CCL

Összesen 4 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM068699
Első szerző:Fazekas Balázs (közgazdász)
Cím:Értékteremtő bizonytalanság : A kockázati tőke reálopciós megközelítése / Fazekas Balázs
Dátum:2016
ISSN:1588-6883
Megjegyzések:A cikk arra a kérdésre keresi a választ, hogy a jelentős bizonytalanságot magukbanhordozó innovatív startup vállalkozások területén miért képes és hajlandó a kocká-zati tőke, mint elsődleges finanszírozási forrás megjelenni. A cikk reálopciós megkö-zelítéssel mutatja be a kockázati tőke egyedi kockázati szemléletét. A kockázati tőkeolyan eszközöket és mechanizmusokat alkalmaz, melyeknek köszönhetően a startupvállalkozások működésében rejlő rugalmasságot, bizonytalanságot és a folyamatosvállalati tanulás által létrejött értéknövelő képességet ki tudja aknázni, és képesa vállalkozásokban rejlő opciókból profitálni. Ennek köszönhetően a fiatal, innovatívvállalkozások a kockázatitőke-befektetők által magasabb értékelést kapnak, így ezenbefektetők hajlandóak megjelenni más finanszírozási forrásokkal szemben e vállalatikör finanszírozásának területén. A cikk ugyanakkor rámutat arra, hogy a pénz-ügyi opciók esetében alkalmazott értékelés kockázatitőke-befektetésekre történőadaptálása módszertanilag meglehetősen problematikus, a vállalkozásokban rejlőrugalmasság értéknövelő hatásának megjelenítésére az opciós értékelés döntésifákkal történő kiegészítése adhat választ.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Hitelintézeti Szemle. - 15 : 4 (2016), p. 151-166. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM060555
Első szerző:Máté Domicián (közgazdász, informatika tanár)
Cím:A pénzügyi szektorok termelékenységét befolyásoló tényezők vizsgálata különös tekintettel a szellemi tulajdonjogok hatásaira / Máté Domicián
Dátum:2015
ISSN:1588-6883
Megjegyzések:A tanulmány hozzájárul a szellemi tulajdonjogok (IPR) szerepével kapcsolatos elméleti, empirikus és gaz-daságpolitika viták további finomításához, egy olyan tudás-intenzív szolgáltatási szektor empirikus vizsgá-latán keresztül, amely korábban kevesebb figyelmet kapott a témában. A pénzügyi szektorok teljesítmé-nyét elsősorban a munkatermelékenység (az egy munkavállalóra jutó kibocsátás), illetve a szellemi tulaj-donjogok szemszögében vizsgáltam meg az 1990 és 2010 közötti időszakban. A vizsgálatok során először arra a kutatási kérdésre kerestem a választ, hogy az egy munkavállalóra jutó kibocsátás növekedési üte-méhez ágazati szinten hogyan és milyen mértékben járultak hozzá a fizikai és az emberi tőkében, illetve az ún. teljes tényező-termelékenységben (TFP) bekövetkezett változások. A számításokat mintegy tizennégy OECD tagországra vonatkozóan egy növekedés számviteli (growth accounting) megközelítés segítségével végeztem el. Az eredmények egyrészt azt mutatják, hogy a pénzügyi szektorok aggregált teljesítményében a kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó ágazatok egyre nagyobb szerepet töltenek be. A módszer-tant alkalmazva továbbá kiderült, hogy a tágan értelmezett technológiai haladás (azaz a TFP) járult hozzá a legjelentősebben a munkatermelékenység változásaihoz a pénzügyi szektorokban. A termelékenységet befolyásoló tényezőket azonban érdemes az intézményi közgazdaságtan szemszögéből szintén megvizs-gálni. A tanulmányban másodsorban azt teszteltem egy dinamikus panel regressziós modellel, hogy a szellemi tulajdonjogok (pl. a védjegyek, szabadalmak) hosszabb távon milyen kapcsolatban állnak a terme-lékenység változásaival. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a védjegyek hosszabb távon negatívan befolyásolták a pénzügyi szektorok termelékenységét a vizsgált modell-specifikációkban. Mindez előrevetíti a jelenlegi szellemi tulajdonjogi rendszerek reformjának szükségességét a pénzügyi szektorokra vonatkozóan.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
termelékenység
pénzügyi szektorok
szellemi tulajdonjogok
Megjelenés:Hitelintézeti szemle. - 14 : 3 (2015), p. 88-105. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM110300
Első szerző:Szendrey Orsolya (matematikus-közgazdász)
Cím:Klímakockázatok mérése a közvetett kibocsátások figyelembevételével / Szendrey Orsolya, Dombi Mihály
Dátum:2023
ISSN:1588-6883 2416-3201
Megjegyzések:Napjainkban a klímaváltozás a pénzügyi piacokat is teljesen újszerű kihívások elé állítja, aminek hatására a zöld szempontok megjelenése explicit módon megkövetelt szabályozói és befektetői elvárássá válik. A legtöbb, a piacot ekképpen befolyásoló jelentés valamilyen szabályozó által meghatározott sztenderdhez igazodás alapján értékeli a termék vagy folyamat klíma-, illetve környezetvédelmi hatásait. Előfordulhat azonban, hogy a mérés eszközéül szolgáló módszerek nem írják le megfelelően az adott befektetés és a természeti erőforrások viszonyát. A legtöbb elemzés kizárólag a közvetlen kibocsátások alapján értékeli az egyes ágazatokhoz kapcsolódó befektetéseket, míg a teljes kibocsátás jelentős részét képező közvetett hatások nem kerülnek figyelembevételre. Tanulmányunk a jelenleg alkalmazott módszereket és eredményeket veti össze a közvetett hatásokat is figyelembe vevő számításokkal.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
klímaváltozás
ágazati kitettség
üvegházhatásúgáz-kibocsátás
közvetett áramlások
Megjelenés:Hitelintézeti Szemle. - 22 : 1 (2023), p. 58-77. -
További szerzők:Dombi Mihály (1985-) (vidékfejlesztési agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM059950
Első szerző:Vona Máté (közgazdász)
Cím:Nemzetközi trendek a diákhitelezésben / Vona Máté
Dátum:2015
ISSN:1588-6883
Megjegyzések:Az oktatásfinanszírozás témakörében több olyan tanulmánykötet is jelent meg a közelmúltban, amely akár tankönyvként is alkalmazható egy felsőoktatás-finanszírozási kurzus során, mert olyan alaposan körbejárja a tudományterület aktuális kérdéseit. Ez az elemzés hasonló szellemű áttekintést kíván adni az oktatásfinanszírozás egy szűkebb, de nagyon aktuális területéről, a diákhitelezésről. A dolgozat az OECD-országoknak a diákhitelezéssel kapcsolatos, legfontosabb országos statisztikáit mutatja be rendszerezett formában, és azok összehasonlító elemzésével von le következetéseket a felsőoktatás-finanszírozási rendszer ösztönzőire vonatkozóan. Jelen tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy vajon - a gazdasági háttértől függetlenül - a jövőben a diákhitelezés egyre nagyobb arányú szerepet fog-e vállalni a felsőoktatás finanszírozásában. Arra a konklúzióra jut, hogy ha az olyan nagy, 20 millió lakost meghaladó népességű európai országokban, mint például Németország vagy Franciaország, szeretnék például elérni a GDP 1%-a körüli többletforrás bevonását a felsőoktatásba, akkor az csak a magánfinanszírozás aktiválásán keresztül valósulhat meg. Ha ez növekvő tandíjakon keresztül történik, amire a nemzetközi modellek utalnak, akkor a diákhitelpiac is jelentős növekedés elé néz. Ennek a folyamatnak az eredményei azonban évtizedek alatt válnak jelentőssé.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
oktatás-gazdaságtan
felsőoktatás-finanszírozás
diákhitelezés
OECD-országok
Megjelenés:Hitelintézeti szemle. - 14 : 1 (2015), p. 57-79. -
Pályázati támogatás:4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1