CCL

Összesen 51 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM107013
Első szerző:Astuti, Putri Kusuma (állattenyésztési genetikus)
Cím:Coping with climate change; is white sheep more favorable than black? = Szembenézni az éghajlatváltozással; kedvezőbb a fehér bárány a feketénél? : a review = irodalmi áttekintés / Putri Kusuma Astuti, George Wanjala, Zoltán Bagi, Szilvia Kusza
Dátum:2022
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:Climate change and its impact on livestock production are a point of discussion nowadays. The impact of climate change, heat stress mainly, is negatively correlated to livestock production. In sheep, heat stress causes disruptions in the biological and physiological activities inside the body, resulting in hormonal imbalance, lower body growth and production, and reproduction impairment. Furthermore, the stress caused by the thermal condition does not promote animal welfare in the sheep population. Genetic factors determine coat color, and numerous genes have been identified as associated with it, including TRYP, MC1R, MLANA, OCA2, and others. Numerous studies indicate that light coat colors promote adaptation to hot environments owing to their ability to reflect sunlight more effectively than dark coat colors. Regardless, other research found no difference in adaption to a hot environment between light and dark coat colors. In the present work, authors summarized the effect of light and dark coat colors. Az éghajlatváltozás és annak az állattenyésztésre gyakorolt hatása manapság vita tárgyát képezi. A klímaváltozás hatása, elsősorban a hőstressz negatívan hat az állattenyésztésre. A juhokban a hőstressz megzavarja a szervezeten belüli biológiai és élettani tevékenységeket, ami hormonális egyensúlyhiányt, kisebb testnövekedést és termelést, valamint szaporodási zavarokat okoz. Továbbá a termikus állapot okozta stressz hátrányosan hat az állatjólétre is. Genetikai tényezők határozzák meg a gyapjú színét, és számos gént azonosítottak, amelyek kapcsolatba hozhatóak annak kialakulásával, köztük a TRYP, MC1R, MLANA, OCA2 stb. A gyapjúszín kialakulása a bőr epidermiszében található melanociták által termelt kétféle pigmenttől függ. Számos tanulmány kimutatta, hogy a világos szőrszínek elősegítik a meleg környezethez való alkalmazkodást, mivel hatékonyabban verik vissza a napfényt, mint a sötét színek. Ettől függetlenül más kutatások nem találtak különbséget a forró környezethez való alkalmazkodásban a világos és a sötét szőrzet színei között. Sajnos jelenleg nem ismert, hogy a sötét és világos gyapjú miben tér el hőszabályozási mechanizmusaiban a hőstressz hatására. A szerzők jelen tanulmányukban összegezni kívánták a világos és sötét gyapjú hatását.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 71 : 4 (2022), p. 270-282. -
További szerzők:Wanjala, George (1984-) (Animal scientist) Bagi Zoltán (1987-) (természetvédelmi mérnök, állatgenetika) Kusza Szilvia (1979-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM065675
Első szerző:Baginé Hunyadi Ágnes (okleveles agrármérnök)
Cím:Ökológiai állattartásra alkalmas pecsenyecsirkék értékes húsrészeinek színvizsgálata / Baginé Hunyadi Ágnes, Jankóné Forgács Judit
Dátum:2009
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:A dokumentumon a szerző neve tévesen: Jankóné Orgács Judit
A szerzők kísérletében összehasonlításra került a kendermagos kopasznyakú magyar tyúk, azS 757 hibrid és az ezek keresztezésével előállított végtermékek húsminőségi paraméterei közül a hús színe. Ez a fontos tulajdonság a vásárlóra elsődleges hatással van, és összefüggésben áll több, a feldolgozást befolyásoló értékmérő tulajdonsággal.A mell- és a combizmok színét Minolta CR-300 típusú színmérő készülékkel mérték. Összehasonlították a kapott világosság (L*), pirosság (a*), sárgásság (b*) értékeket és a számított króma (C*) értéket. Megállapították, hogy a keresztezés hatására a kendermagos kopasznyakú magyar tyúk mellhúsának szín értékei szignifikánsan javultak, a keresztezésből származó utódok mutatói mindkét szülő adatait felülmúlták. A combizom színkoordinátái ugyan alatta maradtak az apai vonal értékeinek, de az F1 egyedek statisztikailag értékelhető módon magasabb pirossági (a*) és sárgássági (b*) mutatókat rendelkeztek, mint a kendermagos kopasznyakú. A keresztezésből származó jércék és kakasok hasonló értékeket mutattak.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
ökológiai állattartás
hússzín
Megjelenés:Állattenyésztés és Takarmányozás. - 58 : 6 (2009), p. 565-583. -
További szerzők:Jankóné Forgács Judit
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM091147
Első szerző:Bordán Judit (PhD hallgató)
Cím:Kecske szarvatlanság és interszexualitás / Bordán Judit, Budai Csilla, Oláh János, Kusza Szilvia, Egerszegi István, Németh Tímea, Kovács András, Bodó Szilárd
Dátum:2014
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Agrártudományok Állatorvosi tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kecske
szarvatlanság
interszexualitás
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 63 : 3 (2014), p. 218-225. -
További szerzők:Budai Csilla (1987-) (agrár) Oláh János (1976-) (állattenyésztés) Kusza Szilvia (1979-) (agrármérnök) Egerszegi István Németh Tímea (agrár) Kovács András László (1969-) (biológus, biológia-kémia tanár) Bodó Szilárd
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM103887
Első szerző:Brassó Dóra Lili (állattenyésztő mérnök)
Cím:Egy magyar struccállomány tojástermelésésnek értékelése (előzetes közlemény) / Lili Dóra Brassó, István Komlósi, Zsófia Várszegi, Éva Varga, Béla Béri
Dátum:2022
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Állattenyésztés és Takarmányozás. - 70 : 4 (2022), p. 284-297. -
További szerzők:Komlósi István (1960-) (agrármérnök) Rózsáné Várszegi Zsófia (1975-) (agrármérnök) Varga Éva Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM091149
Első szerző:Csizmár Nikolett (állattenyésztő mérnök)
Cím:A dorper juhfajták / Csizmár Nikolett, Budai Csilla, Gavojdian Dinu, Egerszegi István, Kovács András, Jávor András, Oláh János
Dátum:2014
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
juhfajták
dorper
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 63 : 3 (2014), p. 240-252. -
További szerzők:Budai Csilla (1987-) (agrár) Gavojdian, Dinu Egerszegi István Kovács András László (1969-) (biológus, biológia-kémia tanár) Jávor András (1952-) (agrármérnök) Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM088050
Első szerző:Fábián Renáta
Cím:Szarvatlan gidák ivarának meghatározása PCR segítségével / Fábián Renáta, Kanizsai Barbara, Frank Krisztián, Bordán Judit, Kovács András, Egerszegi István, Oláh János, Stéger Viktor, Bodó Szilárd
Dátum:2016
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:Az utóbbi évtizedekben a mezőgazdasági termelés egy fontos haszonállatává vált a kecske (Capra aegagrus hircus), mely többféle célra is hasznosítható. A szarvatlan egyedek terjedésével szükségessé vált egy gyors, egyszerű és megbízható módszer kifejlesztése a Polled Intersex Syndrome mutációt hordozó egyedek kizárására, mivel a szarvatlanságra homozigóta nőivarú egyedek, bár 60 XX kariotípusúak, steril, valódi- vagy álhermafrodita hím jellegű fenotípusúak. Ezeket a baknak látszó egyedeket a tenyészállat nevelésből minél előbb ki kell zárni. Ehhez az állatok valódi ivarának egyszerű meghatározását lehetővé tevő, PCR alapú módszert fejlesztettünk ki. A hatékony ivar meghatározási módszer hús, szőr és fekália mintából képes a tényleges ivar kimutatására. Vizsgálataink során egyetlen primer párral amplifikáltuk az amelogenin gén X és Y kromoszóma specifikus alléljait: a nőstényekből származó mintáknál egyetlen X specifikus termék detektálható, míg a hímektől gyűjtött mintáknál két eltérő hosszúságú (X és Y) terméket kapunk. Célunk nem-invazív (fekália és szőr) mintagyűjtési eljárások támogatása volt, a könnyű mintavétel, a nagyobb mintaszám és az állatokra ható minimális zavaró tényezők miatt.
Tárgyszavak:Agrártudományok Erdészeti és vadgazdálkodási tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
PCR
szarvatlan gida
ivarmeghatározás
kecske
Capra aegagrus hircus
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 65 : 1 (2016), p. 82-87. -
További szerzők:Kanizsai Barbara Frank Krisztián Bordán Judit (1987-) (PhD hallgató) Kovács András Egerszegi István Oláh János Stéger Viktor Bodó Szilárd
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM079284
Első szerző:Fári Miklós (kertészmérnök)
Cím:A zöld fehérjemalom tudományos megalapozása és lehetséges szerepe a fehérjegazdálkodásban / Fári Miklós Gábor
Dátum:2018
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:Tanulmányunk első részében a hazai fehérjeprobléma első időszakának főbb ismereteit foglaljuk össze az MTA-n 1965-ben tartott konferencia elemzésével. Megállapítottuk, hogy a fehérjekérdésben az elődök a komplex, országos színtű tudományos kutatás szükségességét tartották szükségesnek. Kiemelték azt is, hogy e nélkül a növekvő fehérjehordozó import kiváltása nem, vagy csak nehezen érhető el. Felhívták a figyelmet a szójanemesítés és termesztési technológia fejlesztése mellett a levélfehérje-kutatás jövőbeni lehetőségére is. Tanulmányunk következő részében a levélfehérjekoncentrátum előállítás (LPC) régi és új tudományos kérdéseivel foglalkozunk. Bemutatjuk az angol úttörő, Norman W Pirie munkásságát, valamint a biotechnológia úttörő, magyar Ereky Károly elfelejtett zöldtakarmány-fehérje koncentrálási kísérleteit. Összehasonlító tudománytörténeti elemzés segítségével kimutattuk, hogy a jövőben vélhetően szükség lesz a két módszer kombinált alkalmazására. Szükség van továbbá a melléktermékek teljeskörű feldolgozását elősegítő új bioipari kutatásokra. A tanulmány végén összefoglaljuk a jelenleg Magyarországon folyó PROTEOMILL Zöld fehérjemalom kutatási program jelentőségét, és az új Tedeji demonstrációs üzemtől várt legfontosabb eredményeket.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és Takarmányozás. - 67 : 4 (2018), p. 237-253. -
Pályázati támogatás:GINOP-2.2.1
GINOP
A PROTEOMILL - lucerna alapú fehérjetermékeket és egyéb növényi termékeket előállító termesztési és feldolgozási technológia, valamint mintaüzem kialakítása
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM091146
Első szerző:Gáspárdy András
Cím:Hazai cigája változatok biokémiai és DNS polimorfizmusainak áttekintő vizsgálata / Gáspárdy András, Kukovics Sándor, Anton István, Zsolnai Attila, Komlósi István
Dátum:2014
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
hazai cagája
biokémia
dns
áttekintés
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 63 : 2 (2014), p. 123-135. -
További szerzők:Kukovics Sándor (1950-) (agrár) Anton István Zsolnai Attila Komlósi István (1960-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM086250
Első szerző:Gáspárdy András
Cím:A kiegészítő világítási rendszerek terjedése a kérődzők tartástechnológiájában / Gáspárdy András, Béri Béla
Dátum:2015
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:Gazdasági haszonállataink élete, szaporodási ciklusa és termelési környezete egyre inkább elválik a hagyományos, szezonális és természet közeli állapottól. A megnövekedett egyedi termelés igényeinek kielégítése és ellenőrzése mára a kérődzők esetében az ún. precíziós állattartás eszközrendszerében valósul meg. Ennek egyik eleme a szezonálisan változó napfényes órák számának kiegészítése mesterséges megvilágítással, illetve csökkentése sötétítéssel. A szerzők a kérődző háziállat fajok (szarvasmarha, kecske és juh) különböző hasznosítású típusaiban (tej- és húshasznosítás) eddig megjelent kutatásokról számolnak be. A tapasztalatok szerint a világos időszakok hatása igazoltan kedvezőnek tekinthető nemcsak a termelés, hanem a fejlődés, a szaporodás, az állati jóllét, az állatok egyedi megfigyelése, valamint az üzemi dolgozók munkakörülményeinek tekintetében is. A szerzők egyúttal felhívják a figyelmet a kiegészítő megvilágításban rejlő lehetőségek hazai kihasználására is.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 64 : 4 (2015), p. 296-309. -
További szerzők:Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM091145
Első szerző:Harangi Sándor (agrármérnök)
Cím:Az ultrahangos mérésekkel kapott és a vágóértéket jellemző adatok közötti összefüggés charolais hízóbikákban / Harangi Sándor, Béri Béla
Dátum:2014
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
ultrahangos mérés
vágóérték
charolais hízóbika
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 63 : 1 (2014), p. 42-55. -
További szerzők:Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM090686
Első szerző:Húth Balázs (agrár)
Cím:25 év a magyartarka tenyésztés szolgálatában / Húth Balázs, Füller Imre, Komlósi István, Polgár J. Péter; Holló István
Dátum:2014
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:A szerzők a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének 25 éves tenyésztésszervezési munkáját foglalják össze, valamint visszatekintenek a fajta közel 150 éves hazai történetének legfontosabb időszakaira. A fajta kialakításában és javításában a tejtermelő-képesség fokozása volt a legfontosabb szempont. Ez a törekvés a gyakorlatban a fedező bikák importja, ill. a hazai eredetű tenyészbikák köztenyésztésbe állításával valósult meg. A tenyészbikák kiválogatása a két háború között gyakorlatilag csak a tenyészbikák származása és külleme alapján történt. Érdemi változást a modern tenyészértékbecslési módszerek, mindenekelőtt a tejtermelésre irányuló ivadékvizsgálat bevezetése jelentett. A ?változás szelét" a rendszerváltást követően létrejövő fajtaegyesület megjelenése jelentette. Párosult mindez a mesterséges termékenyítés térhódításával, és a tenyésztést szolgáló infrastruktúra (STV állomások, informatika, egyedi megjelölés stb.) nyújtotta előnyökkel. A tenyészbikák rangsorolásához kifejlesztett index (kezdetben TTI, később KTI) tulajdonképpen Tej Tenyészérték Indexként volt értelmezhető, hiszen az indexalkotó tulajdonságok kizárólag a tejtermelésben fontos értékmérők tenyészértékeire terjedtek ki. A fajta hústermelő képességének javítása szempontjából mérföldkőnek nevezhető a Hús Tenyészérték Index 2004. évi bevezetése. A tenyészcél a kettőshasznosítás megőrzése; egy koncentrált tejtermelésű (magas fehérje tartalom!), kimagasló reprodukcióval, hosszú hasznos élettartammal bíró, biológiailag stabil fajta, amely a fentieken túlmenően kimagasló hústermelő képességgel is rendelkezik. A fajta új szelekciós rendszere a vázolt tenyésztési koncepción alapul és biztosítja a nemesítő munka sikerét.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 63 : 4 (2014), p. 314-329. -
További szerzők:Füller Imre Komlósi István (1960-) (agrármérnök) Polgár József Péter Holló István
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM015203
Első szerző:Jávor András (agrármérnök)
Cím:Ajánlások a juh és kecskeágazat számára / Jávor András, Komlósi István, Kukovics Sándor, Nagy G., Nábrádi András
Dátum:1998
ISSN:0230-1814
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 47 (1998), p. 451-453. -
További szerzők:Komlósi István (1960-) (agrármérnök) Kukovics Sándor (1950-) (agrár) Nagy G. (agrár) Nábrádi András (1956-) (közgazdász, agrárökonómus)
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 4 5 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.