CCL

Összesen 10 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM027471
Első szerző:Dési Illés
Cím:Nagy magyar higiénikusok II. : prof. Sós József : 1906-1973 / Dési Illés, Kertai Pál
Dátum:2008
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok megemlékezés/nekrológ
néptáplálkozás
népélelmezési osztály
golyvakutató állomás
közegészségügyi főfelügyelő
Kórélettani Intézet
civilizációs ártalmak
kemizációs ártalmak
emberi vonásai
Megjelenés:Egészségtudomány. - 52 : 2 (2008), p. 29-36. -
További szerzők:Kertai Pál (1927-2016) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM040020
Első szerző:Józsa Lajos
Cím:Életmódtábor a gyermekkori elhízás komplex kezelésére / Józsa Lajos, Felszeghy Enikő, Gönczi Ferenc, Ilyés István
Dátum:2004
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gyermekkori elhízás
az elhízás kezelése
életmódtábor
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Egészségtudomány. - 48 : 4 (2004), p. 309-318. -
További szerzők:Felszeghy Enikő Noémi (1970-) (gyermekgyógyász) Gönczi Ferenc (Kenézy Gyula Kórház) Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM092640
Első szerző:Juhász Attila (epidemiológus)
Cím:A Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszere (NEKIR), 2020. / Juhász Attila, Nagy Csilla, Lomen Mihály, Nagy Attila, Papp Zoltán, Gál Veronika, Oroszi Beatrix
Dátum:2020
ISSN:0013-2268
Megjegyzések:A népegészségügy, valamint az egészségpolitika számára egyre nagyobb jelentőséggel bír az egészségi állapot összetevőinek, azok térbeli eloszlásának vizsgálata, a befolyásoló tényezőkből eredő kockázatok becslése, a betegségek és kockázatok térbeli összefüggésének elemzése, továbbá a magas megbetegedési/halálozási kockázatú lakosságok azonosítása, mivel lehetővé teszi célzott, hatékony népegészségügyi intervenciók megvalósítását. Egy adott területen élő lakosság egészségi állapotának feltérképezéséhez a leíró epidemiológia módszertanával nyert információk ismerete képezi a kiindulási pontot. Ezen információk segítségével készített ?területi helyzetképek, profilok" által meghatározhatók nemcsak az adott lakosság körében létező egészségproblémák, betegségterhek, hanem elvégezhető ezen problémák priorálása is aszerint, hogy mely beavatkozásoktól várható a legnagyobb egészségnyereség. A meghatározott prioritásoknak megfelelően, a ?népegészségügyi" szükségletek mentén jól tervezhetők a lakosság körében a célzott, racionalizált egészségfejlesztési programok, beavatkozások. A Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszere (továbbiakban: NEKIR) létrejöttének elsődleges célja az volt, hogy a leíró (ezen belül a tér-) epidemiológia egységes, nemzetközileg elfogadott módszertana segítségével alapvető információkat nyújtson összehasonlítható indikátorok segítségével a magyar népesség egészségi állapotáról, és az azt befolyásoló tényezőkről különböző területi felbontású szinteken a helyi, népegészségügyi, egészségfejlesztési, vagy akár egyetemi szakemberek, egészségpolitikusok számára. A NEKIR rendszer a Magyarországon rendszeresen gyűjtött adatok egységes feldolgozásával, ábrázolásával és azok felhasználóbarát hozzáférhetővé tételével szolgálja a fertőző és nem fertőző betegségekből származó legnagyobb betegségterhek csökkentését, valamint az egyenlőtlenségeket országos és helyi szinteken egyaránt.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok kutatási jelentés
folyóiratcikk
NEKIR
Megjelenés:Egészségtudomány. - 64 : 3 (2020), p. 51-83. -
További szerzők:Nagy Csilla (1970-) (epidemiológus, népegészségügyi szakember) Lomen Mihály Nagy Attila Csaba (1981-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, epidemiológus) Papp Zoltán Gál Veronika Oroszi Beatrix (1970-) (orvos, epidemiológus)
Pályázati támogatás:EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM097527
Első szerző:Kósa Karolina (népegészségügyi szakember)
Cím:Segéd-egészségőrök működése az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram praxisközösségeiben / Kósa Karolina, Katona Cintia, Papp Magor, Sándor János, Fürjes Gergő, Bíró Klára, Ádány Róza
Dátum:2021
ISSN:0013-2268
Megjegyzések:Magyarországon 2013-2017 között Alapellátás-fejlesztési Modellprogram működött, melynek célja az egészségügyi alapellátás szolgáltatásainak bővítése, és a lakosság, különösen annak hátrányos helyzetű csoportjai egészségi állapotának javítása volt. A Modellprogramban a családorvosok mellett más szakmákat képviselő munkatársak, valamint úgynevezett segéd-egészségőrök is dolgoztak négy praxisközösségben, amelyek hátrányos helyzetű kistérségekben jöttek létre. A segéd-egészségőrök alkalmazásának célja a helyi lakosság ellátáshoz segítése, vagyis döntően egészségügyi mediáció volt. A jelen kutatás célja a Modellprogram 47 hónapja során foglalkoztatott segéd-egészségőrök működésének vizsgálata volt, alkalmazásuk és munkavégzésük kvantitatív jellemzői alapján, amelyek a Modellprogramot irányító programirodának szolgáltatott jelentésekből származtak. A Program futamideje alatt összesen 58 segéd-egészségőr alkalmazására került sor, akik többsége fiatal-középkorú, gyermekes anya volt, döntően legfeljebb szakiskolai végzettséggel, változó időtartamú alkalmazásban és heti munkaidővel. A praxisközösségekben tevékenykedő segéd-egészségőrök munkájának összehasonlításához különféle mutatókat hoztunk létre, amelyek az ellátottak létszámára, valamint az új szolgáltatásként kínált egészségi állapotfelmérés és közösségi egészségfejlesztési programok résztvevői létszámára vetítették a mediátori munkaórákat. Az egy ellátandó személyre jutó segéd-egészségőr munkapercek száma a Borsodnádasdi PK-ban 2,45-szeres volt a Berettyóújfalui PK-éhoz képest. A négy praxisközösség segéd-egészségőreinek munkaidő-hatékonysága némileg eltért egymástól. A vizsgált mutatókat együttesen tekintve a segédegészségőrök munkaidő-kihasználásának mértéke az ellátottak elérésére a Berettyóújfalui PK-ban volt a legnagyobb, és a Hevesi PK-ban a legkisebb. Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram világviszonylatban is elsőként foglalkoztatott az egészségügyi alapellátásban az ellátást végző csapat teljes jogú tagjaiként mediátori feladatokat ellátó segéd-egészségőröket tartós alkalmazásban. A segéd-egészségőrök vagy mediátorok fontos szereplői lehetnek az egészségügyi alapellátásnak, akik közvetítve az alapellátási szakemberek és a lakosság minden csoportja közt, hatékonyabbá teszik a szakemberek tevékenységét, különösen a leghátrányosabb helyzetű településeken és népességcsoportokban.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
egészségügyi alapellátás
egészségügyi mediátor
megelőzés
praxisközösség
Megjelenés:Egészségtudomány. - 65 : 2 (2021), p. 39-50. -
További szerzők:Katona Cintia (1991-) (egészségpszichológus) Papp Magor Csongor (1978-) (háziorvostan szakorvos) Sándor János (1966-) (orvos-epidemiológus) Fürjes Gergely Bíró Klára (1970-) (egészségügyi menedzsment) Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos)
Pályázati támogatás:Svájci-Magyar Együttműködési Program SH/8/1
Egyéb
GINOP-2.3.2-15-2016-00005
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM017478
Első szerző:Márton Hajnalka (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus)
Cím:A dohányzás hatása a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra és a kardiovaszkuláris betegségek becsült kockázatára / Márton Hajnalka, Jancsó Zoltán, Simay Attila, Újhelyi István, Ilyés István
Dátum:2004
Megjegyzések:Felnőtt, 18-60 éves páciensek körében vizsgáltuk a dohányzás hatását a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra és a becsült kardiovaszkuláris kockázatra. A vizsgálatban 48 háziorvosi praxis kardiovaszkuláris rizikó vagy betegség miatt nem gondozott, szisztematikus mintavétellel kiválasztott 1320 páciense vett részt. Célzott anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, BMI meghatározás, koleszterin, LDL- és HDL-koleszterin, triglycerid, éhgyomri vércukormérés történt.A vizsgálatban résztvevők 30%-a dohányzik, 58%-a sosem dohányzott és 12%-a leszokott. A dohányzás a férfiak között gyakoribb, a két nem közötti különbség szignifikáns mértékű (p<0,0001). A dohányzók arányában a fiatalok (dohányzik. 32,5%) és a középkorúak (dohányzik: 29,2%) között lényeges különbség nincs. A már leszokottak aránya a középkorúak csoportjában háromszorosa a fiatalabb korosztályban észleltnek, emiatt a dohányzási szokások megoszlásában a csoportok közötti különbség szignifikáns (p<0,0001). A szisztolés vérnyomás fokozatainak megoszlása a dohányzási szokások szerint kialakított csoportokban nem tér el (p=0,1785). A dohányzók és a nem dohányzók csoportjában az éhomi vércukor-kategóriák megoszlása sem különbözik. A leszokottak csoportjában viszont a kóros vércukor-kategóriák aránya magasabb, ebből adódóan a csoportok között a vércukor-kategóriák megoszlásában a különbség szignifikáns (p?0,0023). A BMI normális és emelkedett értékeinek megoszlásában nincs különbség a dohányzók és a nem dohányzók csoportja között. A leszokottak csoportjában a másik két csoporthoz viszonyítva magasabb az emelkedett BMI értékűek aránya. Mindazonáltal a BMI értékek megoszlásában statisztikailag szignifikáns különbség a csoportok között nem mutatható ki. A dohányzók és a nem dohányzók csoportjában a normális és a magas összkoleszterin szintek aránya sem különbözik, a leszokottak csoportjában viszont az emelkedett összkoleszterin szinttel rendelkezők aránya magasabb, mint az előző két csoportban. A három csoportban a normális és emelkedet összkoleszterin szintek aránya nem különbözik. Nincs eltérés a normális és emelkedett LDL- koleszterin szintek megoszlásában sem. A triglycerid értékek megoszlása viszont kedvezőbb a nem dohányzók csoportjában, mint a dohányzókéban,a legkedvezőtlenebb a leszokottak csoportjában. A különbség a három csoport között szignifikáns (p<0,05). A normális és a csökkent HDL-koleszterin értékek aránya a dohányzási szokások szerint nem tér el. A becsült kardiovaszkuláris kockázat kategóriáinak megoszlása legkedvezőbb a nem dohányzók csoportjában, és a három csoportban a fokozatok megoszlásában a különbség szignifikáns (p<0,05).Az eredmények szerint a dohányzás független rizikófaktorként növeli a kardiovaszkuláris kockázatot. A dohányzási szokások és a triglycerid szintek megoszlásában azonban szignifikáns kapcsolat mutatható ki. Figyelmet érdemel a leszokottak kedvezőtlen rizikóstátusza.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
dohányzás
kardiovaszkuláris rizikófaktorok
becsült kardiovaszkuláris veszélyeztetettség
Megjelenés:Egészségtudomány 48 : 4 (2004), p. 300-308. -
További szerzők:Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Újhelyi István Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM017436
Első szerző:Márton Hajnalka (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus)
Cím:A fizikai aktivitás összefüggése kardiovaszkuláris rizikó-faktorokkal és a kardiovaszkuláris betegségek kockázatával / Márton Hajnalka, Jancsó Zoltán, Simay Attila, Újhelyi István, Ilyés István
Dátum:2004
Megjegyzések:Felnőtt 18-60 éves lakosság körében vizsgáltuk a fizikai aktivitás összefüggését a kardiovaszkuláris rizikófaktorokkal és az iszkémiás kardiovaszkuláris megbetegedéseknek a felmért paraméterek alapján becsült kockázatával (a továbbiakban: kardiovaszkuláris kockázat). Módszer: 48 háziorvosi praxis kardiovaszkuláris rizikó vagy betegség miatt nem gondozott 1320 páciense vett részt a vizsgálatban. Célzott anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, BMI meghatározás, szérum összkoleszterin, LDL- és HDL-koleszterin, tirglicerid meghatározás, éhgyomri vércukor és ennek emelkedettsége esetén terhelés után 120 perccel vércukorszint mérés történt. Sor került az iszkémiás kardiovaszkuláris megbetegedés 10 évre előrevetített kockázatának becslésére is a Joint European Coronary Risk Chart segítségével. A fizikai aktivitás mértéke és a rizikófaktorok gyakorisága valamint az iszkémiás kardiovaszkuláris megbetegedés kockázata fokozatainak gyakorisága közötti összefüggéseket chi négyzet próbával vizsgáltuk. Eredmények: A vizsgálatban résztvevők alig fele végez rendszeresen testmozgást. A férfiak, a fiatalabb életkorúak, a magasabb iskolai végzettségűek és a szellemi foglalkozásúak aktívabbak. A fizikai aktivitás valamint a szérum összkoleszterin-, triglicerid szint, a BMI értékek és a szisztolés vérnyomás értékek megoszlása között szignifikáns összefüggés volt kimutatható: az aktív csoportban a normál értékkel rendelkezők aránya magasabb volt. A normális és kóros LDL- és HDL-koleszterin szintek megoszlásában a fizikai aktivitás alapján különbség nem volt észlelhető. A fizikai aktivitás és a becsült, kardiovaszkuláris kockázat fokozatainak megoszlása között szignifikáns mértékű össszefüggés volt kimutatható. Következtetés: A fizikai aktivitás szignifikáns mértékben befolyásolta az alkalmazott módszerrel becsült kardiovaszkuláris kockázati fokozatok megoszlását, s minthogy preventív hatását számos rizikófaktorra való kedvező befolyása révén fejti ki, a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát csökkentő életmód fontos tényezője.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
fizikai aktivitás
kardiovaszkuláris rizikófaktorok
becsült kardiovaszkuláris kockázat
Megjelenés:Egészségtudomány. - 48 : 1 (2004), p. 47-55. -
További szerzők:Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Újhelyi István Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM017415
Első szerző:Márton Hajnalka (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus)
Cím:A táplálkozás hatása a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra és a becsült kardiovaszkuláris veszélyeztetettségre / Márton Hajnalka, Jancsó Zoltán, Simay Attila, Újhelyi István, Ilyés István
Dátum:2004
Megjegyzések:A szénhidrát-anyagcsere eltérései, már az emelkedett éhgyomri vércukorértékek is fokozzák a cardiovascularis kockázatot. A jelen munka célja felnőtt populációban végzett cardiovascularis kockázatbecslés keretében az éhgyomri vércukorértékek megoszlásának, továbbá az éhgyomri vércukor-kategóriák (ÉVC-kategóriák) és az egyes cardiovascularis rizikófaktorok, valamint a becsült cardiovascularis kockázati fokozatok összefüggésének vizsgálata volt. A felmérésben 1285, 18-60 éves életkorú, cardiovascularis rizikófaktor vagy betegség miatt gondozásban nem álló személy vett részt. Vérnyomásmérésre, az éhgyomri vércukorérték és az összcholesterin koncentrációjának meghatározására, valamint a Joint European Risc Chart alkalmazásával a cardiovascularis kockázat becslésére került sor. A vizsgáltak 88,6%-a normális, 6,5%-a IFG-nek (imparied fasting glucose) megfelelő, 4,8%-a pedig 7 mmol/l vagy ennél nagyobb éhgyomri vércukorértékkel rendelkezett. A ÉVC-kategóriák megoszlásában a férfiak és a nők, továbbá a dohányzók és a nem dohányzók csoportjai között nem volt különbség. Az ÉVC-kategóriák megoszlása a középkorúak csoportjában kedvezőtlenebb volt, mint a fiatalabb korosztályba tartozóknál. Az ÉVC-kategóriák alapján kialakított csoportokban a normális és a kóros cholesterinértékkel rendelkezők, valamint az egyes vérnyomás-fokozatokba soroltak megoszlása szignifikánsan különbözött: az emelkedett cholesteinszinttel rendelkezők és a súlyosabb vérnyomás-fokozatokba tartozók aránya az ÉVC-kategóriákkal párhuzamosan nőtt. A cardiovascularis kockázati fokozatoknak az ÉVC-kategóriákban észlelet megoszlásában is szignifikáns különbség mutatkozott: a súlyosabb kockázati fokozatok gyakorisága az ÉVC-kategóriákkal párhuzamosan emelkedett. Az eredmények igazolják az ÉVC-kategóriák megoszlásának összefüggését az életkorral, az összcholesterin szintjével, a szisztolés vérnyomásértékekkel, és bizonyítják, hogy az ÉVC-kategóriákkal párhuzamosan nő a cardiovascularis kockázat.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
táplálkozás
kardiovaszkuláris rizikófaktorok
becsült kardiovaszkuláris veszélyeztetettség
Megjelenés:Egészségtudomány. - 48 : 1 (2004), p. 37-46. -
További szerzők:Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Újhelyi István Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM105785
Első szerző:Orosz Nikolett (közegészségügyi és járványügyi felügyelő)
Cím:Területen szerzett infekciók a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Nagyerdei Campuson - milyen fertőzések jelentkeztek a COVID-19 mellett 2020-ban? / Orosz Nikolett, Tóthné Tóth Tünde, Vargáné Gyuró Gyöngyi, Nábrádi Tibor Zsoltné, Hegedűsné Sorosi Klára, Nagy Zsuzsa, Rigó Éva, Kaposi Ádám, Nagy Attila Csaba, Gömöri Gabriella
Dátum:2021
ISSN:0013-2268
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Egészségtudomány. - 65 : 3 (2021), p. 34. -
További szerzők:Tóthné Tóth Tünde Vargáné Gyuró Gyöngyi Nábrádi Tibor Zsoltné Hegedűsné Sorosi Klára Nagy Zsuzsa Rigó Éva (1968-) (diplomás ápoló, egészségfejlesztési szakember) Kaposi Ádám Nagy Attila Csaba (1981-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, epidemiológus) Gömöri Gabriella
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM105786
Első szerző:Orosz Nikolett (közegészségügyi és járványügyi felügyelő)
Cím:COVID-19 kórházi surveillance eredményei a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Nagyerdei Campuson / Orosz, Nikolett, Tóthné Tóth Tünde, Kaposi Ádám, Nagy Zsuzsa, Hegedűsné Sorosi Klára, Vargáné Gyuró Gyöngyi, Nábrádi Tibor Zsoltné, Rigó Éva, Vitális Eszter, Nagy Attila Csaba, Gömöri Gabriella
Dátum:2021
ISSN:0013-2268
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Egészségtudomány. - 65 : 3 (2021), p. 19. -
További szerzők:Tóthné Tóth Tünde Kaposi Ádám Nagy Zsuzsa Hegedűsné Sorosi Klára Vargáné Gyuró Gyöngyi Nábrádi Tibor Zsoltné Rigó Éva (1968-) (diplomás ápoló, egészségfejlesztési szakember) Vitális Eszter (1977-) (orvos) Nagy Attila Csaba (1981-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, epidemiológus) Gömöri Gabriella
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM027781
Első szerző:Szeitzné Szabó Mária
Cím:A melamin-botrány és annak következményei (A) / Szeitzné Szabó Mária, Kárpáti István, Kertai Pál
Dátum:2010
Megjegyzések:A melamint és a cianursavat 180 évvel ezelőtt állították elő, és a múlt század harmincas éveitől ismerték fel ipari jelentőségüket. Ettől kezdve gyártásuk fokozatosan növekedett, és jelentős környezetszennyező anyagokká léptek elő. 2007-től kezdve Kínában a melamint tej, tejtermékek és növényi eredetű fehérjeforrások hamisítására használták, ennek következtében közel 300.000 csecsemő betegedett meg nephrolhitiasisban, közülük 51.900 kórházi kezelésre szorult, 6 csecsemő meghalt. A szerzők összefoglalójukban ismertetik az eseményeket, a melamin és a cianursav kémiáját, ipari felhasználásukat, együttes szerepüket a vesekő kialakulásában, valamint a további tömeges megbetegedések megelőzésére tett intézkedéseket.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Egészségtudomány. - 54 : 3 (2010), p. 7-16. -
További szerzők:Kárpáti István (1955-) (belgyógyász, nephrológus) Kertai Pál (1927-2016) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.