Találati lista | Tudóstér

1.

001-es BibID:	BIBFORM106345
Első szerző:	Gulyás István László
Cím:	Az egészségfejlesztési irodák szerepe az egészségügyben dolgozók fizikai aktivitásának növelésében / Gulyás István László, M. Kornyicki Ágota
Dátum:	2022
ISSN:	1786-2434 2498-6666
Megjegyzések:	A rendszeres fizikai aktivitás mindennapi életünk része egészen az őskortól kezdve. Az ipari forradalom hatásainak és az urbanizációnak köszönhetően folyamatosan csökken az egyének fizikai aktivitása. Az Európai lakossági egészségfelmérés 2019-es adataiból kiderül, hogy a magyar felnőttek negyede nem mozog eleget. Az egészségügyben dolgozók számára az ingyenes, munkahelyi egészségfejlesztési program fő célja a mindennapi tevékenység által okozott fáradtság, feszültség oldása, a testi-lelki teljesítőkészség és -képesség helyreállítása. Életmódváltó programsorozatunk összesen 81 alkalomból állt, hetente kétszer, 60 perces időtartamban. A közel egy évig tartó programsorozatban 31 fő vett részt legalább egy alkalommal. Azok, akik rendszeresen részt vettek a foglalkozásokon, elérték az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában meghatározott értéket (heti 75-150 perc erőteljes intenzitású fizikai aktivitás)
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk munkahelyi egészségfejlesztés fizikai aktivitás egészségügyi dolgozó felnőtt lakosság egészségfejlesztési iroda
Megjelenés:	Egészségfejlesztés. - 63 : 4 (2022), p. 47-55. -
További szerzők:	Moravcsik-Kornyicki Ágota (1986-) (védőnő)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

2.

001-es BibID:	BIBFORM106346
Első szerző:	Kelemen Anett
Cím:	Egy egészségfejlesztési iroda egészségkommunikációjának módszertani változásai és annak tapasztalatai a Covid-19-járvány első hullámának kezdetén / Kelemen Anett, M. Kornyicki Ágota
Dátum:	2022
ISSN:	1786-2434 2498-6666
Megjegyzések:	Az egészségműveltség és az egészségkommunikáció jelentősen meghatározza a lakosság egész-séghez való viszonyulását. Fontos az egyszerű, nyílt és határozott kommunikáció, mely széles körben könnyen értelmezhető. A prevenció tekintetében kiemelten fontos feladat az egészség-kommunikáció folyamatos fejlesztése. Manapság az egészségkommunikáció személyes formájahelyett inkább az online platformokra helyeződik a hangsúly, így fontos, hogy az egészségügyi és a mentális egészséget támogató szakemberek hiteles források segítségével informálják az érdek-lődőket. Ez az elvárás különösen felerősödött, és módszertani változtatásra késztette a szakembe-reket a Covid?19-járvány első hullámának idején. A jól megválasztott (egészség)kommunikációpozitív irányba befolyásolja a népszerűsített programon való megjelentek számát (részvételi arányt),és lehetőséget ad számos, egészséget védő hiteles információ továbbítására is. A közleménybena Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház egészségfejlesztési irodái által megvalósított mozgásprogram (?Gerinctorna") segítségével, a Nagykállói járásban működőegészségfejlesztési iroda egészségkommunikációján keresztül mutatjuk be annak változásait és tapasztalatait a Covid?19-járvány első hulláma idején.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk health literacy health communication health promotion office COVID-19
Megjelenés:	Egészségfejlesztés. - 63 : 4 (2022), p. 56-63. -
További szerzők:	Moravcsik-Kornyicki Ágota (1986-) (védőnő)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

3.

001-es BibID:	BIBFORM106347
Első szerző:	Kőpájer István
Cím:	Egy egészségfejlesztési iroda konfliktuskezelési és -megelőzési tevékenysége a közoktatási intézményekben / Kőpájer István, Sárosiné Udud Tünde, Szabó-Besenyei Zsófia, Póti Elza, M. Kornyicki Ágota
Dátum:	2022
ISSN:	1786-2434 2498-6666
Megjegyzések:	A konfliktusok jelenléte törvényszerű, és sok esetben előremutató is lehet. Kezelésük azonban sokakat kihívás elé állít. A családból hozott problémamegoldási stratégiák és azok alkalmazásai az esetek többségében jól működnek, azonban a mai, gyorsan változó világ új kihívásokat is állít (pl. online térben történő zaklatás), amelyekre új megküzdési módokat kell találni. Az oktatási intézményeknek kiemelt szerepük van abban, hogy a tanulókkal hatékony konfliktuskezelési technikákat ismertessenek meg, azonban ez a munka sokszor eseti jelleggel, szervezetlenül történik. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy miért válik problémává a nem hatékony konfliktuskezelés. Továbbá ismertetjük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Egészségfejlesztési Osztályának égisze alatt működő Egészségfejlesztési Iroda Nyíregyházi Járás munkatársai által a témában tervezett és megvalósított beavatkozását. Ez a prevenciós program kiemelt figyelmet igénylő hatékonysággal valósult meg a gyakorlati munkában a járási közoktatási intézményekben.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk conflict management bullying mental health school health promotion good practice
Megjelenés:	Egészségfejlesztés. - 63 : 4 (2022), p. 64-74. -
További szerzők:	Sárosiné Udud Tünde Szabó-Besenyei Zsófia Póti Elza Moravcsik-Kornyicki Ágota (1986-) (védőnő)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

4.

001-es BibID:	BIBFORM118419
Első szerző:	Lábiscsák-Erdélyi Zsuzsa (1987-)
Cím:	Egy teljeskörű iskolai egészségfejlesztési program tanulságai / Labiscsák-Erdélyi Zsuzsa, Veres-Balajti Ilona, Somhegyi Annamária, Kósa Karolina
Dátum:	2023
ISSN:	1786-2434 2498-6666
Megjegyzések:	Bevezetés: Az iskolai egészségfejlesztés elgondolását 1996-ban hirdette meg az Egészségügyi Világszervezet. Az azóta összegyűjtött tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy leghatékonyabbak az egész iskolát bevonó, minél áthatóbb és minél hosszabb időtartamú olyan programok, melyek a táplálkozásra, a testmozgásra és a lelki egészség fejlesztésére hatnak. A fentiek figyelembevételével került sor az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében teljeskörű iskolai egészségfejlesztési program megvalósítását segítő pályázat kiírására. Ennek egyik nyertese, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium a 2010/2011-es tanévben valósította meg programját (a diákok mellett a tanárok és a szülők bevonásával), melynek célkitűzései között szerepelt az egészséges táplálkozás és a mindennapos testnevelés lehetőség szerinti alkalmazása, a diákok személyiségfejlesztése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és az egészséggel kapcsolatos ismeretek oktatása. Módszertan: A program diákokat célzó elemeit ismételt keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat keretében értékeltük, amelyből egy vizsgálat beavatkozás (intervenció) előtt, három vizsgálat intervenció után történt: a program kezdete előtt, 2011 áprilisában az iskola minden tanulója egy online kérdőívet töltött ki tanóra keretében (továbbiakban bázisfelmérés), majd ugyanezen kérdőív kitöltésére a három következő tanév kezdetén is meghívást kapott az iskola minden tanulója. Jelen közlemény csak a követés utolsó évében (2013 szeptemberében) felvett kérdőívek (zárófelmérés) adatait vizsgálta a bázisfelméréshez képest, annak érdekében, hogy azon évfolyam tanulóit értékeljük, akik mindkét felmérésben részt vettek: a bázisfelmérésben 9. évfolyamosokként, a zárófelmérésben 12. évfolyamosokként. A szekuláris irányvonalak vizsgálatához a zárófelmérésben résztvevő 12. évfolyamosokat az ugyanezen tanévben 9., 10. és 11. évfolyamos tanulókhoz hasonlítottuk. A kérdőív kérdései az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour of School-aged Children, HBSC) című követéses vizsgálat 2010. évi magyar változatából származtak. Demográfiai adatok mellett a tanulók egészségi és lelkiállapotára, valamint az iskolához és a tanárokhoz fűződő viszonyára vonatkozó kérdések szerepeltek. A statisztikai elemzést STATA 16.0 programmal végeztük, folytonos változók esetén kétmintás t-próbát, kategorikus változók esetén ?2 próbát alkalmaztunk. Eredmények: A bázisfelmérésben 265 fő 9. évfolyamos tanuló (54,1% lány) vett részt; három tanévvel később, a zárófelmérés idején 175 fő 12. évfolyamos tanuló (70,3% lány) töltötte ki a kérdőívet. Utóbbiakat a szekuláris irányvonalak feltérképezésére a zárófelmérés idején 9-11. évfolyamos tanulókhoz (N=504, 56,0% lány) hasonlítottuk. A zárófelmérés idején 12. évfolyamos fiúkat a bázisfelmérés idején 9. évfolyamos tanulókhoz hasonlítva szignifikánsan csökkent a fogyasztásra ritkán ajánlott ételek fogyasztása (fiúk: d=20,0%, p<0,001; d=1,6%, p=0,003). A bázisfelmérésben részt vett tanulók szignifikánsan könnyebbnek érezték az iskolai feladatokat a zárófelmérés idején (fiúk: 15,7, szórás (SD) 3,3 pont vs. 14,4, SD 3,7 pont, p=0,028; lányok: 16,4, SD 2,6 pont vs. 13,7, SD 2,7 pont, p<0,001). Következtetések: Szignifikánsan csökkent a fogyasztásra ritkán ajánlott ételek fogyasztása, valamint könnyebbnek értékelték az iskolai feladataikat a 3 éves utánkövetés alapján a tanulói kortárs csoportok azon tagjai, akik részt vettek a teljeskörű iskolai egészségfejlesztési programban. Ugyanakkor az egy tanévben megvalósított program nem tudta ellensúlyozni a csökkenő testmozgás és a növekvő kábítószerfogyasztás szekuláris irányvonalát. A hosszútávú értékelés korlátja, hogy csak egy középiskola vett részt a vizsgálatban. Hasonló kutatási programok esetén ajánlott azok kiterjesztése több iskolára, hogy a változásokat el lehessen különíteni aszerint, hogy azok a program hatásai, az iskolára jellemző változások, vagy szekuláris irányvonalak. Ilyen típusú kutatási programokhoz és azok értékeléséhez nem csupán az iskolák, de a döntéshozó és támogató szervezetek támogatására is szükség van. Background: The concept of health promoting schools of the World Health Organization was approved in 1996. Intensive and long-term programmes that involve the whole school and focus on nutrition, physical activity and mental health proved to be the most effective. A call for proposals observing these principles was launched under the New Hungary Development Plan to support the implementation of a comprehensive school health promotion programme. One of the winners, a high school in Debrecen implemented its programme in the 2010/2011 school year (with the involvement of students, teachers and parents) with the objectives of promoting healthy eating and daily physical education, developing students' personalities through personcentred teaching methods, and improving mental health-related education. Methodology: Elements of the student-focused program were evaluated using repeated crosssectional questionnaire surveys. The first (or baseline) survey was carried out in April 2011, before the implementation of the program, after which three other surveys took place at the beginning of the next three academic years for the purpose of evaluation. All students in the school were invited to complete the online questionnaire in class at each survey. In this paper, we examined data from the last follow-up survey completed in September 2013 and compared its data to that of the baseline survey in order to assess the students who participated in both surveys. Those who participated in the baseline survey as 9th graders were 12th graders in the final survey. To identify secular trends, that is, changes having occurred independent of the programme, 12th grade pupils in the final survey were compared to pupils in 9, 10 and 11th grades in the same survey year. The questionnaire used in all surveys used items from the Hungarian version of the Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) questionnaire of 2010 such as items on demographics, subjective health, self-esteem, health behaviour, and attitudes towards the school and teachers. Statistical analysis was performed using STATA 16.0 software, using a two-sample t-test for continuous variables and ?2 test for categorical variables. Results: 265 students (54.1% female) in 9th grade in the baseline survey were compared to 175 students (70.3% female) in 12th grade in the final survey. The 12th grade students were compared to 9th-10th-11th grade students (N=504, 56.0% girls) at the time of the final survey to map secular trends. There was a significant decrease in the intake of foods rarely recommended for consumption among boys in 12th grade at the time of the final survey compared to students in 9th grade at the time of the baseline survey (boys: d=20.0%, p<0.001; d=1.6%, p=0.003). Students in the baseline survey felt significantly easier their school tasks at the time of the final survey (boys: 15.7, standard deviation (SD) 3.3 points vs. 14.4, SD 3.7 points, p=0.028; girls: 16.4, SD 2.6 points vs. 13.7, SD 2.7 points, p<0.001). Conclusions: There was a significant reduction in consumption of unhealthy foods, and better attitude towards school tasks in that group of students who participated in a holistic school health program and were still in the school at the 3-year follow-up. However, the programme delivered in one school year could not counterbalance the secular trends of declining physical activity and increasing use of psychoactive substances. Since only one secondary school participated in this study, there is a limitation regarding conclusions on long-term causal effects. Research on the long-term outcomes of school health programs require the inclusion of several schools so that changes could be differentiated by probable cause such as the effects of the program, specific changes within schools, or secular trends. Such programs and their research require the support of not only schools, but also of decision-makers and financing organizations.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk iskolai egészségfejlesztés egészségmagatartás lelki egészség school health promotion health behaviour mental health
Megjelenés:	Egészségfejlesztés. - 64 : 2 (2023), p. 2-16. -
További szerzők:	Veres-Balajti Ilona (1965-) (gyógytornász, egészségfejlesztő) Somhegyi Annamária (1954-) (reumatológus szakorvos) Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember)
Pályázati támogatás:	GINOP-2.3.2-15-2016-00005 GINOP
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

5.

001-es BibID:	BIBFORM106343
Első szerző:	Moravcsik-Kornyicki Ágota (védőnő)
Cím:	Egészségfejlesztési irodák működése : múlt, jelen és a vízionált jövő / M. Kornyicki Ágota
Dátum:	2022
ISSN:	1786-2434 2498-6666
Megjegyzések:	A magyar lakosság egészségi állapota a születéskor várható átlagos élettartammal mérve az elmúlt években kedvező irányba mozdult el, azonban a többi európai uniós ország egészségmutatóihoz (egészségben eltöltött életévek száma, korai halálozás, megbetegedési és halálozási gyakoriság) viszonyítva továbbra is lemaradásunk van. Ennek hátterében egyfelől a lakosság igen kedvezőtlen életmód tényezői, másfelől az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonysága áll. Az egészségfejlesztési irodák elmúlt közel tíz éves működésük során igyekeztek primer prevenciós tevékenységükkel hozzájárulni a lakosság egészségi állapotának megtartásához és javításához. Az egészségfejlesztési irodák eddigi működése hiánypótlónak bizonyult az egészségfejlesztés területén, azonban a hálózat egységes cselekvése érdekében további fejlesztések szükségesek. A hatékonyabb funkcionalitás érdekében a jövőben nélkülözhetetlen egységet teremteni mind a szakmai programok megvalósításának sztenderdjében, mind a fenntartói hatáskörben. Fontos a finanszírozási rendszer összehangolása is, hogy a leszakadó (egészség szempontjából hátrányos helyzetű) területeket minél jobban közelíteni tudjuk a fejlettebbekhez. Kiemelendő, hogy az elmúlt években felmerülő nehézségek ellenére az egészségfejlesztési irodák hálózata és az abban dolgozó szakemberek kitartottak, mivel meggyőződésük szerint nélkülözhetetlen munkát látnak el az egészségügyi ellátórendszerben. A közlemény megkísérli egy területen dolgozó vezető szemüvegén keresztül összegezni az egészségfejlesztési irodák működésének elmúlt időszakát, a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli fejlesztendő javaslatokat.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk egészségfejlesztés egészségfejlesztési iroda egészségfejlesztési célok fenntarthatóság hatékonyság
Megjelenés:	Egészségfejlesztés. - 63 : 4 (2022), p. 3-11. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

6.

001-es BibID:	BIBFORM106344
Első szerző:	Németh Ágota
Cím:	Egy egészségfejlesztési iroda szerepe a hátrányos helyzetű családok egészségének megóvásában / Németh Ágota, Póti Elza, Tóthné Hatházi Anita, M. Kornyicki Ágota
Dátum:	2022
ISSN:	1786-2434 2498-6666
Megjegyzések:	Az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az anyagi helyzet mellett a mentális és testi egészség javítása is szükséges. A problémák azonosítása segíthet meghatározni azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak a különböző hátrányos helyzetű csoportoknál. Külön figyelmet kell fordítani az egészséges életmódra, a tanulásra és a stresszel való megküzdésre. Ezen célok elérésében fontos szerepet játszanak a társas támogatást is erősítő közösségi egészségfejlesztési programok. A közlemény egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei járás példáján keresztül ismerteti a hátrányos helyzetű lakosság egészségmagatartására, egészségi állapotára jellemző tényezőket, valamint keresi az ezek javítására szolgáló megoldásokat. Az olvasó megismerkedhet az egészségfejlesztési irodák működésével, céljaival, valamint bemutatásra kerül, milyen szerepet tölthetnek be a hátrányos helyzetűek egészségének megóvásában, egy, a célcsoportnak szóló, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iroda által megvalósított egészségfejlesztési programon keresztül. Ezen közösségi egészségfejlesztési programok esetében érdemes megjegyezni, hogy bár a rövidebb időtartamon belül megvalósítottak esetében csökken a lemorzsolódás esélye, a hosszabb távú, mélyreható változás eléréséhez intenzívebb programsorozat szükséges.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk hátrányos helyzet egészségfejlesztés egészségmegőrzés egészségfejlesztési iroda program
Megjelenés:	Egészségfejlesztés. - 63 : 4 (2022), p. 20-28. -
További szerzők:	Póti Elza Tóthné Hatházi Anita Moravcsik-Kornyicki Ágota (1986-) (védőnő)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

7.

001-es BibID:	BIBFORM106349
Első szerző:	Szabó-Besenyei Zsófia
Cím:	Az egészségfejlesztési irodák munkája az egyén egészségi állapotának felmérésében és fejlesztésében / Szabó-Besenyei Zsófia, Sárosiné Udud Tünde, Németh Ágota, M. Kornyicki Ágota
Dátum:	2022
ISSN:	1786-2434 2498-6666
Megjegyzések:	A fejlett országokban ma is listavezető halálokok a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek. Az utóbbi időben egyre inkább felismerésre kerültek azok az egészségveszteséget okozó, jelentős, populációt érintő megbetegedések, melyek elsősorban a lakosság mentális jóllétét határozzák meg. Az egészségügyi alapellátásban dolgozó orvosok korfája alapján várható, hogy a közeljövőben nagyszámú háziorvos kerül inaktív állományba, hiszen a jelenleg praktizáló háziorvosok kétharmadának életkora 55 év felett van. Éppen ezen okok miatt válik elengedhetetlenné a társadalom számára, hogy a prevenció és az egészségfejlesztés nagyobb hangsúlyt kapjon. A hálózatban dolgozó egészségfejlesztési irodák létrehozásának egyik kiemelt célja volt, hogy az egészségügyi ellátórendszer ? elsősorban ? elsődleges prevenciós funkcióit fokozza tevékenységeivel, továbbá a lakosság egészségtudatosságát növelje programjaival. Az egészségügyi alapellátásban a népegészségügyi, egészségközpontú szemlélet szerepének növeléséhez a szakemberek e területekre vonatkozó ismereteinek, kompetenciáinak növelése is szükséges. Az egészségfejlesztési irodák létrehozásának fő célja a lakosság egészségmagatartásának javítása, a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek számának növelése. További feladatuk az egészségügyi alapellátásban résztvevők, a civil és egyéb intézmények partnerhálózatba szervezése, továbbá az alapellátás egyes egészségfejlesztő tevékenységeinek (pl. egyéni állapotfelmérés) segítése. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház egészségfejlesztési irodái által végzett egyéni állapotfelmérés és tanácsadási feladatok hatékonyságát és a jövőben javítandó részterületek bemutatását célozza az írás.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk health promotion individual counselling primary care health protection
Megjelenés:	Egészségfejlesztés. - 63 : 4 (2022), p. 92-101. -
További szerzők:	Sárosiné Udud Tünde Németh Ágota Moravcsik-Kornyicki Ágota (1986-) (védőnő)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

8.

001-es BibID:	BIBFORM106348
Első szerző:	Tóthné Hatházi Anita
Cím:	Egy egészségfejlesztési iroda által, szenvedélybetegek körében megvalósított lelki egészségprogram / Tóthné Hatházi Anita, Kőpájer István, Kelemen Anett, M. Kornyicki Ágota
Dátum:	2022
ISSN:	1786-2434 2498-6666
Megjegyzések:	Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hazánk leghátrányosabb helyzetű megyéi közé sorolható. Az ebből adódó nehezített életkörülmények mentális teherként jelentkeznek a megye lakosságát illetően. Számos tanulmány támasztja alá, hogy Magyarországon nagyon magas az egy főre jutó alkoholfogyasztás, mely a dohányzás mellett a legveszélyesebb egészségromboló magatartásforma. A mentális terheltség gyors és átmeneti ?megoldására" ? a felnőtt lakosság körében ? többen az alkoholfogyasztást választják. A fentebb ismertetett információkat figyelembe véve indított szenvedélybetegek részére csoportfoglalkozást egy, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház fenntartásában működő egészségfejlesztési iroda. Betekintést kívánunk nyújtani egy több szempontból hátrányos helyzetű célcsoporttal megvalósított szakmai program részleteibe. Ezen tanulmány segítségével ismertetjük a program terjesztését, előnyeit, korlátait, a program menetét. Bízunk benne, hogy mindez hozzájárulhat az országban található más egészségfejlesztési irodák jövőbeni sikeres munkájához.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Egészségfejlesztés. - 63 : 4 (2022), p. 75-84. -
További szerzők:	Kőpájer István Kelemen Anett Moravcsik-Kornyicki Ágota (1986-) (védőnő)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

Rekordok letöltése

1

Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.