CCL

Összesen 54 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:bibEBI00010863
Első szerző:Andrejkovics Mónika (klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, pszichoterapeuta)
Cím:Neurózis? Pszichoszomatika? : torticollisos betegek pszichodinamikai jellemzői PFT alapján / Andrejkovics Mónika, Degrell István, Glaub Teodóra, Münnich Ákos, Bugán Antal, Csiky-Mészáros Mária
Dátum:1999
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Alkalmazott pszichológia. - 1 : 2 (1999), p. 7-20. -
További szerzők:Degrell István (1947-) (pszichiáter) Glaub Teodóra (1951-) (pszichiáter) Münnich Ákos (1957-) (matematikus) Bugán Antal (1948-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta) Csiky-Mészáros Mária
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM110681
Első szerző:Babinszki Emese (pszichológus)
Cím:A humoros reklámok és hatásosságuk / Babinszki Emese, Balázs Katalin
Dátum:2022
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések: A humor a meggyőző kommunikáció, a marketingkommunikáció és azon belül a reklám gyakran használt eszköze. Ennek ellenére a szakirodalomban a humor hatásmechanizmusára vonatkozóan ellentmondásosak a megállapítások. A jelen tanulmány célja a humorra, a humoros reklámra vonatkozó főbb elméletek és empirikus alapú következtetések összefoglalása. Módszer: A tanulmány összefoglalja a humoros reklámstratégia elterjedésére vonatkozó ismereteket; a humoros reklám hatásosságára alkalmazható általános és specifikus elméleteket; valamint a hatást moderáló tényezőket és reklámtipológiákat. Eredmények: A szakirodalmat áttekintve jól látható, hogy a humoros reklám típusainak ismerete alapvető fontosságú a hatásmechanizmusának megértéséhez. Ehhez azonban szükséges lenne egy átlátható, integrált tipológia kialakítása. Következtetések: Elméleti és gyakorlati szempontból is fontos előrelépés lenne a humoros reklám egységes tipológiájának létrehozása és az empirikus kutatások ezen keretben való kialakítása, eredményeik ehhez a tipológiához igazodó értelmezése.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 22 : 3 (2022), p. 59-79. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM110678
Első szerző:Babinszki Emese (pszichológus)
Cím:Humoros reklámok vizsgálata: musicalszerű reklámok tanulságai / Babinszki Emese, Balázs Katalin
Dátum:2021
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések: A tanulmány a humoros reklámok alkategóriának megismerését szolgáló vizsgálatsorozat része, amelynek célja a humoros reklámok típusainak azonosítása, szintetizálva a korábbi elméleteket a laikus vélekedésekkel és reprezentációkkal. A jelen vizsgálat célkitűzése egy, a 2010-es évek végén népszerű, humoros elemeket tartalmazó reklámtípus megismerése, és ezáltal új szempontok feltárása a humoros reklámok típusainak kutatásához. A kutatás fókuszában vírusként terjedő, mémmé váló (Csordás, 2018; Tamás, 2018) áruházlánc-reklámok állnak, amelyekben musicalszerű elemek találhatók. Módszer: Az elővizsgálatban kérdőíves módszerrel, négy videóreklámot 13 jellemző mentén 142 felnőtt értékelt. Az ezek közül választott két videóreklámot fókuszcsoportos beszélge- tések keretében értékelt és elemzett 38 vizsgálati személy. Mindegyik ingerként alkalmazott reklám élelmiszerláncot reklámoz, és musicalszerű, valamint humoros elemeket is tartalmaz. Eredmények: A kérdőíves vizsgálat alapján ezek areklámok leginkább az "aranyos" reklám- kategóriába illenek, de nem tökéletesen: szívmelengető és valószerűtlen elemeik mellett negatív érzéseket is hordoznak. Számos olyan sajátosságot azonosítottunk az elemzés során, amely a humorhatás kiváltását segítik elő, ugyanakkor jellemző volt az ?annyira rossz, hogy már jó" jelenség leírása is. A vizsgálatban résztvevők közül többen a trash (szemét) meg- nevezést használták erre. Következtetések: A feltáró vizsgálat elősegítette a laikus reprezentáció megismerését ezekre a specifikus humoros reklámokra vonatkozóan. A bemutatott musicalszerű reklámok közös jellemzője, hogy a kínosan furcsa és a humoros határán egyensúlyoznak. Valószínűleg szarkasztikus, parodisztikus, bohókás jellemzőik mentén váltak megkülönböztethetővé. Ezen jellemzők lekérdezése a vizsgálatok során tovább differenciálhatja a humoros reklámok csoportját.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
reklám
meggyőzés
Humor
Fókuszcsoport
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 21 : 2 (2021), p. 7-31. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM080300
Első szerző:Babinszki Emese (pszichológus)
Cím:Aranyos és humoros reklámok hatásvizsgálata (Az érzelmek iránti igény függvényében) / Babinszki Emese, Balázs Katalin, Hidegkuti István
Dátum:2016
ISSN:1419-872X
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések: A vizsgálat célja három reklámkategória: az aranyos, a humoros és a semleges (se nem humoros, se nem aranyos) reklámok hatásának vizsgálata a befogadók érzelmek iránti igényének függvényében. A humoros és aranyos reklámkategória a pozitív érzelmeket prezentáló reklámok közé tartozik, ami indokolja vizsgálatukat az érzelmek iránti igénnyel összefüggésben. A vizsgálat fő kérdése, hogy a magas és alacsony érzelmek iránti igénynyel rendelkező személyekre másként hatnak-e ezek a reklámok; illetve a különböző reklámkategóriák hatását tekintve vannak-e különbségek. Módszer: A humoros és az aranyos reklámok hatásossága egymással és az érzelmek szempontjából semleges reklámokkal is összevetésre került egy online kérdőíves vizsgálat adataira alapozva. A vizsgálatban a tetszés, figyelemfelkeltő erő és meggyőzőerő megítélésén túl a prezentált reklámok közül három felidézését kértük. Továbbá az érzelmek iránti igény is felmérésre került. Eredmények: Az empirikus vizsgálat alapján, az alacsonyabb és a magasabb érzelmek iránti igénnyel rendelkező személyek értékelései között nincs jelentős különbség a reklámkategóriák hatásosságában. Az összes vizsgálati személyt tekintve az aranyos reklámok megítélése jelentősen pozitívabb mind a humoros, mind a semleges reklámoknál. Ugyanakkor a vizsgálati személyek gyakrabban idéznek fel az aranyos reklámkategóriába eső reklámokat. Következtetések: Az eredmények az érzelmek iránti igénnyel kapcsolatban a tartalom alapú összeillést nem igazolták, viszont az aranyos reklámok dominanciájára felhívják a figyelmet.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
reklám
hatásvizsgálat
humoros reklám
aranyos reklám
érzelmek iránti igény
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 16 : 1 (2016), p. 43-59. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár) Hidegkuti István (1974-) (pszichológus, pszichológia szakfordító)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM116254
Első szerző:Balázs Katalin (pszichológus, pszichológia tanár)
Cím:"Hogy győzzem meg?" : A társas helyzet hatása a meggyőzés üzenetének kialakítására / Balázs Katalin, Bakó Panna, Nagy Luca Zsuzsa
Dátum:2019
ISSN:1419-872X
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések: A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a meggyőző közlés megformálását hogyan befolyásolják a társas kontextus olyan sajátosságai, mint a viszony formális vagy informális jellege és a felek között lévő hierarchikus kapcsolat. Módszer: A vizsgálat kivitelezése kérdőíves módszerrel történt, fatal felnőttek körében személyesen asszisztált, kiscsoportos adatfelvétellel. 59 fő adott hiánytalan válaszokat a viszonylag hosszú kérdőív nyitott kérdéseire. Jelen tanulmány keretén belül a 2?3-as el - rendezés szerint kialakított, társas kapcsolat szempontjából különböző, hat szituációra adott válaszokat elemeztük. A meggyőző közlések elemzése a Perlof (2010) által is leírt kategóriák alapján történt, úgymint direkt-indirekt, racionális-irracionális, kemény-puha stratégia alkalmazása. Tartalomelemzést követően, az adatok elemzésére a LEM programot alkalmaztuk (Vermunt, 1997). Eredmények: A szakirodalomban fellelhető következtetéseket meghaladó interaktív viszonyt találtunk a két független változó hatása között, azaz a viszony formális vagy informális jellege és a felek között lévő hierarchikus viszonyok együttesen befolyásolják a különböző stratégiák megjelenését. Következtetések: A kommunikációelméletben alkalmazott módszertani megközelítés a szociálpszichológiában is alkalmazhatónak tűnik, viszont előrelépést jelenthet a szituációk komplex megközelítése
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
meggyőzés
kommunikáció
társas helyzet
meggyőzési stratégia
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 19 : 2 (2019), p. 31-53. -
További szerzők:Bakó Panna Nagy Luca Zsuzsa (1994-) (pszichológus)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM110679
Első szerző:Balázs Katalin (pszichológus, pszichológia tanár)
Cím:"Dühítő ez a reklám!" : Érzelmi reakciók mérése társadalmi célú reklámok esetén / Balázs Katalin, Babinszki Emese, Gerhát Réka
Dátum:2019
Megjegyzések:Háttér és célkitűzés: Jelen szekunder adatelemzés célja az érzelmi válaszreakciók mérésére szolgáló eljárások empirikus alapú összehasonlítása Az érzelmi válaszok rögzítése különböző emocionális tartalmú, társadalmi célú reklámok (TCR) esetén történt. Módszer: A vizsgálatban 125 fő adatait vetettük össze, akiknek reakcióit kérdőíves formában, illetve 31 fő esetén az arckifejezésükről készült videó segítségével rögzítettük. A vizsgálatban alkalmazott érzelmek mérésére alkalmas módszerek: a (1) verbális és vizuális önbevalláson alapuló módszerek; (2) nyitott kérdések (érzelemmegnevezés rövid szöveges válasz formájában); valamint (3) viselkedéses válaszokat mérő eljárás (videofelvétel az érzelemmegnyilvánulásokról, majd azok kódolása). Eredmények: A rövid szöveges válaszok tartalomelemzése árnyaltabb képet adott a Likert- skálás méréseknél, azonban kirajzolódtak az érzések és érzelmek közti különbségtételbeli nehézségek. Ugyanakkor az arckifejezés-vizsgálat alapján a befogadók több érzelmet éltek át egy reklámfilm megtekintése alatt, mint amennyit utólagosan meg tudtak fogalmazni. Következtetések: Az érzelemmegnyilvánulásokat mérő videofelvételes eljárás differenciáltabb képet mutat, mint a Likert-skálán explicit módon megválaszolható kérdések vagy vizuális önbevalláson alapuló módszerek esetén, illetve a nyitott kérdések alkalmazása. Viszont az arckifejezések vizsgálata sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, mint az önbevalláson alapuló mérések. Összességében a két önbevallásos módszert egyidejű alkalmazását javasoljuk.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
érzelmek
mérés
érzelmi válaszreakciók
reklám
társadalmi célú reklám
félelemkeltés
humor
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 19 : 4 (2019), p. 7-34. -
További szerzők:Babinszki Emese (1992-) (pszichológus) Gerhát Réka (1989-) (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM086041
Első szerző:Balázs Katalin (pszichológus, pszichológia tanár)
Cím:A művészet iránti nyitottság és művészi reklámtípusok hatásossága / Balázs Katalin, Barkó Mária
Dátum:2017
ISSN:1419-872X
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések:A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a művészetek iránti nyitott-ság hogyan befolyásolja a művészi reklámok hatásosságát (tekintve a tetszést, a becsült hatá-sosságot és a reklámok emlékezetességét). A művészi reklámok eltérő típusai különböztethe-tők meg: reklámok, melyekben ismert műalkotások szerepelnek; művészi kifejezésmódotalkalmazó reklámok; és kreatív reklámok. A művészet iránti nyitottság művészi reklámkate-gória specifikus hatását is vizsgáltuk. Jelen vizsgálatban a művészet iránti nyitottságot elő-hangolással, kísérletesen váltottuk ki. Minta:Az adatelemzésben felhasznált 162 fős mintaérettségivel rendelkező fiatal felnőttekből áll, akik a kérdőívet online módon töltötték ki. Mód-szer:A kérdőíves vizsgálatban a művészi vagy kontroll-előhangolást követően a vizsgálatiszemélyek 24 nyomtatott reklámot értékeltek (6 semleges, 6 művészeti alkotást szerepeltető,6 művészi kifejezésmódot alkalmazó, illetve 6 kreatív reklámot). Ezután a reklámokkal szem-beni általános attitűdjüket mértük fel, majd felidéztek hármat a bemutatott reklámok közül.Eredmények:Az empirikus adatok alapján a művészi kifejezésmódot alkalmazó alkotás jel-leggel bíró reklámok voltak a leginkább hatásosak a minta egészét tekintve. A kontrollhely-zetben a művészi kifejezésmódot alkalmazó és a kreatív reklámok tetszettek jobban és tűntekhatásosabbnak a vizsgálati személyeknek. A kísérleti csoportban az összes művészi reklám ha-sonlóan tetszett és hatásosnak tűnt (a semlegesnél hatásosabbnak), de a művészi alkotást tar-talmazó reklámokból idéztek fel a legtöbbet. A művészi előhangolás hatása leginkább a mű-vészi alkotást megjelenítő reklámok esetében érvényesült: megítélésük is pozitívabb volt, éspontosabb reklámleírásokat is adtak a kísérleti helyzetben, mint a kontrollhelyzetben.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
művészi reklám
művészet iránti nyitottság
előhangolás
hatásosság
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 17 : 1 (2017), p. 7-27. -
További szerzők:Barkó Mária (1988-) (pszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM080301
Első szerző:Balázs Katalin (pszichológus, pszichológia tanár)
Cím:Metaforikus és perspektívaváltást igénylő társadalmi célú reklámok hatásvizsgálata / Balázs Katalin, Koncz Veronika
Dátum:2016
ISSN:1419-872X
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések: A kreatív reklámtípusokat meghatározó kategória-rendszerek (pl. Goldenberg, Masursky és Solomon, 1999) két jól elkülönülő csoportját alkotják a metaforikus és a perspektívaváltást igénylő reklámok, melyek a meggyőzési stratégiájukat tekintve alapvetően mások. A metaforikus reklámok két távoli fogalom egybeolvasztásával érik el hatásukat, melynek megfejtése ?aha-élményt" okoz; míg a perspektívaváltásos reklámok a tényeket új szemszögből megvilágítva, a befogadók empátiájára építenek. Jelen kutatás célja a két reklámkategória társadalmi célú reklámok esetében történő hatásvizsgálata. Mivel hatásosságukra a befogadó motivációja a metafora megfejtésére, illetve az érzelmek befogadására mérvadó lehet, ezért a hatásosságvizsgálat a megismerési szükséglet (Cacioppo, Petty és Kao, 1984) és az érzelmek iránti igény (Maio és Esses, 2001) függvényében történt. Módszer: Egy online kérdőív keretén belül hat metaforikus és hat perspektívaváltásos reklámot értékeltek fiatal felnőtt vizsgálati személyek (N = 200). A kérdőívben a reklámok megítélése, hatásossága (tetszés; figyelemfelkeltés, hatásosság szubjektív megítélése: mennyire meggyőző; illetve felidézés), a társadalmi célokkal szembeni attitűd, a megismerési szükséglet és az érzelmek iránti igény is felmérésre került. Eredmények: Az empirikus vizsgálat eredményei alátámasztják a metaforikus reklámok dominanciáját: a metaforikus reklámok a minta egészét tekintve a tetszést, szubjektíven megítélt meggyőzőerőt, illetve a reklámfelidézést tekintve is hatásosabbak (figyelemfelkeltést tekintve nem). Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a megismerési szükséglet szerepe abban áll, hogy annak alacsony szintje akadálya a hatásosságnak a metaforákat alkalmazó reklámok esetén. Viszont minél magasabb az érzelmek iránti igény szintje, annál hatásosabbak a perspektívaváltásos és a metaforikus társadalmi célú reklámok is. Következtetések: A társadalmi célú reklámok mindegyike érzelmekkel telített, így hatásosságukban jelentősebb szerepe van a befogadó érzelmek iránti igényének, mint a megismerési szükségletnek.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Metaforikus reklámok
perspektívaváltásos reklámok
társadalmi célú reklámok
megismerési szükséglet
érzelmek iránti igény
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 16 : 3 (2016), p. 7-34. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár) Koncz Veronika
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM045370
Első szerző:Balázs Katalin (pszichológus, pszichológia tanár)
Cím:A páros összehasonlítás Thurstone-féle módszerének alkalmazása a pszichológiában II. / Balázs Katalin, Csízik Tímea, Hőgye-Nagy Ágnes, Münnich Ákos
Dátum:2012
ISSN:1419-872X
Megjegyzések:A páros összehasonlítás a pszichológiai kutatási gyakorlatban jó alternatívája lehet a nála általánosabban elterjedt skálázási eljárásoknak. A páros összehasonlítással megragadható pszichológiai problémák adatait elemezhetjük a Thurstone-féle egydimenziós modell, illetve a többdimenziós skálázás egydimenziós, illetve többdimenziós modelljének alkalmazásával. Jelen tanulmány négy gyakorlati példán keresztül demonstrálja, hogy a páros összehasonlításból nyert adatok esetén a Thurstone-féle skálázás és a többdimenziós skálázás egymás alternatívái, és adott adatbázison is érdemes mindkét módszert alkalmazni, majd a modellek illeszkedését a stressz mutató segítségével összevetni.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
páros összehasonlítás
Thurstone
többdimenziós skálázás
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 2 (2012), p. 45-63. -
További szerzők:Csízik Tímea (1979-) (pszichológus) Hőgye-Nagy Ágnes (1980-) (pszichológus, munka- és szervezetpszichológus) Münnich Ákos (1957-) (matematikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM041662
Első szerző:Balázs Katalin (pszichológus, pszichológia tanár)
Cím:Társadalmi célú reklámok kreativitássablonjai és hatásmechanizmusuk / Balázs Katalin, Barkó Mária, Vancza Gábor
Dátum:2012
Megjegyzések:Jelen tanulmányban ismertetett kvalitatív vizsgálatok célja a társadalmi célú reklámok kreativitássablonjainak feltárása, illetve a sablonok pszichológiai hatásmechanizmusának meghatározása volt. A vizsgálat eredményeképpen öt kreativitássablon különült el: képeslap (helyettesítés, összekapcsolás); dimenzió kiterjesztése; túlkonkretizálás (szó szerinti megjelenítés); perspektívaváltás (más szemszögből); összehasonlítás sablonok. A sablonok szekunder adatokat használó kvantitatív vizsgálata a képeslap sablon kiemelkedő relatív hatásosságát támasztja alá.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
kreativitás
reklám
kreativitás sablon
társadalmi célú reklám
konvergens gondolkodás
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia 2012 : 1 (2012), p. 1-26. -
További szerzők:Barkó Mária (1988-) (pszichológus) Vancza Gábor
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM016142
Első szerző:Balázs Katalin (pszichológus, pszichológia tanár)
Cím:A páros összehasonlítás Thurstone-féle módszerének alkalmazása a pszichológiában I. / Balázs Katalin, Csízik Tímea, Hőgye-Nagy Ágnes, Münnich Ákos
Dátum:2009
ISSN:1419-872X
Megjegyzések:Jelen tanulmány a Thurstone-féle páros összehasonlítás módszerének elméleti alapjait és gyakorlati alkalmazását mutatja be. A páros összehasonlítás módszerével megragadható pszichológiai problémákon keresztül demonstráljuk a Thurstone-féle modell egydimenziós változatának egy lehetséges alkalmazását, a Microsoft Excel program segítségével. A bemutatott módszer a pszichológiai kutatási gyakorlatban jó alternatívája lehet a nála általánosabban elterjedt skálázási eljárásoknak (például a Likert-skálának). Különösen akkor, ha célunk egy adott témakörön belül néhány alternatíva megítélésének feltárása és az alternatívák viszonyairól differenciált képet szeretnénk alkotni. A tanulmány, egy alaposan kidolgozott példán keresztül, részletes útmutatást ad a módszer egydimenziós alkalmazásához, és további két pszichológiai probléma feldolgozása segíti az eljárás mutatóinak értelmezését.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
thurstone
pszichológiai módszertan
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 11 : 1/2 (2009), p. 127-146. -
További szerzők:Hőgye-Nagy Ágnes (1980-) (pszichológus, munka- és szervezetpszichológus) Csízik Tímea (1979-) (pszichológus) Münnich Ákos (1957-) (matematikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM054172
Első szerző:Bernáth Ágnes (pszichológus)
Cím:A mentalizációs képesség hatása a kreatív reklámok értékelésére / Bernáth Ágnes, Balázs Katalin, Jónás Péter
Dátum:2012
Megjegyzések:Jelen tanulmány fókuszában a mentalizációs képesség reklámértékelésre gyakorolt indirekt ha-tása áll. Egy empirikus vizsgálat eredményei alapján megerősítést nyert az a hipotézis, miszerintaz egyének mentalizációs képessége hatást gyakorol a kreatív, kognitív kihívást jelentőtár-sadalmi célú reklámok megértésére. Továbbá a mentalizációs képesség fejlettsége indirekt mó-don növeli a reklámmal kapcsolatban kialakított pozitív attitűdöt: a helyesen értelmezett kre-atív, társadalmi célú reklámok jobban tetszenek, továbbá a vizsgálati személyek szerintemlékezetesebbek és meggyőzőbbek, mint a nem értett vagy félreértett reklámok.A reklám objektív és szubjektív értésének kettőssége is megmutatkozik a reklámok érté-kelésében. Az objektíven nem értett reklámokat is szubjektíven érthetőnek tartják és ugyan-úgy pozitív értékelést váltanak ki, mint az objektíven értett reklámok.A jelentős kognitív kihívást jelentőreklámok esetén, az azokat helyesen értelmezősze-mélyek kevésbé pozitívan értékelték a nehezebben érthetőreklámokat, azaz a reklám megér-téséhez szükséges kognitív erőfeszítés növekedése rontotta a reklám értékelését.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
elmeteória/mentalizációs képesség
reklámértés
reklámértékelés
Doktori iskola
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia 14 : 2 (2012), p. 5-19. -
További szerzők:Balázs Katalin (1979-) (pszichológus, pszichológia tanár) Jónás Péter (1988-) (pszichológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Humán Tudományok Doktori Iskola
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 4 5