CCL

Összesen 4 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM083477
Első szerző:Botos Szilvia (gazdasági agrármérnök)
Cím:IKT fejlettségi indexek és regionális alkalmazhatóságuk / Botos Szilvia
Dátum:2010
ISSN:1418-1789
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Acta Agraria Kaposváriensis. - 14 : 3 (2010), p. 147-155. --
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM089295
Első szerző:Molnár Szilvia (közgazdász)
Cím:A magyar lúdágazat aktuális problémái és hazai, nemzetközi szintű kihívásai / Molnár Szilvia
Dátum:2016
ISSN:1418-1789
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Acta Agraria Kaposváriensis. - 20 : 1 (2016), p. 62-81. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM058963
Első szerző:Szőllősi László (gazdasági agrármérnök)
Cím:Az étkezési tojástermelés jövedelmezőségét meghatározó tényezők ökonómiai értéke / Szőllősi László, Molnár Györgyi, Sütő Zoltán
Dátum:2014
ISSN:1418-1789
Megjegyzések:A tanulmány célja a magyarországi étkezési tojás termelés jövedelmezőségét befolyásoló legfontosabb tényezők marginális ökonómiai értékeinek meghatározása. A vizsgálatok akövetkező tényezőkre terjedtek ki: a tojás értékesítési ára, a takarmány beszerzési ára, a jérce beszerzési ára, az egy tyúkra vetített tojástermelés, a napi takarmányfelhasználás,a tojóházi elhullás mértéke, a "B" osztályú tojások aránya, illetve az átlagos tojástömeg.A gazdálkodási tevékenység naturális adatokon alapuló ökonómiai teljesítményének vizsgálatára egy olyan szimulációs modellt alkalmaztak a szerzők, aminek input adataiból az eredmények determinisztikus módon vezethetők le. A modell input paraméterei két csoportra oszthatók: technológiai és gazdasági. A technológiai paraméterek magukba foglalják a termelés naturális hatékonysági mutatóit, míg a gazdasági paraméterek közzé a termelés input és output árai, valamint fajlagos költségtételei tartoznak, jelen esetben a 2012. évi átlagárakat, értékeket jelentik. Az eredmények alapján a tojás értékesítési árának 1,01, a takarmány beszerzési árának -0,15, a jérce beszerzési árának -0,04, az egy tyúkra vetített tojástermelésnek 0,07, a napi takarmányfelhasználásnak -0,10, az elhullás mértékének -0,06, a "B" osztályú tojások arányának -0,14, illetve a tojástömegnek 0,04 Ft/tojás ökonómiai értéke van. Ezek az értékek megmutatják, hogy az adott tényező peremfeltételektől számított egy egységgel történő emelkedése (ceteris paribus) milyen irányban és mértékben változtatja a jövedelmet. A szerzők vizsgálták továbbá, hogy miként befolyásolják a különböző termelési szintek és input-output árak az egyes tényezők ökonómiai értékeit. Az egyes tényezők ökonómiai értékére mind a gazdasági, mind a termelési feltételek hatással lehetnek, amelyek lineáris és nem lineáris kapcsolatokkal egyaránt jellemezhetők.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
determinisztikus modell
marginális ökonómiai érték
termelési paraméterek
input-output árak
magyarországi étkezési tojástermelés
szcenárióelemzés
Megjelenés:Acta Agraria Kaposváriensis. - 18 : 1 (2014), p. 30-49. -
További szerzők:Molnár Györgyi (agrár) Sütő Zoltán (1955-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM079488
Első szerző:Szűcs István (agrárközgazdász)
Cím:A hazai kommunális hulladékba kerülő étkezési burgonya egyes gazdasági hatásainak elemzése / Hubert Klára, Szűcs István
Dátum:2017
ISSN:1418-1789
Megjegyzések:A mai felgyorsult világban, ahol mintegy 792 millió ember éhezik (FAO, 2016a), és ahol a források végesek, kulcsfontosságú, hogy megfelelő figyelmet kapjon az élelmiszerveszteség, illetve élelmiszerpazarlás megelőzésének és csökkentésének témája. Globálisan és hazai szinten is jelentkező probléma a már előállított és a végső fogyasztóhoz eljuttatott élelmiszerek "szemétbe dobása", mely nemzetgazdasági szinten mindenképpen hatékonyság-veszteséget eredményez. Míg világviszonylatban 1,3 milliárd tonna nagyságrendű élelmiszerhulladékot említ a FAO egyik 2011. évi tanulmánya, addig hazánkban mintegy 1,8 millió tonnára becsülik az élelmiszerszemét éves mennyiségét, amely magába foglalja a termeléstől a fogyasztásig minden szegmens hulladékát. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület (2015a) által közölt lakossági, azaz háztartási élelmiszerhulladék mennyisége mintegy 400 000 tonna. Célkitűzéseinknek megfelelően a "kidobott" burgonya és burgonyából készült élelmiszerek mennyiségéhez hozzárendeltük azokat az inputokat, - naturáliákban és pénzértékben kifejezve - amelyek a mezőgazdasági termelés során felmerültek. Ezzel a módszerrel azt szeretnénk tudatosítani a fogyasztókban, hogy az általuk "kidobott" végtermékekkel ? jelen esetben az étkezési burgonyával - mennyi erőforrást (földterületet, vizet, műtrágyát, növényvédőszert, vetőgumót és gázolajat) kötnek le, illetve használnak el feleslegesen az agráriumban. Amennyiben a háztartások a fogyasztásra szánt étkezési burgonya 10%-át elpazarolják, azzal együtt mintegy 2 917 millió Ft-nak megfelelő "pénzt dobnak ki az ablakon" teljesen feleslegesen. Kalkulációink szerint az étkezési burgonya 10%-os kommunális hulladékba kerülésével mintegy 814 hektár földterület lekötése bizonyul indokolatlannak. Az étkezési burgonya 10%os pazarlásával a feleslegesen lekötött erőforrások pénzértéke a kalkulációink szerint mindösszesen 855 millió Ft. Ebből a lekötött víz 332 millió Ft (39%); a lekötött vetőgumó 316 millió Ft (37%); a lekötött műtrágya 134 millió Ft (15%); a lekötött növényvédőszer 40 millió Ft (5%) és a lekötött gázolaj pénzértéke 33 millió Ft (4%).
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
háztartási burgonya-pazarlás
felesleges erő forrás lekötés
Megjelenés:Acta Agraria Kaposváriensis. - 21 : 1 (2017), p. 60-77. -
További szerzők:Hubert Klára (1989-) (közgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1