CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM080412
Első szerző:Rákosi György (nyelvész)
Cím:Magát és esetleg őt is? : névmások a magyar gyereknyelvben / Rákosi György, Tóth Enikő
Dátum:2016
ISSN:2064-9940
Megjegyzések:Cikkünkben két, a magyar személyes és visszaható névmások gyereknyelvi elsajátítását vizsgáló kísérletről számolunk be. Az angolból és más nyelvekből ismert az a hatás, hogy míg a gyerekek óvodás kortól nagyjából a felnőttekhez hasonló módon használják és értelmezik a visszaható névmásokat, a személyes névmások értelmezésében sokkal rosszabbul teljesítenek, ha egy lehetséges lokális előzmény is jelen van a mondatban. A kísérletek elsődleges célja az volt, hogy megállapítsuk, létezik-e a magyar gyereknyelvben is ez a hatás. Azt találtuk, hogy a tesztmondatokat közvetlen megelőző nyelvi kontextus hiányában fellép a névmásértelmezési probléma, egy akár minimális nagyságú koherens diskurzus megteremtése esetén viszont lényegében eltűnik. Vizsgálataink eredményei így azokat az elemzéseket erősítik, amelyek szerint a névmásértelmezési probléma nem tekinthető egyszerűen a B kötéselv nem ismeretéből fakadó hatásnak.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Nyelvtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Jelentés és Nyelvhasználat. - 3 (2016), p. 99-116. -
További szerzők:Tóth Enikő (1976-) (nyelvész)
Pályázati támogatás:NKFIH K 111918
egyéb
Új megközelítések a magyar névmások nyelvtanának leírásában
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Szerző által megadott URL
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM110098
035-os BibID:(MTMT)30769092
Első szerző:Tóth Enikő (nyelvész)
Cím:Ez vagy az? : Egy produkciós kísérlet eredményei / Tóth Enikő
Dátum:2019
ISSN:2064-9940
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Nyelvtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Jelentés és Nyelvhasználat. - 6 : 1 (2019), p. 129-146. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM079086
Első szerző:Tóth Enikő (nyelvész)
Cím:A strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációjának összehasonlító elemzése / Tóth Enikő, Csatár Péter
Dátum:2018
ISSN:2064-9940
Megjegyzések:Tanulmányunkban egy percepciós kísérlet eredményét mutatjuk be, amely során a strukturális, illetve a szintaktikailag jelöletlen fókusz (tág VP fókusz) értelmezését vizsgáltuk ugyanabban a dizájnban a magyar nyelvben. A résztvevők egy kép-mondat megfeleltetési feladat során, hatfokú Likert-skálán ítélték meg egy kép és egy kiegészítendő kérdésre adott válaszként megjelenő tesztmondat összeillőségét. Eredményeink nem mutattak szignifikáns különbséget a strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációja között a két tesztelt faktor, a kimerítőség és a vártság szempontjából. Egyfelől, a kísérletben mindkét fókuszstruktúra esetében a kimerítő olvasat bizonyult preferáltnak. Másfelől, a fókuszkonstituens várt, vagyis adott szituációban a világtudásunkhoz képest előrejelezhető volta egyik vizsgált struktúra esetében sem bizonyult döntőnek. Összességében eredményeink empirikusan alátámasztják Surányi (2011) elméleti felvetését a szóban forgó fókuszstruktúrák értelmezéséről.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Nyelvtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
fókusz
kimerítőség
vártság
kísérletes pragmatika
Megjelenés:Jelentés és Nyelvhasználat. - 5 : 1 (2018), p. 181-199. -
További szerzők:Csatár Péter (1968-) (nyelvész)
Pályázati támogatás:(NKFIH) K 111918
Egyéb
ÚNKP-17- 4
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM062885
Első szerző:Tóth Enikő (nyelvész)
Cím:Egy interfész jelenség: indexikális demonstratívumok azonosító fókuszban / Tóth Enikő, Csatár Péter
Dátum:2015
ISSN:2064-9940
Megjegyzések:Tanulmányunk kiindulópontját egy korábban lefolytatott kísérletünk képezi, amelyben megállapítottuk, hogy az indexikális demonstratívumok használata a kontextus függvényében változik. Az itt bemutatandó kísérlet egyfelől azt a korábbi eredményünket erősíti meg, hogy ún. semleges kontextusban - az újabban javasolt alternatívákkal szemben - továbbra is a távolság tekinthető a döntő tényezőnek. Másfelől, kísérletünk továbbviszi a kontrasztáló kontextusok vizsgálatát annak egy altípusára koncentrálva, amikor a kontrasztáló kontextust nyelvileg az azonosító fókusz jelöli. Az eredmények megerősítik, hogy az azonosító fókusz jelöli a kontrasztáló kontextust, mivel a kontrasztáló kontextusban, azaz fókuszpozícióban disztális demonstratívumokat tartalmazó megnyilatkozások elfogadhatósági értéke szignifikánsan magasabb, mint a semleges kontextusú megnyilatkozásoké. Elemzéseink empirikus adatokkal igazolják vissza az azonosító fókusz kommunikatív funkcióját, és rámutatnakarra, hogy az azonosító fókusz - mint interfész jelenség - vizsgálatában produktívan lehet támaszkodni a kísérleti pragmatika eredményeire.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Nyelvtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Pragmatika
kísérletes nyelvészet
Megjelenés:Jelentés és Nyelvhasználat. - 2 : 1 (2015), p. 63-77. -
További szerzők:Csatár Péter (1968-) (nyelvész)
Pályázati támogatás:K 111918
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM060245
Első szerző:Tóth Enikő (nyelvész)
Cím:A főnévi mutató névmások indexikális használatát befolyásoló tényezők a magyarban / Tóth Enikő, Csatár Péter
Dátum:2014
ISSN:2064-9940
Megjegyzések:Vizsgálódásaink célja az indexikális főnévi mutató névmások használatára vonatkozó hipotézisek tesztelése a magyar nyelvre vonatkozóan kísérletes eszközökkel. Az ún. scripted dialogue technikával egy produkciós kísérlet során a távolság és az elérhetőség faktor szerepét vizsgáltuk semleges kontextusokban,továbbá összevetettük a névmások használatát neutrális éskontrasztáló kontextusokban. Megállapítottuk, hogy semleges (nem kontrasztáló) kontextusokban a távolság a hagyományos elképzelésnek megfelelően döntő faktor a magyarban, azonban az elérhetőség, mint faktor nem játszik szerepet a névmások megválasztásában. Kontrasztáló kontextusokban viszont, ahol munkadefiníciónk szerint a referens könnyen elérhető és térben közel helyezkedik el a beszélőhöz, a névmások gyakorisága megváltozott: a mély hangrendű demonstratívumok száma szignifikánsan megnőtt, holott a referens a beszélőhöz közel helyezkedett el. Ez arra utal, hogy kontrasztív kontextusokbana távolság faktor kompetitív viszonyba kerül valamilyen más faktorral.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Nyelvtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
kísérletes pragmatika
deixis
magas és mély hangrendű főnévi mutató névmás
kontextus
kontrasztáltság
Megjelenés:Jelentés és Nyelvhasználat. - 1 : 1 (2014), p. 67-85. -
További szerzők:Csatár Péter (1968-) (nyelvész)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM118394
Első szerző:Virovec Viktória (Angoltanár)
Cím:Az -e kérdő partikula használatáról múlt idejű feltételes módú igealakot tartalmazó beágyazott mellékmondatokban / Virovec, Viktória; Sándor, Lilla Kamilla
Dátum:2022
ISSN:2064-9940
Megjegyzések:A tanulmányunkban a V volna-e és a V-e volna szerkezetek elfogadhatóságát tárgyaljuk. Az erre vonatkozó kérdőíves felmérésünkben a mátrixpredikátumnak és a beágyazott mondat feltételt megfogalmazó mellékmondatának együttes hatását vizsgáltuk a két szerkezet elfogadhatóságára nézve. A változók a felmérésünkben az -e elhelyezkedése mellett a mátrixpredikátum jellege (bizonytalanságot/információhiányt fejez ki, a mellékmondatban a beszélő egy vita tárgyát/kérdést idéz), valamint a beágyazott feltételes mondat mellékmondata által kiváltott implikatúra (az esemény megtörtént vagy nem történt meg) voltak. Azt feltételeztük, hogy a vizsgált szerkezetek elfogadhatóságát leginkább a mátrixpredikátum jellegének és a beágyazott mondat feltételt megfogalmazó mellékmondata által kiváltott implikatúrának az együttes hatása befolyásolja. Az eredmények alapján elmondható, hogy a bizonytalanságot/információhiányt kifejező mátrixpredikátum esetén a V-e volna szignifikánsan elfogadhatóbb, ha a beágyazott mondat feltételt megfogalmazó mellékmondata azt implikálja, hogy az esemény nem történt meg. A beágyazott feltételes mondat mellékmondata által kiváltott implikatúra nem változtat azonban a mondatok megítélésén, ha a beszélő a mellékmondatban egy kérdést vagy egy vita tárgyát idézi. Mindez azt erősíti, hogy az -e pozíciójában tapasztalt variáció nemcsak stílus vagy regiszter kérdése, hanem grammatikai változók is befolyásolják.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Nyelvtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
-e kérdő partikula
feltételes mondatok
V volna-e
Megjelenés:Jelentés és Nyelvhasználat. - 9 : 1 (2022), p. 89-132. -
További szerzők:Sándor Lilla Kamilla
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.