CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM096716
Első szerző:Balsa-Budai Nikolett (PhD hallgató)
Cím:A fenntartható fogyasztói magatartás vizsgálata a tej és tejhelyettesítők piacán / Balsa-Budai Nikolett, Szakály Zoltán
Dátum:2021
ISSN:1219-3224
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Tejgazdaság. - 78 : 1-2 (2021), p. 3-17. -
További szerzők:Szakály Zoltán (1965-) (agrár-közgazdász)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00062
GINOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM078363
Első szerző:Botos Szilvia (gazdasági agrármérnök)
Cím:A magyarországi tejtermelő és tejfeldolgozó vállalkozások IKT használatának elemzése / Botos Szilvia, Szilágyi Róbert, Várallyai László, Felföldi János
Dátum:2018
ISSN:1219-3224
Megjegyzések:Milk production and processing is one of the main agrofood sectors in Hungary. In 2016, the number of enterprises operating in milk production and milk processing sector was 741 and 80, respectively. Advanced information systems enable us to attain more and thorough data on their operation and performance and the analysis of these data is crucial for the evaluation of their situation in the sector. These data sets are important for monitoring and assessing the performance of different sectors. Hungarian Central Statistical Office provides multidimensional databases, while financial and additional information of more than half of the operating enterprises are available in EMIS database. As a complementary database, Institute of Applied Informatics and Logistics has prepared a questionnaire for survey the ICT (Information and Communication Technologies) usage characteristics of enterprises operating in the agro-food supply chain (producers and processors). The survey was conducted in the fourth quarter of 2017 and using structured questionnaire and responses are recorded by a market research company contacting the leaders or a management member of the enterprises. The sample has been selected by stratified sampling based on statistics of Hungarian Central Statistical Office (HCSO). Enterprise size based on staff employed and region at NUTS-2 level were the basis of sampling. Data set contains data about 500 enterprises operating in sectors related to agriculture and food industry (355 are operating in the production part, 145 in the processing part of the chain). 38 enterprises operating in the milk sector from the whole sample (28 belong to milk production and 10 to milk processing sector). The main objective of current article is to determine the difference between food producers and food processors, and separately between milk producers and milk processors regarding their evaluation of ICT devices in their partnerships an the internet-based solutions for certain business activities. Respondents assessed the importance of ICT on 5-point Likert scale relating to four business activities (communication; data storage and exchange, preparing documents; logistics; marketing). To determine the difference, two-sample t-test has been applied. Our results show significant difference only in the case of bulk sample, between food producers and food processors, in the evaluation of ICT devices for marketing purposes. The mean of scores given by food processors was significantly higher (Sig. (2-tailed)=0,0134 and t-value=-2,4829). There is no siginificant difference between milk producers and milk processors, however, the means of scores given by the latter for the importance of ICT tools were higher in the case of each four business activites.
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tejgazdaság. - 75 : 2 (2018), p. 37-49. -
További szerzők:Szilágyi Róbert (1978-) (gazdasági agrármérnök) Várallyai László (1962-) (informatika tanár) Felföldi János (1968-) (mérnök-közgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM077470
Első szerző:Fehér András (vidékfejlesztő agrármérnök, online marketing, sportmarketing)
Cím:A hazai tejszektor online marketing lehetőségei = Online marketing possibilities of the domestic dairy sector / Fehér András, Szakály Zoltán
Dátum:2018
ISSN:1219-3224
Megjegyzések:Mindenekelőtt megállapítható, hogy a kutatásunkat megelőzően még nem állt rendelkezésre olyan széles körű megfigyelés, amely felmérte volna a hazai élelmiszeripar valamely szektorának online tevékenységét. A megfigyelés alkalmával a NÉBIH engedélyezett feldolgozó üzemmel rendelkező 88 tejfeldolgozó vállalata képezte a vizsgálat alanyait. A hivatalos weboldalak vizsgálatakor kiderült, hogy körülbelül minden második feldolgozónak van ilyen típusú online elérhetősége, amely párhuzamba állítható a hivatalos KSH statisztikákkal. A vállalkozások méretkategóriája egyértelműen hatással van a honlapok üzemeltetésére és azok frissítési gyakoriságára. Ennek oka, hogy a nagy és közepes méretű vállalkozásoknál sokkal magasabb arányban találtunk hivatalos honlap elérhetőséget, amelyeket viszonylag gyakran frissítenek is. A mikrovállalkozásoknál viszont ezzel éppen ellentétes tendencia érvényesül. Megállapítást nyert az is, hogy körülbelül minden ötödik tejfeldolgozó (23,1%) biztosít személyre szabható bejelentkezési felületet a felhasználói számára. Az elemzésbe vont tejfeldolgozók csupán harmada rendelkezik saját Facebook oldallal, közülük minden második vállalkozás ritkábban, mint havonta frissíti a hírfolyamát és tölt fel valamilyen új bejegyzést. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a közösségi médiában szinte kizárólag a Facebook-on találhatók meg tejfeldolgozó vállalkozások, azonban ezen a platformon is viszonylag alacsony arányban és meglehetőségen passzívan vannak jelen. Blog és Youtube csatornás elérhetőséggel a vizsgált szereplők kevesebb, mint 5%-a rendelkezik. A weboldalak interaktivitásának jellegét egy 1-től 5-ig terjedő Likert-skálán elemeztük, amelynek során különösen alacsony, közel 2-es pontértéket kaptunk. Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak csak minimális lehetőségük van a véleménynyilvánításra, amelyet leginkább e-mail küldésével tehetnek meg. Ennek alapján előzetes feltételezésünk beigazolódott, vagyis a vizsgált vállalkozások kevésbé aknázzák ki az online marketing nyújtotta lehetőségeket és minimálisan adnak lehetőséget a fogyasztóik vállalati folyamatokba történő integrálására az interneten keresztül. Ezek a tendenciák mind azt bizonyítják, hogy nagyon komoly előrelépésre van szüksége a tejfeldolgozó ipar vállalkozásainak az online megjelenés fejlesztése területén. A szektor számára előrelépést jelenthetne, ha előadások és tréningek segítségével a tejfeldolgozók képviselőit megismertetnénk az online marketing nyújtotta lehetőségekkel (pl. honlap-fejlesztés, közösségi média lehetőségek és hirdetési megoldások). Előnyös lenne ezeket az ismeretterjesztő alkalmakat kormányzati, illetve közösségi kezdeményezés segítségével megszervezni, amelynek során a Kamarák, illetve a Tej Terméktanács koordinálásával olyan szakembereket kellene felkérni előadónak, akik megfelelő módon tudatosítanák az online jelenlét fontosságát. A kutatás további folytatására vonatkozóan a következő javaslatainkat tartjuk relevánsnak. Szakértői mélyinterjúk segítségével vizsgálni kellene, hogy a vállalkozások vezetői és marketingért felelős munkatársai (ha van ilyen személy a cégen belül) milyen preferenciákat társítanak az online marketing alkalmazásához. A megfigyelésünk során kialakított adatbázis aktualizálását követően a vállalkozások méretére (mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozás), valamint régióra lehetne szűkíteni a megkérdezettek körét, így országos szinten teljes képet kaphatnánk a tejfeldolgozó vállalkozásokról. Ezt követően a vállalkozások méretkategóriájának függvényében az online marketing alkalmazása szempontjából pozitív példákat kellene kiválasztani (Jó gyakorlat). A kutatás folytatásaként, a vállalati szektorhoz hasonlóan, fontos lenne elemezni a hazai közösségi agrármarketing szektor online magatartását is, ami tovább javítaná a hazai élelmiszer-gazdaság szereplőinek piacorientációját.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tejgazdaság. - 75 : 1 (2018), p. 55-65. -
További szerzők:Szakály Zoltán (1965-) (agrár-közgazdász)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00003
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM096931
Első szerző:Kovács Krisztián (okleveles gazdasági agrármérnök)
Cím:Jó színvonalú hazai tejtermelő üzem gazdasági elemzése / Kovács Krisztián, Vida Viktória, Madai Hajnalka, Szűcs István
Dátum:2021
ISSN:1219-3224
Megjegyzések:A kutatás magában foglalja a tejtermelő üzemi adatokon alapuló ? üzemgazdasági elemzését, mely által értékelhetővé válik az ágazat ? jó színvonalon való működését feltételezve ? a költség-jövedelem viszonyok, illetve a működési hatékonysága, valamint a feltételezett zöldmezős beruházások esetében a beruházás 10 éves időszakon értelemzett dinamikus mutatókon (NPV, IRR, PI, DPP) alapuló gazdaságossága. Mivel számos hazai tejtermelő üzem az elérhető legfejlettebb technológiával termel, így a mutatói érdemben nem maradnak el a legjobb nyugat-európai üzemekétől, ezért a vizsgált ágazat esetében ún. ?jó termelési színvonalra, illetve gyakorlatra" vonatkozik az elemzés. Az elvégzett elemzés egy termelő üzemi primer adatokból létrehozott determinisztikus szimulációs modellezésen alapul mely saját adatbázist használ. A kutatás megállapításainak egy része adatokkal és kalkulációkkal alátámasztottak, míg más részük szakértői becsléseken és szakértői véleményeken alapulnak. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy az ún. jó termelési gyakorlatot követő modellüzem legfontosabb fajlagos naturális, ökonómiai és beruházáselemzési mutatói a tejtermelés esetén: Fajlagos éves tejhozam 11 000 kg/év; Termelési érték: 1 548,5 ezer Ft/tehén; Termelési költség: 1 312 ezer Ft/tehén; Nettó jövedelem: 236,5 ezer Ft/tehén; EBITDA: 404,6 ezer Ft/tehén; Diszkontált megtérülési idő beruházási támogatás nélkül: 11. év; Diszkontált megtérülési idő 50%-os támogatási intenzitás esetén: 6. év.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
tejtermelés
Magyarország
jó színvonalú üzem
gazdasági elemzés
Megjelenés:Tejgazdaság. - 78 : 1-2 (2021), p. 43-64. -
További szerzők:Vida Viktória (1983-) (közgazdász, gazdasági agrármérnök) Madai Hajnalka (1971-) (agrármérnök, közgazdász) Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM096720
Első szerző:Papp-Bata Ágnes
Cím:A probiotikumok múltja, jelene és jövője / Papp-Bata Ágnes, Szakály Zoltán
Dátum:2021
ISSN:1219-3224
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Tejgazdaság. - 78 : 1-2 (2021), p. 19-27. -
További szerzők:Szakály Zoltán (1965-) (agrár-közgazdász)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00062
GINOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM096719
Első szerző:Papp-Bata Ágnes
Cím:Fogyasztói attitűdök a probiotikus joghurtok piacán - Netnográfiai kutatás / Papp-Bata Ágnes, Szakály Zoltán
Dátum:2021
ISSN:1219-3224
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Tejgazdaság. - 78 : 1-2 (2021), p. 29-41. -
További szerzők:Szakály Zoltán (1965-) (agrár-közgazdász)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00062
GINOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM074189
Első szerző:Szakály Zoltán (agrár-közgazdász)
Cím:Nemzetközi piacszegmentáció a tejtermékek piacán / Szakály Zoltán, Kiss Marietta, Gál Tímea, Kovács Bence
Dátum:2018
ISSN:1219-3224
Megjegyzések:The basis and primary condition of the production level worldwide is the stability of domestic consumption, therefore the size of milk production is determined by the domestic milk consumption apart from smaller or greater exceptions. The aim of this research is to accomplish an international market segmentation based on the volume of milk product consumption. Segment forming variables were the three-year average per capita consumptionvolumes of liquid milk, cheese (including cottage cheese), and butter in the particular national economies. 46 national economies and the European Union (EU28) were included in the research. After completing the segmentation, our further aim was to characterize the formed segments by the following macro factors: gross domestic product (GDP) per capita, gross national income (GNI) per capita, life expectancy at birth, crude mortality rate, unemployment rate, and consumption expenditures of households as a percentage of gross domestic product. Based on our results, three clusters were identified that significantly differ from each other. The first cluster includes those countries where liquid milk, cheese, and butter consumption per capita are low. The second cluster contains those nations in which per capita consumption can be seen as medium level, Hungary is in this group. In the third cluster we can find countries with high per capita consumption compared to the sample. The formed segments show significant differences according to both GDP and GNI. In the case of segments with higher milk product consumption the means of GDP and GNI are significantly higher on purchasing power parity. In the countries where a higher proportion of gross domestic product is consumed the volume of milk product consumption is lower, while in those countries where a lower proportion of GDP is consumed, the per capita volume of milk product consumption is higher. We found a significant difference among the segments according to the life expectancy, too; life expectancy increases in line with the increase in per capita milk, cheese, and butter consumption. In case of the unemployment rate, we could not find any significant differences among the segments. To sum up, we can conclude that consumption of the examined product categories can be seen as medium in Hungary, i.e. our country belongs to the second segment. Beside Hungary, we can find seven further post-communist countries in this segment that shows the cultural similarity of the region. An important strategic task for Hungary is to increase milk product consumption by the means of communal marketing tools. The consumption of milk products can reach a stable growth path via an appropriate positioning and conscious communications. To reach this goal, the image of the category has to be put in order and healthiness and nutritional advantages of milk products have to be highlighted, then consumer misbeliefs have to be corrected.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
tejtermékek piaca
nemzetközi szegmentáció
Megjelenés:Tejgazdaság. - 75 : 1 (2018), p. 43-54. -
További szerzők:Kiss Marietta (1981-) (közgazdász) Gál Tímea (1985-) (gazdasági agrármérnök) Kovács Bence (1992-) (közgazdász)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00003
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM078369
Első szerző:Szántó László (közgazdász)
Cím:A magyarországi tejpiac értékesítési árainak alakulása 2003 és 2017 között / Szántó László, Szenderák János, Popovics Péter András
Dátum:2018
ISSN:1219-3224
Megjegyzések:There were notable changes in the dairy industry from 2012 onwards that seriously affected the Hungarian dairy market. The main events were the introduction of the Milk Package in 2012, the beginning of the Russian import ban in 2014 and the abolition of the milk quota system in 2015. These events affected the development of the domestic dairy industry, and at the same time, the Hungarian dairy sector faces long term challenges. The aim of our research is to analyse the dairy price developments between 2003 and 2017. We compare the Hungarian producer and consumer prices over time and we analyse the relationship between the domestic prices and some of the international prices as well. We calculated the coefficient of variation, price ratios and correlation for different time periods. The results indicate that there has been a strong market integration between the domestic and the international market since 2003.
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tejgazdaság. - 75 : 2 (2018), p. 23-35. -
További szerzők:Szenderák János (1989-) (vidékfejlesztési agrármérnök) Popovics Péter András (1978-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM078362
Első szerző:Szenderák János (vidékfejlesztési agrármérnök)
Cím:Tejágazati helyzetkép / Szenderák János, Harangi-Rákos Mónika
Dátum:2018
ISSN:1219-3224
Megjegyzések:The increasing household incomes change the volume and the structure of the human consumption. There is a strong correlation between the changes in diet and the rapid urbanisation. Moving to the urban area often coincedes with a higher level of lifestyle which in turn can decrease the share of the agriculture labor force. Nowadays, more than half of the population lives in urban areas, but this share can be 70% until 2050 (FAO, 2011). Milk and dairy products are major items in the changing consumption structure. The consumers with mostly starch based diets are likely to shift to higher added value products when their income per capita increases. Majority of these products are milk and dairy or meat products. On the supply side, weather shocks can abruptly change the production volume and as a supply shock, they may increase the food price volatility. In the recent years, the gap remained constant between the production and the consumption, thus food prices have decreased (FAO, 2017). Between 1960 and 2010, the population has increased by some 230%, while the meat consumption by 450% (from 65 million tons to 290 million tons) (OECD - FAO, 2017). While the meat production and export are expected to increase moderately, the EU milk production may expand by 1% and its share from the international agricultural trade will increase in the future. The EU's dairy sector aims to achieve a more marketoriented framework, which affects the Hungarian stakeholders as well. The processing and retail segment can be characterised with high concentration and strong bargaining power in general. Dairy sector appears to be purely demand-driven. The level of the individual stakeholders' cost price is not taken into account during the market's price setting, which creates strong competition. In the next years, higher market competition and further concentration are expected. Market position will be determined by one's competitiveness and the level of cooperation among the stakeholders.
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tejgazdaság. - 75 : 2 (2018), p. 3-21. -
További szerzők:Harangi-Rákos Mónika (1985-) (gazdasági agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1