyék figyelembe a termények származási ország szerinti változékonyságát.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Élelmiszervizsgálati Közlemények. - 68 : 1 (2022), p. 3746-3762. -
További szerzők:	Győri Zoltán (1948-) (vegyész)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: