CCL

Összesen 12 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM076377
035-os BibID:(Scopus)85058890268
Első szerző:Buró Botond (geográfus)
Cím:Megjegyzések Kalmár János, Kuti László, Kátai János, Figler Renáta és Füleky György: Kovárványcsíkok képződése a Nyírség homoktalajában című tanulmányához / Buró Botond, Lóki József, Négyesi Gábor, Novák Tibor József
Dátum:2018
ISSN:0002-1873 1588-2713
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok hozzászólás
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 67 : 2 (2018), p. 245-252. -
További szerzők:Lóki József (1946-) (geográfus) Négyesi Gábor (1980-) (geográfus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM019392
035-os BibID:(Scopus)79959661638
Első szerző:Farsang Andrea (geográfus)
Cím:Csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyag-áthalmozódásának becslése szélcsatorna-kísérletekkel / Farsang Andrea, Szatmári József, Négyesi Gábor, Bartus Máté, Bartha Károly
Dátum:2011
ISSN:0002-1873 1588-2713
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
szélerózió
szélcsatorna
tápanyagveszteség
csernozjom talaj
Megjelenés:Agrokémia és talajtan. - 60 : 1 (2011), p. 87-102. -
További szerzők:Szatmári József Négyesi Gábor (1980-) (geográfus) Bartus Máté Bartha Károly
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM088997
035-os BibID:(Scopus)85099257178
Első szerző:Mester Tamás (geográfus)
Cím:A talaj fixált ammónium-ion tartalmának hatása a talajvíz tisztulási folyamataira a szennyezőforrás felszámolását követően települési környezetben / Mester Tamás, Cavalli Daniele, Balla Dániel, Szabó György
Dátum:2020
ISSN:0002-1873 1588-2713
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 69 : 1-2 (2020), p. 55-71. -
További szerzők:Cavalli, Daniele Balla Dániel Zoltán (1988-) (geográfus) Szabó György (1964-) (geográfus, egyetemi tanár)
Pályázati támogatás:Egyéb
FIKP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM077872
Első szerző:Mile Orsolya
Cím:A talajtulajdonságok térbeli változatossága és a növényzet közötti összefüggés a kiskunsági Péteri-tó melletti szikes területen / Mile Orsolya, Mészáros Ilona, Veres Szilvia, Lakatos Gyula
Dátum:2001
ISSN:0002-1873 1588-2713
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 50 : 3-4 (2001), p. 427-438. -
További szerzők:Mészáros Ilona (1952-) (biológus) Veres Szilvia (1972-) (biológus, biológia középiskolai tanár, angol-magyar szakfordító) Lakatos Gyula (1949-) (ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM076375
035-os BibID:(Scopus)85058876235
Első szerző:Négyesi Gábor (geográfus)
Cím:Az erodálhatósági faktor (EF) alkalmazásának lehetőségei nyírségi talajok példáján / Négyesi, Gábor
Dátum:2018
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:A talajok szélerózióval szembeni érzékenységének egyik gyakran használt mérőszáma az erodálhatósági faktor, amelynek mérését többféle módszerrel is el lehet végezni. Mivel e mérőszám hazai használhatóságának vizsgálata eddig még nem történt meg, ezért munkánk alapvető célja annak megválaszolása volt, hogy hazai talajok esetében mennyire használható ez az érték, valamint, hogy a vizsgált talajtulajdonságok milyen mértékben és milyen irányban hatnak az EF-index értékének változására. Vizsgáltuk továbbá azt is, hogy az amerikai talajokra kidolgozott, az EF- index becslését lehetővé tevő egyenlet adaptálható-e hazai talajok esetén. Az EF-index meghatározásához szitarázó gépet, a kapott adatok feldolgozásához, valamint a vizsgált paraméterek közötti kapcsolatok feltárásához statisztikai módszereket használtunk. A mérések eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a vizsgált nyírségi talajminták kb. 50%-a az erősen veszélyeztetett kategóriába tartozik. Az EF értékét legerőteljesebben a talajok mechanikai összetétele, kisebb mértékben pedig a szervesanyag- és CaCO3-tartalma befolyásolta. A kapcsolat minden esetben szignifikáns volt. Elemzéseinkkel az is kimutatható volt, hogy a vizsgált nyírségi talajok esetében a FRYREAR et al., által kidolgozott egyenlet nem alkalmas arra, hogy kielégítően becsülje a talajokra jellemző EF- index értékét.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Nyírség
szélerózió
erodálhatósági faktor
száraz szitálás
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 67 : 2 (2018), p. 197-210. -
Pályázati támogatás:KH126725
OTKA
PD 115803
OTKA
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM118721
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:A hazai genetikai talajosztályozás megújításának szükségessége - 1. A nevezéktan és a struktúra korrekcióra szoruló elemeinek azonosítása / Novák Tibor József, Tóth Tibor, Makó András, Kocsis Mihály, Bakacsi Zsófia, Bidló András, Bartha Károly, Czigány Szabolcs, Tóth Gergely, Horváth Adrienn, Hernádi Hilda
Dátum:2024
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:A tanulmány a magyar genetikai osztályozás sok szempontból kritizált rendszerének következetlenségeit, illetve ellentmondásait elemzi azzal a szándékkal, hogy a rendszer fő jellemzőinek: a talajtaxonok elnevezésének és tartalmának megőrzése mellett szakmai párbeszédet indítson a hibák kijavításának lehetőségéről és a rendszer megújításáról. Rámutattunk a nevében és koncepciójában genetikus, szerkezetében hierarchikus osztályozási rendszer hibrid jellegére: arra, hogy a fő genetikus szempont csak a főtípusok aggregációs szintjén érvényesül maradéktalanul, míg a típusoknál már mintegy egyharmad arányban diagnosztikus szempontok jelentik az elkülönítés alapját. Alsóbb hierarchiaszinteken (altípus, változat) pedig csaknem tisztán diagnosztikus az osztályozás. Listába rendeztük azokat a problémás típus, altípus és változati elnevezéseket, amelyek több hierarchiaszinten azonos névvel, és esetleg eltérő tartalommal fordulnak elő, illetve azonos hierarchiaszinten, de eltérő definíciókkal szerepelnek, vagy éppen szinonímnak tekinthetők, az eltérő elnevezés mögött rejlő azonos tartalom miatt. A vitacikk szándéka, hogy a kiszűrt hibák, következetlenségek széleskörű szakmai egyeztetést követően javításra kerüljenek.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
talajosztályozás
genetikai osztályozás
talajosztályozás megújítása
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - Megjelenés alatt : - (2024), p. 1-27. -
További szerzők:Tóth Tibor Makó András Kocsis Mihály Bakacsi Zsófia (1970-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnök, talajtani szakmérnök) Bidló András Bartha Károly Czigány Szabolcs Tóth Gergely Horváth Adrienn Hernádi Hilda
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM078617
035-os BibID:(Scopus)85058879481
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:Antropogén hatások becslése hazai talajokban felszínborítási adatok és WRB diagnosztika alapján / Novák Tibor József, Incze József
Dátum:2018
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:Az ember által végzett tevékenységek jelenlétüktől kezdve hatást gyakorolnak a talajra. Hogy ez a hatás mikor válik olyan mértékűvé vagy jellegűvé, amely miatt azt a talajképződés többi tényezőitől megkülönböztetve egy hatodik talajképző tényezőként kell kezelnünk (DUDAL, 2005), arról megoszlanak az egyes szerzők nézetei. Az egyik álláspont szerint az ipari forradalom óta eltelt 2-300 év, vagy az ember és társadalom megváltozott viszonyára alapozva csak a második ipari forradalmat követő időszak tekinthető lényegesen új korszaknak a talajok fejlődésében (LEWIS & MASLIN, 2015). Mások már az első kerámiák és fémtárgyak készítésétől, mintegy 5000 évvel ezelőttől számítják a korai Anthropocén és az antropogén talajok megjelenését (MONASTERSKY, 2015). Néhány szerző éppen az antropogén talajok, mint sztratigráfiailag megragadható entitások megjelenésében látják az új, emberi társadalom tevékenységei által lényegesen meghatározott földtörténeti kor, az Anthropocén bevezetésének jogosultságát (CERZINI & SCALENGHE, 2011; RICHTER et al., 2015), és annak kezdetét mintegy 2000 évvel ezelőttre teszik.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok kutatási jelentés
folyóiratcikk
anthropogenic influences
soil naturalness
land cover
WRB diagnostics
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 67 : 2 (2018), p. 179-197. -
További szerzők:Incze József (1988-) (geográfus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM067317
035-os BibID:(Scopus)84999106800
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:Szekunder karbonátok mennyisége és vertikális eloszlása tokaji talajszelvényekben / Novák Tibor József, Csámer Árpád, Incze József, Papp István, Rózsa Péter
Dátum:2016
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:The forms and stocks of secondary carbonate accumulations and the distribution of secondary carbonate content were investigated in 20 soil profiles from Nagy-hegy, Tokaj. The secondary carbonate content varied to a great extent under different lithological conditions. The frequency of carbonate crusts coating the coarse fragments to a thickness of 1?7 mm was especially conspicuous. In selected profiles the amount of secondary carbonates was analysed separately for three carbonate pools: in the fine earth (<2 mm), in carbonate crusts and other concentrations, and in the skeletal part of the soils (dominantly dacite blocks and boulders). In one profile a calculation was made of the calcium carbonate stocks (in kg m?2) in the separate fractions of the fine earth, the skeletal fraction and the carbonate crusts and concentrations. The values obtained for the distinct soil horizons were then summed for the whole profile above the continuous hard rock.The loess deposits can be regarded as the primary source of calcium carbonate, but many types of secondary carbonate accumulations occurred in places where the loess deposits were completely eroded or the original surface of the soil was only preserved on terraces with retaining walls. The results suggest that the highest accumulation of calcium carbonate occurs in profiles where loess, redeposited loess or colluvial deposit covers weathered volcanic rocks (pyroxene dacite), resulting in lithological discontinuity.The carbonate crusts consisted of 55?96 % (m/m) CaCO3, and the coarse fraction (dacite boulders and blocks) also had a higher calcium carbonate content (5-10 % m/m) than the non-weathered pyroxene dacite. The calcium carbonate stocks in Calcic accumulation horizons proved to be 2.5 times higher than in the overlying soil horizons.The accumulation forms of carbonates in the soil profiles and the lack of loess deposits on the top of the soil profiles suggest that the calcium carbonate was accumulated in the transitional zone between the loess and the weathered volcanic rocks. This appears to have taken place under humid climatic conditions, unlike the recent climate, and can thus be regarded at least partially as the result of paleoecological processes.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Tokaj
másodlagos karbonátok
lösz
kolluvium
lejtőhordalék
termoanalitika
Nagy-hegy
Megjelenés:Agrokémia és talajtan. - 65 : 2 (2016), p. 193-206. -
További szerzők:Csámer Árpád (1976-) (geológus) Incze József (1988-) (geográfus) Papp István Rózsa Péter (1956-) (petrográfus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM081246
035-os BibID:(Scopus)84999099025
Első szerző:Pető Ákos
Cím:Adatok a Bán-halom környezettörténeti és régészeti talajtani vizsgálatához / Pető Ákos, Baklanov Szandra, Tóth Csaba, Tóth Albert, Barczi Attila
Dátum:2016
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:A kunhalmok az eurázsiai sztyeppe öv síkvidéki tájának emberalkotta formakincsei. A halmok építésekor az azt létrehozó ember eltemette és ezáltal konzerválta a korabeli táj egyik legfontosabb "olvasókönyvét", a járószint talajtakaróját. Az egykori tudatos emberi cselekvés - azaz különböző céllal létesített halmok megépítésének - kiemelten fontos mellékterméke, hogy a halmok alatti terület korabeli talajtakarója izolálódott a környezeti hatásoktól és ezáltal megőrződött. Tanulmányunkban a Szolnok-Túri-síkon található Bán-halmon végzett geomorfológiai, botanikai, talaj- és rétegtani eredményeket foglaljuk össze, illetve egészítjük ki az eltemetett paleotalaj mintáin végzett fitolitelemzés eredményeivel. A növényi opálszemcsék ellenálló képessége - egyéb mikro- és makroszkopikus, szervesanyagú növényi eredetű maradvánnyal szemben - lehetőséget ad a fitolitelemzés módszerének széleskörű paleoökológiai alkalmazására. A növényi szövetből történő feltáródásukat követően még hosszú ideig extrém körülmények között is fennmaradnak a befoglaló közegükben: megőrzik a képződési körülményeikre jellemző formájukat, anatómiai származásukra vonatkozó tulajdonságukat, textúrájukat. Ezzel megteremtik a lehetőségét, hogy a fitolitkutatás a paleoökológia és paleotalajtan tudományában, mint önálló kutatási irányzat szerepet kapjon. A növényi opálszemcsék a talajok fejlődéstörténetének hírmondói is egyben, így a megfelelő peremfeltételek teljesülése esetén egy-egy talajszelvény képződését is jellemezhetjük a módszer felhasználásával. A Bán-halom rétegtani vizsgálatát a halmon végzett sekélyföldtani fúrás által szolgáltatott fúrómagok morfológiai, illetve alapvető laboratóriumi vizsgálatai alapján lehet felvázolni. Eszerint a halom palástját adó recens talajképződmény alatt legalább négy, morfológiailag jól elkülönülő kultúrréteg helyezkedik el, amely alatt 470 cm-es relatív mélységben található az építés előtti járószint, azaz az eltemetett paleotalaj felszíne. Az eltemetett talaj Ap- és részben Bp-szintjéből, valamint a paleotalaj és - kronológiai értelemben - az első kultúrréteg (K1) határrétegéből 10 cm-es mintázási intervallummal gyűjtött talajminták fitolitelemzése szerint a Bán-halom építése előtti környezetet erős felszínbolygatás érthette. Ellentétben a temetkezési dombokon (kurgánokon) végzett - hasonló metodikájú - vizsgálatokkal, jelen esetben feltételezzük a halom alatti terület korábbi használatba vételét, a megtelepedést. Ennek egyik legfontosabb bizonyítéka a gabonák egykori jelenlétére utaló fitolit morfotípusok megjelenése a mintákban. Mindemellett az eltemetett paleotalaj morfotípus spektruma azt támasztja alá, hogy a halom építési pontjának környezetében a természetes vegetációt a környező homokbuckák sztyeppei, félszáraz vegetációja uralta, amelyben fás szárú fajok egykori megjelenése, illetve dominanciája nem rekonstruálható.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
növényi opálszemcsék elemzése
régészeti talajtan/geoarcheológia
kunhalom
környezettörténet
eltemetett talajok
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 65 : 2 (2016), p. 207-223. -
További szerzők:Baklanov Szandra Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Tóth Albert (1966-) (biológus-ökológus) Barczi Attila
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM051765
035-os BibID:(Scopus)84893194283
Első szerző:Tatárvári Károly (mezőgazdász)
Cím:Néhány Duna-Tisza közi talaj szélerózió hatására bekövetkező tápelem vesztesége szélcsatorna kísérletek alapján / Tatárvári Károly, Négyesi Gábor
Dátum:2013
ISSN:0002-1873 1588-2713
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
erózió
szélerózió
tápanyagveszteség
feltalajveszteség
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 62 : 2 (2013), p. 285-298. -
További szerzők:Négyesi Gábor (1980-) (geográfus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM087116
Első szerző:Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:Síkvidéki mikroerózió szikes talajon Ágota-pusztán (Hortobágyi Nemzeti Park) / Tóth Csaba
Dátum:2001
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:A Hortobágy geomorfológiai szempontból rendkívül változatos, mozaikos mikrodomborzattal rendelkezik. Ez a gazdag formakincs a szikes talajjal borított területeken zajló szikeróziós folyamat következtében alakult ki és formálódik napjainkban is. 1997 szén, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) déli pusztáján, Ágota-pusztán (1. ábra) elkezdett részletes terepi méréseken alapuló geomorfológiai kutatásaim célja az volt, hogy a nemzeti park legkülső, az emberi tevékenység által leginkább bolygatott puffer zónájában és az emberi hatásoktól mentes belső területein vizsgáljam a szikpadkás térszínek fejldését és azok kialakításáért felels környezeti tényezket. A vizsgálatokhoz négy mintaterületet választottam ki. Az elsőkét területen antropogén bolygatás nyomait lehet felfedezni, míg a másik két terület emberi zavarástól mentesen fejldik.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
geomorfológia
talajtan
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 50 : 3-4 (2001), p. 397-408. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM105343
035-os BibID:(Scopus)85137766661
Első szerző:Tóth Tibor
Cím:Class separability, correlation to biomass, parsimony and homogeneity of classes as criteria to decide on the goodness-of-classification when comparing Hungarian soil classification to World Reference Base inside a slightly saline plot / Tibor Tóth, Tibor Novák, András Makó, Bence Gallai, Szabolcs Czigány, Mátyás Árvai, János Mészáros, Mihály Kocsis, Péter László, Sándor Koós, Kitti Balog
Dátum:2022
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:As a means of assisting the selection of promising soil classification systems, a set of criteria were presented and tested. Inside the studied slightly saline plot World Reference Base (WRB) and Hungarian soil classification (HU) were compared at all four levels in terms of class separability, correlation to biomass, parsimony and homogeneity of classes. WRB surpassed HU in terms of the very important homogeneity of classes only, but HU performed better in terms of class separability, correlation to biomass and parsimony of classes. With many possible classification units WRB categorized the soil into a large number of classes, but 67% and 78% of them were single-profile classes at levels 3 and 4, respectively inside the ca 0.9 km2 area.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
NDVI
elevation
boxplot
scattergram
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 71 : 1 (2022), p. 149-182. -
További szerzők:Novák Tibor (1973-) (geográfus) Makó András Gallai Bence Czigány Szabolcs Árvai Mátyás Mészáros János Kocsis Mihály László Péter Koós Sándor (agrár) Balog Kitti
Pályázati támogatás:124290
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1