CCL

Összesen 12 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM113452
Első szerző:Feketéné Ferenczi Aliz
Cím:Egy hazai méhészet gazdasági és ökológiai fenntarthatóságának vizsgálata / Feketéné Ferenczi Aliz, Szűcs István, Bauerné Gáthy Andrea
Dátum:2023
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok beszámoló
folyóiratcikk
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 72 : 2 (2023), p. 138-162. -
További szerzők:Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász) Bauerné Gáthy Andrea (1980-) (gazdálkodás- és szervezéstudományi PhD)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM092437
Első szerző:Harangi-Rákos Mónika (gazdasági agrármérnök)
Cím:Tejpiaci válság az EU-ban / Harangi-Rákos Mónika, Szenderák János, Popp József
Dátum:2016
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 65 : 2 (2016), p. 1-21. -
További szerzők:Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök) Popp József (1955-) (közgazdász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM099016
Első szerző:Hubert Klára (közgazdász)
Cím:A sertéshús eredetű élelmiszerpazarlás gazdasági elemzése Magyarországon / Hubert Klára, Szűcs István
Dátum:2017
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 66 : 2 (2017), p. 141-161. -
További szerzők:Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM079607
Első szerző:Nagy Géza (agrármérnök)
Cím:A legelők és a legeltetés szerepe a húsmarhatartásban / Nagy Géza, Tasi Juliánna Eszter
Dátum:2017
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:Ez a tanulmány az alábbi célkitűzéseket fogalmazza meg: áttekinteni a legeltetésre alapozott húsmarhatartás szakmai-tudományos alapjait, a hazai gyakorlat számára kiemelni a fontosabb szakmai kérdéseket, ahol lehet hazai kutatási eredményekkel alátámasztani azokat. A dolgozat első része a legeltetésre alapozott húsmarha tartás tudományos hátterét mutatja be. A legeltetés egyszerű gyakorlati kérdésnek tűnik, de egy rendkívül összetett kérdéssé válik, ha azt szakszerűen művelik. Ekkor már mind a gyepek, mind az állatok sajátos igényeit figyelembe kell venni, és a felmerülő kérdéseket a leghatékonyabb módon kell megoldani. A dolgozat tárgyalja ezeket a sajátos igényeket, amelyek befolyásolják a legeltetéses állattartás hatékonyságát. Kiemelésre kerül a fűkínálat nagysága, minősége és a legelő gyepállományának szerkezete. Az állat oldaláról a fűfelvétel fontosságát és az ezt befolyásoló állati tényezők szerepét részletesen elemzi a tanulmány. Az első rész végén a két alapvető legeltetési mód az állandó, a magyar gyakorlatban szabad legeltetés, és a rotációs, a magyar szóhasználatban szakaszváltó legeltetés előnyei és hátrányai kerülnek kiemelésre. A dolgozat második része egy esettanulmány a legeltetésre alapozott húsmarha tartásról Magyarországon. Bemutatásra kerül a jelenlegi gyepterület és a húsmarha állomány. A 16 legfontosabb gyeptípus közül kiemelésre kerülnek a húsmarha legeltetésre leginkább alkalmas gyeptípusok. A dolgozat foglalkozik a magyarországi gyepek hozamával, hasznosítható termésével a Gödöllői Gyepgazdálkodási Műhely korábbi vizsgálatainak adatbázisa alapján. Magyarország térképén bemutatásra kerül a gyepterületre jutó húshasznú állatállomány kistájankénti bontásban. Megállapítást nyer, hogy a nagyobb kiterjedésű alföldi gyepeken az optimálisnál kevesebb állat jut a legelőkre. A dolgozat végső konklúziója, hogy indokolt lenne egy részletes, a jelenlegi állapotokat jól tükröző gyepkataszter létrehozása. Annak alapján szakmailag megalapozott stratéga készülhetne a gyepre alapozott állattenyésztési ágazatok fejlesztésére.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 66 : 4 (2017), p. 347-367. -
További szerzők:Tasi Julianna (1956-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM079913
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A keveréktakarmány-gyártás kilátásal az EU-ban, különös tekintettel Magyarországra / Popp József Harangi-Rákos Mónika, Tikász Ildikó Edit, Varga Edina, Oláh Judit
Dátum:2018
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 67 : 3 (2018), p. 137-157. -
További szerzők:Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Tikász Ildikó Edit (1980-) (gazdasági agrármérnök) Varga Edina (agrár) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM078011
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:Fehérjetakarmány függőség az EU-ban : status quo? = the EU's dependency on protein-rich feed : status quo? / Popp József, Harangi-Rákos Mónika, Oláh Judit
Dátum:2018
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:A globális olajmagdara előállítás 70%-át a szójadara képviseli, további 15%-át pedig a repce- és napraforgódara. Ezek az arányok a jövőben is fennmaradnak, habár felhasználásuk növekedése mérséklődik. Az USA, Brazília, Argentína és Paraguay részesedése a globális szójatermelésből és külkereskedelemből továbbra is 80-90% körül alakul. A globális szójakereskedelem kétharmadát Kína importálja, az EU továbbra is a világ második legnagyobb szójabab importőre marad, szójaliszt esetében megtartja vezető helyét. Ennek oka, hogy egyrészt az EU szójatermelése várhatóan évi 3 millió tonna lesz, másrészt a keveréktakarmány-gyártásban nő a magas fehérjetartalmú alapanyagok aránya. A szója és szójaliszt nagyobb arányú kiváltásához egyszerűen nincs elégséges alternatív fehérjeforrás, mert a hüvelyes növények takarmányozási szerepe elhanyagolható és a repce- és napraforgódara takarmányozási célú felhasználása pedig elérte a maximumot. Az ipari melléktermékek felhasználása csak szerény mértékben emelkedik, a takarmány-kiegészítő aminosavak gyors elterjedésének a magas ár szab gátat. Az EU-ban a takarmányfehérje-önellátás belátható időn belül nem lehet reális célkitűzés, a magas importfüggőség azonban csökkenthető. A precíziós nemesítési eljárások, az aminosavak széles körű felhasználása és a feldolgozási technológiák fejlesztése hozzájárul a növényi fehérje előállítás önellátottsági szintjének növeléséhez, továbbá a fehérjetakarmány emésztés hatékonysága is javítható új enzimtechnológiák alkalmazásával. Magyarországon a szójaterület középtávon aligha haladja meg a 100 ezer hektárt, a szójatermelés pedig az évi 250 ezer tonnát, ami a hazai szükséglet legfeljebb harmadát/felét fedezi.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és Takarmányozás. - 67 : 4 (2018), p. 209-224. -
További szerzők:Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Pályázati támogatás:ÚNKP-18-4-DE-153
egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM078008
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A keveréktakarmány-gyártás kilátásai az EU-ban, különleges tekintettel Magyarországra = outlook of compound feed production in the EU with special regard to Hungary / Popp József, Harangi-Rákos Mónika, Tikász Ildikó Edit, Varga Edina, Oláh Judit
Dátum:2018
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:A hús- és tejtermékfogyasztás növekedésével párhuzamosan nő az ipari keveréktakarmány-gyártás is, ennek mennyisége 2016-ban világszerte már elérte az egymilliárd tonnát, árbevétele pedig a 330 milliárd EUR (400 milliárd dollárt). A globális keveréktakarmány-gyártásban az EU aránya 16% körül alakul, ahol az állattenyésztés bruttó termelési értéke a mezőgazdasági kibocsátás 39%-át tette ki 2016-ban. Az EU-ban az állattenyésztés fehérjeigényének mintegy 70%-át a gabona és szójadara biztosítja, 15%-ban járul hozzá a repce- és a napraforgódara, míg az élelmiszer- és bioüzemanyag-ipari melléktermékek aránya már eléri a 11%-ot. A takarmánykiegészítők piaci forgalma évi 11 milliárd EUR, ebből az aminosavak aránya 41%, a vitaminoké 20% körül alakul. Magyarországon 2016-ban takarmánygyártó tevékenységet 337 üzem folytatott, ahol 3,746 millió tonna tápmennyiséget állítottak elő. Ebből a baromfitáp aránya 51%, a sertéstápé 34%, a marhatápé 10%, egyéb táp aránya pedig 5% volt. A keveréktakarmányok mennyiségének 17,2%-át állította elő az öt legnagyobb takarmánygyártó üzem, 28,0%-át a 10 legnagyobb üzem és 37%-át a 15 legnagyobb üzem termelte meg. A magyarországi keveréktakarmány-gyártás üzemi struktúráját figyelembe véve a termelő-kapacitások tényleges kihasználtsága mintegy 60% volt 2016-ban. Az évi 3,746 millió tonna abraktakarmány összetételében a gabonamagvak 60%-ot, a fehérjenövények/olajmagvak és származékaik 22%-ot, a feldolgozóipari melléktermékek 11%-ot és az egyéb alapanyagok 13%-ot tettek ki 2016-ban. A magas minőségű keveréktakarmányok gyártásához elengedhetetlen a technológiai rendszerek vezérlésének fejlesztése, az elavult (10-20 éves technológiáról van szó a mélyinterjúk eredményei alapján) gyártóberendezések lecserélése, vagy a készletnyilvántartó szoftverek fejlesztése. A fejlesztési irányok tekintetében kiemelést érdemel a takarmányreceptúra változása, amit a környezetvédelmi politika is kikényszerít. Mindez hatást gyakorol a felhasznált alapanyagok összetételére és beszerzésére, például a szállításból származó CO2 csökkentése érdekében. A keveréktakarmány-feldolgozók előnyben részesítik a helyi energia- és fehérjehordozó takarmányokat. Az állattartó telepek számára igen magas hozzáadott értéket képviselő keveréktakarmányok készítéséhez egyre nagyobb szükség lesz a telepi kutatás-fejlesztési eredményekre alapozott receptúrakészítésnek.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és Takarmányozás. - 67 : 3 (2018), p. 137-157. -
További szerzők:Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök) Tikász Ildikó Edit (1980-) (gazdasági agrármérnök) Varga Edina (agrár) Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM074524
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A sertéstenyésztés helyzete a globális kihívások tükrében / Popp József, Szakály Zoltán, Pető Károly, Harangi-Rákos Mónika
Dátum:2015
Megjegyzések:A sertéságazat és a húsipar jelenleg nehéz helyzetben van Magyarországon. A magyar sertéshizlalás átlagos önköltsége az elmúlt években a tartósan magas takarmányárak mellett gyakran meghaladta a felvásárlási árat, ezért a sertésállomány tartós növekedéséről még nem beszélhetünk. A sertéspiacra a ciklikusság jellemző, ráadásul a felvásárlási ár ciklusának leszálló ága a magas takarmányárakkal esett egybe. A termékpályán belüli jövedelemelosztás egyenlőtlensége - a jövedelem alapvetően nem a termelői szférában keletkezik - is komoly gondokat okoz. A hazai sertéstartás jövője az előállított termékek piaci versenyképességétől függ. Az előállított termékek választékát, árát és minőségét alapvetően az dönti el, hogy mire van kereslet és milyen áron. A magyar sertéságazatban a technológia is kardinális kérdés, mert nagy a takarmányozási- és tartástechnológiai lemaradás a fejlett európai versenytársakhoz képest. A korszerű technológiák (tartás, klíma, takarmányozás) jelentősen csökkentik a fajlagos takarmány-felhasználást, az elhullási veszteséget, növelik viszont a súlygyarapodást, javítják a takarmányértékesítést, összességében pedig a jövedelmezőséget. A sertéságazatban olyan termelési eljárások kifejlesztésére van igény, melyek alkalmazásával a naturális hatékonysági mutatók, így a fajlagos hozamok számottevően növelhetők a környezet károsodása nélkül. Összességében elmondható, hogy a sertéstartás legfontosabb kritikus tényezői körébe tartozik a szervezetlen termékpálya, az integráció hiánya, a feketegazdaság erőteljes jelenléte, az alacsony hatékonyság és technológiai színvonal, valamint a nem versenyképes biológiai alapok, a kapcsolat hiánya az élelmiszer-kiskereskedelemmel, a szakképzettség és a K+F alacsony szintje az ágazatban, a takarmányár volatilitása, az eladósodott, hitelképtelen vállalkozások, a földpiac bizonytalansága és a fogyasztói tudatosság hiánya.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 64 : 3 (2015), p. 207-225. -
További szerzők:Szakály Zoltán (1965-) (agrár-közgazdász) Pető Károly (1958-) (agrármérnök) Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM074420
Első szerző:Popp József (közgazdász)
Cím:A marhahús előállítás nemzetközi és hazai piaci kilátásai / Popp József, Oláh Judit, Szenderák János, Harangi-Rákos Mónika
Dátum:2017
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és Takarmányozás. - 66 : 4 (2017), p. 276-299. -
További szerzők:Oláh Judit (1973-) (agrárközgazdász, logisztika) Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök) Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM110174
Első szerző:Szabó Ferenc
Cím:A gyephozam és annak várható módosulása a klímaváltozás tükrében = The yield of grass and its modification according to the climate change / Szabó Ferenc, Nagy Géza, Gulyás László,Tempfli Károly
Dátum:2020
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:A dolgozat a klimatikus tényezők gyepgazdálkodásra és a gyepre alapozott állattartásra gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatási eredményeket foglalja össze. A vizsgálat Zala megyére terjedt ki, melynek során különböző gyepek hozamának mérésére, és hosszú távú előrejelzésekre került sor. A prognózis PF éves modellel és LINGRA-N modellel készült a MPI (Max Planck Institute), az S30 (a Soproni Egyetem 30 éves időszakokra készített prognózisai), és a KNMI (Koninklijk Nederlands Meteorologisch Instituut) Zala megyére és a 2010-2100 közötti időszakra vonatkozó meteorológiai előrejelzései alapján. A felmérések szerint Zala megye gyepeinek termése 2012-2013. években, szénaértékben 2,12-5,37 t/ha, szárazanyagban 1,82-4,62 t/ha között változott, amely 0,78-1,99 nagyállat-egység eltartását tette lehetővé hektáronként. A hosszú távú prognózis a gyephozam csökkenését vetíti előre. A hatféle előrejelzés átlaga alapján a kiinduló 3,23 t/ha szárazanyaghozam a 2011-2040 közötti időszakban várhatóan 2,91 t/ha-ra, a 2041-2070 közötti időszakban 2,88 t/ ha-ra, a 2071-2100 időszakra pedig 2,80 t/ha-ra csökken. Hasonló mértékű a csökkenés a gyepek állateltartó képességében is.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 69 : 1 (2020), p. 9-16. -
További szerzők:Nagy Géza (1952-) (agrármérnök) Gulyás László Tempfli Károly (1984-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM079605
Első szerző:Szőllősi László (gazdasági agrármérnök)
Cím:A tojótyúkok vedletésének legfontosabb gazdasági összefüggései / Szőllősi László
Dátum:2017
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:Intenzív étkezési tojás termelésben gyakori, hogy a tojóállományt a termelési időszak végén kivágják, s újat állítanak be. Ugyanakkor a tyúkok biológiai sajátosságaiból adódóan mesterséges vedletés alkalmazásával a termelési időszak meghosszabbítható. Emellett javítható a tojástermelési intenzitás, a tojáshéj minősége és a tojásfehérje magassága. Azonban a termelési szint valamivel alacsonyabb, mint a legjobb vedlés előtti értékek. A tanulmány célkitűzése a vedletés legfontosabb gazdasági összefüggéseinek bemutatása, valamint termelési paraméterekre és pénzügyi eredményre gyakorolt hatásainak számszerűsítése. A kérdés vizsgálatához determinisztikus modellkalkulációt készítettem, amely leírja a vedletés nélküli és a vedletéses technológiát. Az állomány vedletésére vonatkozó gazdasági döntést befolyásoló legfontosabb tényezők: a jérce ára, a tojás ára és a vedletés utáni termelési színvonal alakulása. Minél gyengébb termelési paraméterek jellemzik a termelést a vedletést követően, annál magasabb jérceár mellett éri csak meg az állományt vedletni. Alacsonyabb tojásárak mellett már alacsonyabb jérceárak esetén is kedvezőbb a vedletéses technológia alkalmazása. Sőt az alacsonyabb tojásárak esetén akár nagyobb mértékű termelésbeli visszaesés is elfogadható, ha az állomány újrahasznosításáról van szó. A befolyásoló tényezők igen komplex - sok esetben nemcsak közgazdasági - összefüggései miatt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az állomány vedletéssel történő újrahasznosítása gazdaságilag megéri-e. A döntés meghozatalához pontos piaci és termelési információk szükségesek.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 66 : 2 (2017), p. 106-119. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM058954
Első szerző:Szőllősi László (gazdasági agrármérnök)
Cím:A vágócsirke hizlalás jövedelmezőségét meghatározó tényezők ökonómiai értéke / Szőllősi László, Szűcs István
Dátum:2015
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:A tanulmány célja a magyarországi brojlerhizlalás jövedelmezőségét befolyásoló legfontosabbtényezők ökonómiai értékeinek meghatározása. A tevékenység naturális adatokon alapuló ökonómiaiteljesítményének vizsgálatára determinisztikus modellt alkalmaztunk. A modell input paramétereikét csoportra oszthatók: technológiai és gazdasági. A technológiai paraméterek magukba foglaljáka termelés naturális hatékonysági mutatóit, míg a gazdasági paraméterek közé a termelés input ésoutput árai, valamint fajlagos költségtételei tartoznak, jelen esetben a 2012. évi átlagárakat, értékeketjelentik. Az eredmények alapján a vágócsirke értékesítési árának 1,00; a takarmány beszerzési árának-1,88; a naposcsibe árának -0,42; az átlagos napi súlygyarapodásnak 4,13; a fajlagostakarmányfelhasználásnak -9,41; illetve az elhullás mértékének -1,73 Ft/kg ökonómiai értéke van.Ezek az értékek megmutatják, hogy az adott tényező peremfeltételektől számított egy egységgeltörténő emelkedése (ceteris paribus) milyen irányban és mértékben változtatja a jövedelmet. Vizsgáltuktovábbá hogy, miként befolyásolják a különböző termelési szintek és input-output árak azegyes tényezők ökonómiai értékeit.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
vágócsirke
ökonómiai érték
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 64 : 1 (2015), p. 32-45. -
További szerzők:Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.